Epitesz_testverpar_a_Hegyvideken1

Építész testvérpár a Hegyvidéken

Talán sokan nem ismerik a Román testvérpár tevékenységét, pedig a mai XII. kerület belső részén sok nagy bérház tervezése köthető a nevükhöz. Bizonyára az olvasók jó része is csak ebből a cikkből tudja meg, ki volt a háza tervezője, ahol lakik. A Román testvérek gyakran dolgoztak együtt, de külön-külön is terveztek épületeket. Eredetileg Rennberger a családnevük, csak később vették fel a Román nevet.
Román Miklós 140 évvel ezelőtt, 1879-ben született Óbudán, 1901-ben szerzett oklevelet a Műegyetemen. Olaszországi és németországi tanulmányút után, 1903-ban nyitott saját tervezőirodát a Visegrádi utcában, rövid ideig Málnai Bélával, majd 1906–1926 között öccsével, Román Ernővel dolgozott együtt. (Román Ernő éppen 60 évvel ezelőtt halt meg.)Epitesz_testverpar_a_Hegyvideken2Közel nyolcvan nagyméretű budapesti bérház terve készült irodájukban, de terveztek ipari épületeket, transzformátor-elosztó központokat, és a mára elpusztult aszódi zsinagóga is a nevükhöz fűződik. Ezek mellett számos hazai és kárpát-medencei tervpályázaton vettek részt. Az első világháború előtti munkáikon Lajta Béla és Kozma Lajos hatása figyelhető meg, így sok épületükön a népművészeti motívumok átformált, modernizált elemei, népies, faragott loggiatornácok, fedélszegélyek, lépcsőkorlátok és kapurácsok dominálnak. A magyaros elemeket plasztikus, art decó-s geometriai mintaként használták a homlokzat ornamentális díszítésein. Nem kötelezték el magukat egy életre egyetlen stílus, vagy formarendszer mellett sem.
Tervezői munkáikon folyamatosan nyomon követhetők a stílusváltozások. A kezdeti, népművészetet követő virágos szecesszió a 20-as évektől a historizmussal keveredő késő szecesszióra és az art decóra, a 30-as évektől határozottan geometrizáló art decóra vált át, amelybe időnként keleti formaelemek is keverednek (mint például a XII., Greguss utca 4. homlokzatán). A 30-as, 40-es évektől épületeikről eltűnnek a díszítőelemek, és határozottan a sima, díszítésmentes, modern vonalra térnek át, de néhány épületen a túlburjánzó díszítésű neobarokk jelleg sem ismeretlen (II., Érmelléki utca 1.), feltehetően a megbízó kívánságát teljesítve.
A Hegyvidéken épült lakóházakra visszatérve: elsősorban a Greguss utca–Kék Golyó utca–Nagyenyed utca által határolt tömb említhető, ahol nyolc nagy bérházat tervezett a testvérpár. Ezek közül talán a legjelentősebb a Greguss utca 4. alatti Gulden ház 1912-ből. A homlokzatán a magyaros jellegű motívumok között jellegzetes keleti (japán templomkapu) motívumok keverednek.Epitesz_testverpar_a_Hegyvideken3Ugyanebben az évben tervezték a Greguss utca 12.–Kék Golyó utcai sarokházat, amin a magyaros díszítés helyett a kor hazai szecessziós vonalvezetésű kapu- és homlokzati tagolása figyelhető meg. A következő évben készültek a Greguss utca 3., Greguss utca 6., 8., 10. alatti lakóházak. Ezeken a magyaros elemek vagy sormintaszerűen, parapet alatti díszítésként, vagy a kapu fölötti betétként jelentkeznek. A Greguss utca 3. homlokzata még néhány évvel ezelőtt is háborús lövedéknyomokkal volt tele, mára viszont gyönyörűen helyreállítva mutatja eredeti arculatát.Epitesz_testverpar_a_Hegyvideken4A Nagyenyed utca 11–13.–Kék Golyó utca 26–28. alatt a Hitel és Leszámítoló Bank Rt. részére terveztek Románék egy ötemeletes épülettömböt 1914-ben, a két utcát összekötő belső közlekedő udvarral. A tulajdonképpen két egységből álló épülettömb homlokzatain a stilizált, lapos plasztikájú népi növénymotívumok az ablakok közti mezőben függőleges sávokban és az ablakpárkányok alatt, valamint a bejárati kapukeret és az íves ablakkeretezés peremén népi faragást idézve jelennek meg.
