Szent János Kórház: elszánt dolgozók a koronavírus-osztályon

– Az országos tisztifőorvos szerint a tömeges megbetegedések küszöbén van hazánkban a koronavírus-járvány. Felkészültek rá, hogy az eddiginél sokkal több fertőzött igényel majd kórházi ellátást?

– Szerencsére nálunk a nyugat-európai országokhoz képest sokkal gyorsabban megtörténtek azok az intézkedések, amik a „járványgörbe ellaposításához” kellenek. A Szent János Kórház járványügyi szempontból a kiemelt intézmények közé tartozik, a Szent László Kórház után mi hoztunk létre másodikként karanténkórházat. A fenntartásunkba kerülő Kútvölgyi Klinikai Tömböt rekordidő, gyakorlatilag egy hét alatt alkalmassá tettük központi segítséggel arra, hogy karanténként funkcionálhasson.

– Hogyan működik most a Kútvölgyi-karantén?

– Két emeleten alakítottuk ki a karanténosztályt. Itt első körben főként tünetmentes „kontaktokat” helyeztünk el, olyanokat, akiket a fertőzöttekkel kapcsolatos kontaktkutatás során beazonosítottak még a járvány kezdeti fázisában. Többségüknek ezekben a napokban jár le a karantén ideje. Helyükre most már azok kerülnek, akiket a kontaktkutatás során szűrtek ki, vagy hazatértek külföldről, és nem tudják vállalni az otthoni karantént. A karanténosztályunkon jelenleg 80 ágy van. Ha átalakul a feladatrendszer – arra számítunk, hogy nagyobb számban kell majd igazoltan pozitív betegeket elhelyezni –, akkor összesen 250-ig bővíthető a kapacitás. Most 30-35-en vannak nálunk karanténban, de a számuk napról napra változik. A tábori ágyakkal berendezett Kútvölgyi elsősorban nem kórházi, hanem karanténfunkciót lát el: azoknak biztosítunk helyet, akik nem igényelnek komolyabb orvosi kezelést, de az otthoni karantént nem tudják megoldani. Izoláltan tartjuk őket, minimális orvosi felügyelet mellett, amennyiben pedig valakinek rosszabbodna az állapota, áttesszük a COVID-ellátó osztályunkra.

– Ide kerültek a lélegeztetőgépek?

– Átszerveztük a kórház működését, és a miniszteri utasítások szellemében létrehoztunk egy ellátóegységet a koronavírus okozta súlyos légúti panaszokkal érkező betegek számára. Kiürítettük a III. számú belgyógyászatunk épületét, ahol jelenleg 55 ágy van. Ezek közül 15-ön tudunk lélegeztetőgéppel megtámogatott kezelést nyújtani, és további 30-35 ágyon oxigénterápiát nyújtani. COVID-osztályunkon március 30-a óta fogadjuk a tüdőgyulladásuk vagy más betegségük miatt kórházi kezelést igénylő koronavírusos betegeket. A koronavírus-osztályon beállított lélegeztetőgépeinket a saját raktárunkból vettük elő. Nemrég ugyanis az Egészséges Budapest Program keretében új lélegeztetőgépeket kaptunk a 13 ágyas felnőtt és a 4 ágyas gyermek intenzív osztályunkra – amelyek a járvány ideje alatt is változatlanul működnek –, ugyanakkor a régi gépeket is megőriztük, így azokat reaktiválhattuk. Ha kell, tovább bővítjük a kapacitásainkat, és újabb eszközöket kapunk az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól. Szükség esetén, amennyiben még nagyobb számban érkeznek súlyos állapotú koronavírusos betegek, az ortopédiát is be tudjuk vonni az ellátásba, ahol 59 lélegeztetőhely alakítható ki. Valószínűleg nem lesz ennyire szükség, de erre is készülünk.

– Hová költöznek a betegek a kiürített osztályokról?

– A karanténfunkcióink miatt a többi kórházhoz képest mi már jóval előbb leálltunk az ütemezett, halasztható ellátásokkal, így szép lassan kiürültek az osztályok, van kapacitásunk a kórházon belüli átcsoportosításokhoz. A három belgyógyászatunk közül az egyiket ürítettük ki, innen a betegek a másik két belgyógyászatra kerültek. Ha kell, az ortopédián ápolt betegeket is el tudjuk helyezni máshol.

– Néhány napja a Szent János Kórház működését is kórházparancsnok felügyeli. Ki ő, és milyen módon vesz részt az intézmény irányításában?

– Sztanyó István, a XII. kerületi rendőrkapitányság vezetője a kórházparancsnok. Az ő feladata, hogy a járványügyi készletgazdálkodásunkat felügyelje, és ha ellátási zavart érzékelne a kórházon belül, közvetlenül jelezze az igényeket az operatív törzsnek. Emellett szakmai javaslatokkal segíti a védelmi osztályunk munkatársait a látogatási tilalom és a korlátozott betegforgalom szabályainak betartatásában.

