Böjt és húsvét sváb módra

Miért a nyuszi „tojja” a húsvéti tojást? Az egész mindössze egy „l” betűn múlt. Némely német vidéken ugyanis szokás volt húsvétkor tojásain ülő császármadarat ajándékozni. Ezt magyarul mogyorós tyúknak is nevezik, a német neve Hasel. A néphagyomány azután lekoptatta a szó végéről az „l” betűt, így lett belőle Hase, azaz nyúl.Bojt_es_husvet_svab_modra1

Minderről és sok egyébről a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület és a Jókai Klub Böjt és húsvét című rendezvényén esett szó a virágvasárnap előtti szombaton. Immár hatodik alkalommal gyűltek össze kicsik és nagyok a sváb hagyományokat felelevenítő húsvétváró programra.

Herczeg Józsefné Eszter, a Jókai Klub vezetője köszöntötte az egybegyűlteket a nagyteremben, Kövesdiné Martin Nóra, Budapest Hegyvidék XII. kerület Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke pedig – kezében a jó feleletért járó, sváb rétest érő süteményjegyekkel – kérdéseket tett fel a jelenlévőknek. Az első így hangzott: „Ez idő tájt sok-sok korábbi és tőlünk távolabb eső kultúrában ünnepségekkel köszöntik a tavaszt, a természet megújulását, a termékenységet. Nálunk a húsvét mozgó ünnep: mikor ünnepeljük a nyugati keresztény egyházban?”

„A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” – érkezett a válasz a nem is olyan könnyű kérdésre egy felnőttől.

„Igen, az első nikaiai zsinat Kr. u. 325-ben döntött így, és a Gergely-féle naptárreformot szabályozó kánon 1582-ben megerősítette. Mit ünneplünk húsvétkor?” – jött a következő kérdés. „Krisztus feltámadását” – mondta egy kislány.Bojt_es_husvet_svab_modra2

A „Mi előzi meg húsvétot?” kérdést többen is megválaszolták (a negyvennapos nagyböjt, ami húshagyókeddel és hamvazószerdával kezdődik), majd közösen felelevenítették, hogy virágvasárnapot követi a nagyhét, amelynek csütörtökjén az utolsó vacsorára, nagypénteken Krisztus keresztre feszítésére, míg húsvétvasárnap a feltámadására emlékezünk. Húsvét jelképeiről beszélgetve a gyerekek felsorolták a tojást, a nyuszit, a bárányt, a barkát – és ekkor tárgyalták meg a nyuszi tojta tojás esetét is.

A beszélgetést követően a Jókai iskola nemzetiségi osztályának táncosai és a Normafa Óvoda bátor fellépői csillogó, kék, zöld, bordó selyemszoknyáikban, sváb ünnepi viseletben szórakoztatták műsorukkal a közönséget. A legkisebb közülük alig múlt hároméves. Ezután Kocsis István atya megszentelte a kalácsot.

Odakint volt, aki a vajas kalácsos asztalt, más a rétessütőt látogatta meg, de lehetett mézet, gyógyteát is vásárolni. Az udvaron két bárány várt simogatásra, nem is hiába. A kézműves-foglalkozáson papírnyuszit készítettek a gyerekek, szalmából játékokat fontak, tojást díszítettek. Közben a nagyterem padlójára szőnyeg került, és a legkisebbek a Cimbora együttes dallamaira táncoltak, játszottak, énekeltek.Bojt_es_husvet_svab_modra3

Az ünnepség végén feldíszített zöld ágakkal, barkával vonultak át az apróságok a Szent László-plébániára. A barkaágakat virágvasárnap a plébános megszenteli, később elégetik, ennek hamuját használják a következő év hamvazószerdáján – így lesz teljes az egyházi évkör.

Balajthy Anna