Közmeghallgatást tartott az önkormányzat

Hogyan alakul át a Szent János Kórház a következő években? Az idei önkormányzati közmeghallgatás vendégeként erről beszélt dr. Takács Péter főigazgató. Elmondta, hogy a kormány döntése alapján a János kórház vagyonkezelésébe került az eddig egyetemi kézben lévő Kútvölgyi Klinikai Tömb, az itt található szakrendelő működtetését pedig már teljes egészében átvették. A kórház és a szakrendelő megújításának orvosszakmai programja a nyáron elkészült, a tervezési közbeszerzést pedig várhatóan még az idén kiírják. A szakrendelő látványos megújulása a remények szerint 2020 végén, 2021 első felében elkezdődik, míg a kórház központi részeinek átépítése – aminek keretében új, központi műtéti és sürgősségi tömb épül – 2021 végén, 2022 első felében indulhat el.

Kérdésekre válaszolva a főigazgató kitért rá, hogy az eddig elkészült statikai felmérések szerint a Kútvölgyi úti szakrendelő épülete jó állapotban van, a toronyépület kapcsán viszont további vizsgálatokra van szükség a szerkezetben lévő bauxitbeton miatt. Új, központi tömböt csak a sürgősségi szakmák számára terveznek, a meglévő pavilonstruktúrát pedig értéknek tekintik: mostanában már Nyugat-Európában sem nagy tömbkórházak fejlesztésén gondolkodnak, mert az egész világon problémává vált az antibiotikum-rezisztens kórokozók jelenléte.

Takács Péter megemlítette, hogy a várható életkor és az egészségben eltöltött életévek száma a Hegyvidéken a legmagasabb, ezért a kórház egészségfejlesztési irodája az úgynevezett nem fertőző krónikus betegségek megelőzésére fókuszál. Ilyen például a stroke, amellyel kapcsolatban egy dániai prevenciós programot akarnak Magyarországon elsőként meghonosítani: óvodásokat készítenének fel arra, hogy felismerjék a nagyszülő stroke-ját, és tudják, hogyan kell segítséget kérni ilyen esetben.

 

*

A Csörsz utcai lakók nevében Salzmann Edmond arról beszélt, hogy a kezdetektől ellenzik a Testnevelési Egyetem beruházását, ami álláspontjuk szerint nagymértékben rontja a környéken lakók életkörülményeit. Úgy tudják, hogy a korábbi elképzelésekhez képest magasabb lenne a sporttelepre tervezett multifunkcionális csarnok, és közelebb kerülne a Csörsz utcai házakhoz.

Pokorni Zoltán polgármester válaszából kiderült, hogy az önkormányzat korábban Csillebércet javasolta az egyetemnek új kampusza helyszínéül, ezt azonban nem támogatta az intézmény vezetése. A Csörsz utcai sporttelepre tervezett új épület maximális magasságáról és a házaktól való minimális távolságáról korábban írásban megállapodtak az egyetemmel, és azt is elérték, hogy a leendő mélygarázs ne legyen megközelíthető a Csörsz utca felől, ehelyett a Hegyalja útra nyílóan épüljön meg annak be- és kihajtója.

Egyeztetéseket folytatnak annak érdekében is, hogy az egyetem ne vágja ki a telkén található jegenyefákat. A Csörsz utcában közterületen nem vágják ki a meglévő fákat. A parkoló átépítése és az újabb faültetés tervei kapcsán a polgármester elmondta, hogy az önkormányzat három változatot készített, amit az érintett lakók körében szavazásra bocsát majd.

 

*

Baranyai Dénes, a „Nem kell lakópark a Svábhegyre” Facebook-csoport moderátora az Eötvös út 10–14. szám alá tervezett 120 lakásos lakóparkról kért tájékoztatást. Egyúttal hangot adott véleményének, miszerint a kerület „nagyon elindult a beépítések irányába”, s nagymértékben növekszik az autós forgalom. Két másik felszólaló is a beépítések mértékét kifogásolta – egyikük azt kérdezte, miért tesznek lehetővé az Eötvös úti ingatlanon más hegyvidéki területekhez képest magasabb, 10% helyett 15%-os beépítést, továbbá 80% helyett miért 65%-ban határozták meg a zöld felület minimális arányát.

Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője elmondta, hogy a beépítési szabályok itt is a fővárosi keretszabályokhoz igazodnak. A környező beépítettséget figyelembe véve az eredetileg megengedett 15 méteres építménymagasságot 10,5 méterre korlátozták, ezzel együtt viszont, kompenzációképpen, 5%-kal nagyobb beépíthetőséget tettek lehetővé. Ha nem lett volna kompenzáció, kártalanítási kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak. A zöld felület minimális arányát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények változása miatt kellett csökkenteni, nem csak itt, mert míg korábban a víz- és légáteresztő burkolatokat is be lehetett részben számítani a zöld terület méretébe, most már ez nem lehetséges.

A kerületi főépítész, Hapszné Tarcsafalvi Eszter arról beszélt, hogy a beruházó terveit az építési tevékenységre nem jogosító településképi véleményezési eljárás keretében vizsgálta a helyi tervtanács a Miniszterelnökség szakértőinek bevonásával. Az eljárás eredménye elutasító lett, a szakértők nem tartották megfelelőnek a környezethez való illeszkedést, hiányolták a közlekedési hatásvizsgálatot, és a védett szanatóriumépületbe tervezett lakásszám csökkentését kérték.

Bár sokan érzik úgy, hogy egyre többen élnek a Hegyvidéken, az önkormányzat statisztikái nem ezt igazolják: amíg 2016-ban 58 442-en, az idén januárban 56 688-an laktak itt. Új házak sem épülnek a szükségesnél nagyobb mértékben – az építészek szerint a lakásokat nagyjából százévente kellene újjáépíteni, ez alapján a Hegyvidéken évente 280-300 új lakásra lenne szükség. Ehhez képest 2017-ben 103, 2018-ban 216 lakást adtak át, az idei szám pedig várhatóan 50 lesz. Jelenleg több mint 28 ezer lakás található a XII. kerületben.

Az Eötvös útra tervezett lakópark mellett egy Szilassy úti építkezés miatt is aggódnak az érintett szomszédok. A 70-es években épült Szilassy úti lakótelep egyik lakója elmondta, hogy a szomszédjukban lévő, korábban erdőminősítésű telket privatizálták, majd építési telekké nyilvánították, úgy, hogy ez az ingatlan a telepüket megközelítő utat is érinti.

A városrendezési és főépítészi iroda vezetője arról tájékoztatta a lakót, hogy a területet 2015-ben a főváros sorolta át lakóövezetbe, ezt a változtatást pedig a helyi szabályzatban is kötelező érvényűen át kellett vezetni. Az ingatlanon 10%-os beépítést tett lehetővé, ami nagyjából a fele a szomszédos lakótelep beépítési arányának. Attól nem kell félniük a lakótelepen élőknek, hogy a telekszomszédjuk egyszer csak elkeríti majd a hozzájuk vezető utat, mert ezt a részt az önkormányzat közterületként kiszabályozta a rendezési tervében.Kozmeghallgatast_tartott_az_onkormanyzat

*

Többen közlekedési problémákat és azok kapcsán megoldási lehetőségeket vázoltak fel a fórumon. Egy úr azt javasolta, hogy a Zugliget és a Svábhegy között létesüljön buszkapcsolat, a Királyhágó téren pedig a városközpont felé tartó 212-es busz megállóját helyezzék át a 102-eséhez, hogy kevésbé torlódjon fel a forgalom. A BKV egykori alkalmazottjaként egy nyugdíjas a fogaskerekű technikai problémáit ecsetelte, míg egy idős hölgy amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy fennállhat az áramütés veszélye a Széll Kálmán téri mozgólépcsőnél.

Egy asszony a Kissvábhegyről a 39-es busz közlekedését akadályozó parkolási gondokról szólt. Ugyanő azt ajánlotta, hogy a Goldmark Károly utca felújított szakaszát tegyék egyirányúvá, míg a Határőr út néhány évvel ezelőtt lezárt részét nyissák meg ismét a forgalom előtt. A Városmajor utcából egy építészmérnök a szív- és érgyógyászati klinika bővítésének közlekedési hatásvizsgálatát kérte, a Harangvölgyi út egyik „őslakosa” pedig amiatt panaszkodott, hogy amióta a sorompót elbontották, sokan behajtanak oda, visszafordulni azonban nem tudnak, csak tolatni, több-kevesebb sikerrel. A rossz állapotú, szűk utcába a nagyobb járművek egyáltalán nem tudnak bejutni.