– Szó esett a járványügyi készletekről. Minden dolgozójuk hozzájut a megfelelő védőruházathoz?

– Már a járvány „nulladik” napján, az országos tisztifőorvos által kiadott eljárásrend alapján, megalkottuk a saját szabályzatunkat. Ebben elég részletesen rendelkezünk arról, kinek mi a dolga, ha koronavírus-gyanús beteggel találkozik. A védőeszközök használatát az szabja meg, milyen veszélyességi szintre sorolódik a dolgozó munkája. Sebészi orr-száj maszk és gumikesztyű viselése az előírás a normál orvos–járóbeteg találkozásokkor, valamint az olyan ápolási tevékenység során, amikor a fertőzésgyanús beteg és az ápolószemélyzet tizenöt percnél tovább vagy két méternél közelebb tartózkodik együtt zárt légtérben. A legmagasabb veszélyességi szinten úgynevezett aeroszol-képződéssel járó beavatkozást végeznek a kollégák fertőzésgyanús eseteknél, például mintát vesznek orr- és garatváladékból, vagy lélegeztetést, intubálást végeznek. Ilyenkor kell beöltözni „űrhajósnak”: FFP3-as szájmaszk, védőszemüveg, hajvédő, vízlepergető ruha, lábzsák, dupla kesztyű az elvárás. Mindegyik szinthez megvannak a szükséges védőfelszerelések, és az utánpótlás is folyamatosan érkezik. Csak az elmúlt napokban 50 ezer sebészi maszkot, 30 ezer pár gumikesztyűt, 2000 speciális maszkot kaptunk a központi beszerzésből.

– Hogy bírják a terhelést a „frontvonalban” dolgozó kollégái?

– A kezdeti bizonytalanságot nagyon erős elszántság váltotta fel. Senkit sem kellett vezényelnem, eddig mindenki önként vállalkozott arra, hogy a megszokott osztálya helyett ideiglenesen a COVID-osztályon dolgozzon mint ápoló vagy orvos. Már az első héten tizenhét orvos és majdnem harminc szakdolgozó jelentkezett, és az aktivitás azóta is megmaradt.

– Mi lesz azokkal a betegekkel, akiknek az ellátását el kell halasztani a járványhelyzet miatt?

– A sürgősségi beavatkozásokat minden esetben elvégezzük, az országos eljárásrendhez igazodva azonban arra kérünk mindenkit, hogy csak indokolt esetben forduljon orvoshoz. Például aki a cukorbetegsége miatt húsz éve havi rendszerességgel hozzánk jár, az most lehetőleg ne jöjjön, ehelyett távkonzultációs lehetőséget biztosítunk számára. Az e-receptet ebben a formában is meg tudja írni az orvos, amelyet az unoka is ki tud váltani. Most minden szabály azt szolgálja, hogy a lehető legkisebb mértékben legyen szükség a személyes jelenlétre. A szakorvosi konzultáció lehetőségét telefonon biztosítjuk, főként a 65 év feletti kollégákkal, akiket fokozott veszélyeztetettségük miatt kivontunk a közvetlen betegellátásból. Ha felhívjuk a szakrendelőt, ott a diszpécser a listája alapján azonnal egy konzultánshoz tud kapcsolni. A telefonon elmondott tüneteink alapján közli az orvos, be kell-e mennünk a kórházba, vagy ez halasztható. Sürgős esetben mindenki azonnal ellátáshoz jut.

– A nem sürgősnek ítélt ellátások elhalasztása miatt nagyon sok beteg zúdulhat majd a kórházra, miután elmúlt a veszélyhelyzet. Erre is készülnek?

– Próbálunk előre gondolkodni, elkezdtük összeírni a belső várólistákat a halasztott műtétekről. Ütemtervet készítünk, hogy akár megnövelt aneszteziológiai és műtőkapacitással a feltorlódott, elhalasztott műtéteket viszonylag rövid időn belül ledolgozzuk. Jelenleg azonban még a koronavírus-járvány felfutási fázisában vagyunk. A tetőzés az operatív törzs szerint április végén, május közepén várható, és csak június végére kerülhet a járvány leszállóágba.

z.

Távkonzílium és központi előjegyzés

Az Emberi Erőforrások Miniszterének javaslatára a szakrendelések és szakambulanciák a Szent János Kórházban is csak sürgős ellátást igénylő betegeket fogadhatnak a járványhelyzet miatt. Az egyéb esetek ellátása későbbi időpontban, telefonon történő egyeztetés alapján történhet. Távkonzílium a 06-1/325-11-00-es számon, a szakrendelő központi telefonszámán kérhető. A központi előjegyzés telefonszáma: 06-1/356-80-91.