1914-ben tervezték a Nagyenyed utca 3. alatti lakóházat, szintén a Hitel és Leszámítoló Bank Rt. részére. Ezen az épületen hiába keressük a népies mintákat. A homlokzatot egy hengerszerű és egy vízszintes hasáb tagolja, valamint két markáns, függőleges pirostégla-pilaszter, különös téglafejezettel.
A közelben lévő Böszörményi út 3/c lakóház lényegesen modernebb. Pusztán a kapu fölötti két pillércsonkon láthatunk némi akantusz levélsávot. A Böszörményi út 11–13.–Királyhágó tér 1. számú sarokház, még mindig az 1914–15-ös évből, hasonlóan díszítésmentes bérház, bár az íves sarkon a kettőzött körpillérekkel, két hullámvonalú attikalezárással, piros téglás sávokkal igyekeztek készítői élénkíteni a látványt.
A korábbi, 1905-ös épületek között is említhetünk két XII. kerületi lakóházat. A Kiss János altábornagy utca 21. alatt, Szegő Árpád bérházán még az eklektikus-historizáló és a szecessziós formák között keresték az utat a tervezők. Vele szemben, a Kiss János altábornagy utca–Alkotás utca 1911-ben készült, szinte modern hatású homlokzatán csupán néhány madaras, medálszerű szecessziós domborművecske van elszórva.
Román Ernő önállóan tervezett épületei egy-két évtizeddel későbbiek. Ekkor már a modern stílus dominált az ő házain is. A Kék Golyó utca 2/b társasházon, vagy a Magyar jakobinusok tere 6–7. számú épület modern homlokzatán már nincs semmilyen díszítés. Az Istenhegyi út 7/a–Ügyész utca 2. sarokház jelenleg szétrombolt, átépítés alatt álló villaépületén még előtűnik néhány töredezett oszlopfej a piros vakolatfoltok között.
Román Ernő önállóan tervezett II. kerületi házai (Trombitás utca 26., 28., Pasaréti út 1.) szintén a díszítésmentes modern lakóházak közé sorolhatók. Györgyi Dénessel közösen tervezett Markó utca 9. szám alatti, lipótvárosi trafóházán, az Aquincumi Múzeum melletti elektromos elosztóépületén, valamint a Markó utca 11. alatti, Székesfővárosi Elektromos Művek Nyugdíjintézetének bérházán a pirostégla-burkolatú, modern homlokzatokon már csak új szemléletű szobor vagy késői art decó-s székesfővárosi címerpajzs látható.
Számos különleges, népi motívumokkal díszített lakóháztömböt kell megemlítenünk a Román testvérek munkáiból Budapest egyéb részein is. Természetesen nem sorolhatjuk fel mind a nyolcvan bérházat, villát, csak a legérdekesebbeket emeljük ki a szerte a városban fennmaradók közül. Többségük az V., VI. és XIII. kerületben található, ami érthető is, miután Román Miklós irodáját először a Papnövelde utcába, majd a Tátra utcába tette át.
Az egyik legmozgalmasabb és legkülönlegesebb az Aranykéz utca és Régiposta utca sarkán 1912-ben épült Báthori üzlet- és lakóház, amelyet részletei és moreszk hatása miatt egyesek Antoni Gaudí épületeihez hasonlítanak. Az 1913-as Glücksmann ház a Rumbach Sebestyén utca 6.–Dob utca 8. sarkán nemcsak méreteiben és tobzódó formáiban tér el a többi épületüktől, de anyaghasználatában is. A kiugró hengerszerű épülettömegek ablakközeiben felfutó oszlopkötegen az art decó-s, színes kerámiabetétek pöttyözése különös kontrasztban áll a hatalmas íveken futó, színezett, magyaros sorminták dekoratív sávjaival.
Mint látható, a két építész végigjárta a két világháború közötti építészeti stílusok minden irányzatát. Bár pályázatokon megkíséreltek a középületek világába is betörni, mégis a kor tömeges bérházépítésében találtak különleges terepet.
Végezetül még egy dolog. A Román testvérek mindig büszkék voltak épületeikre, alkotásaikon öntöttbronz- vagy kerámiatáblácskákon rögzítették nevüket. A ma építészei vajon csak túlzott szerénységből nem merik „szerzőségüket” olvasható formában feltüntetni a homlokzatokon?

Rosch Gábor