Hegytörténeti konferencia az egészségügyről

A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és a Hegyvidéki Önkormányzat ebben az évben is megtartotta a hagyományos Hegytörténeti konferenciát, amely az idén a gyűjtemény Egészségügy a Hegyvidéken című időszaki kiállításához kapcsolódott. Fonti Krisztina alpolgármester megnyitójában kitért arra, hogy a jó klíma miatt számos gyógyászati intézmény épült a környéken, és az orvosok már az 1800-as években receptre írták fel a hegyvidéki levegőt.
A kilencedik Hegytörténeti konferencia első előadója dr. Kapronczay Károly, az MTA doktora, a Semmelweis Orvostudományi Múzeum címzetes főigazgatója volt. Előadásában a magyarországi betegellátó és kórházi rendszer kialakulását mutatta be a 18. századtól a 19. század végéig, és ezzel egy általános keretet adott a konferencia többi előadásának.
Debrődi Gábor történész, a Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatója a főváros 1887-től kezdődő mentéstörténetéről beszélt. Völgyi Péterné dr. Reich Márta, a Titanic 705 túlélőjét megmentő dr. Lengyel Árpád mentőorvos unokája és hagyatékának kezelője, kutatója a Carpathia tengerjárón dolgozó hajóorvos naplóit felhasználva a katasztrófa túlélőinek mentési történetét ismertette. Mesélt az orvos nagyapa későbbi életéről is, aki Budán praktizált, így szorosan kötődött a Hegyvidékhez.Hegytorteneti_konferencia_az_egeszsegugyrolA Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény szakmai felelőse, Földváry Gergely az egyházak és a betegellátás kapcsolatát, a kerületben működő egészségügyi intézmények kápolnáit és azok – sokszor szomorú – utóéletét mutatta be. Dr. Jákó Péter címzetes egyetemi docens, a kerületünkben egykor működő Sportkórház volt főigazgató főorvosának előadása az intézmény és elődje, a Vöröskereszt Erzsébet Kórháza történetéről szólt. Tüske Tamás történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény munkatársa a Kék Golyó utcában ma is működő Országos Onkológiai Intézet elődjeiről, a Schwartzer Ferenc által 1852-ben alapított elmegyógyintézetről, valamint ehhez kapcsolódóan a magyar pszichológia és elmebetegügy kialakulásáról beszélt.
A konferencia családias légköre lehetőséget biztosított, hogy az előadók, a témával foglalkozó múzeumok szakemberei és a XII. kerület helytörténete iránt érdeklődő laikusok prezentálják és ütköztessék nézeteiket, kutatási eredményeiket. Egyöntetű volt a véleményük, hogy a szakmai előadás-sorozat nagyban hozzájárult a jövőbeni közreműködések és a közös kutatások megalapozásához.

TT–FG