Volt, aki a Zsolna utcai angol nyelvű iskola környékén naponta kialakuló parkolási káosz, míg más az Irhás árok és a Törökbálinti út kereszteződésénél tapasztalható közlekedési problémák megoldását kérte. Egy úr a Csillagvölgyi útról az Alkony lépcső hiányzó szakaszának kiépítését, valamint a Normafa felé vezető kis ösvény helyreállítását kezdeményezte.

Egy hölgy a Böszörményi út átépítésének tervei felől érdeklődött, és azt kérdezte, miért áll üresen számos üzlethelyiség. Említést tett a Németvölgyi út 26. szám alatti üres telekről is, amelynek tulajdonosa nem tartja rendben a hozzá tartozó járdaszakaszt.

A válaszokból kiderült, hogy a tömegközlekedési kérdésekben és a főútvonalak – mint például a Törökbálinti út – esetleges fejlesztése kapcsán a főváros az illetékes. Némileg összetettebb a fogaskerekű fejlesztésének ügye: a főváros által üzemeltetett vonal korszerűsítésére és meghosszabbítására a XII. kerület készíttetett terveket, a finanszírozáshoz ugyanakkor a kormánytól vár támogatást.

A polgármester a Goldmark Károly utcai egyirányú közlekedésre tett javaslat kapcsán megjegyezte, hogy az ilyen kérdésekben ki kell kérni a környékbeliek véleményét, mert csak így derülhet ki a többségi álláspont. A Zsolna utcai parkolási problémák szerinte enyhülnek majd azáltal, hogy a nemzetközi iskola egy szomszédos telken parkolókat épít. Hozzátette, az önkormányzat – a Zsolna utcai közlekedési problémákat ismerve – nem támogatja, hogy a még szűkebb Normafa úton idegen nyelvű iskola nyíljon.

Pokorni Zoltán elmondta, hogy a Böszörményi út teljes átépítésére nincs meg a pénz. A főváros által erre a célra tavaly biztosított összeg nagyjából a Királyhágó tér és a Beethoven utca közötti szakasz út- és sínpályájának, valamint a megállóknak az átépítésére elegendő, továbbá a közműkiváltásra. A járdák, zöld területek átépítéséhez kapcsolódóan az üzletportálok városképhez illeszkedő átalakítását is támogatja a kerület. Jelenleg két üzlethelyiség áll pályáztatás alatt a Böszörményi úton, több más, gazdátlannak tűnő üzletnek azonban valójában már van bérlője, ők felújítást terveznek. Az említett Németvölgyi úti telek tulajdonosát felszólítja az önkormányzat, hogy tartsa rendben az ingatlana előtti járdaszakaszt.

A Harangvölgyi úti közlekedés kapcsán a polgármester felidézte, hogy az út az erdőövezet része, amelynek évtizedeken át a Pilisi Parkerdő volt a kezelője, most pedig a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézményhez tartozik. Mikó Gergely, az intézmény vezetője arra emlékeztette a felszólalót, hogy szabálytalan volt a lakók által felszerelt, csak általuk nyitható sorompó, ezért azt elbontották – a természetvédelmi terület határán azonban kialakítottak egy szabványos sorompót. A közlekedést nehezítő parkolás megakadályozására „megállni tilos” táblát helyeztek ki az úton.

A városfejlesztési iroda vezetője, Rimóczi János kiemelte, hogy az Alkony lépcső hiányzó szakaszát várhatóan jövőre tudják kiépíteni. A Csillagvölgyi út és a Normafa közötti ösvény helyreállításának lehetőségét megvizsgálják.

Egy idős hölgy arra figyelmeztette a megjelenteket, hogy egyesek rossz szándékkal arra próbálnak rávenni nyugdíjasokat, írassák át más nevére az ingatlanukat. Fonti Krisztina alpolgármester szerint kívülállóként sok esetben nehezen lehet megállapítani, jó vagy rossz szándékkal köttetett-e egy szerződés az egyedülálló idős személy és segítője között. Emiatt különösen fontosnak tartja, hogy a hegyvidéki szociális intézmények közreműködésével az önkormányzat tájékoztassa az időseket: kellő óvatossággal járjanak el az ingatlanaikat érintő ügyletekben.

z.