A portugál fado gyönyörűsége

A GetCloser rendezőiroda jóvoltából a könnyűzene szinte minden stílusirányzatának képviselői ellátogattak a Hegyvidékre az utóbbi években. A jazz, a progresszív rock, a latin zene, az R&B, a soul, a blues és a pop mellett a világzene sem maradt ki a kínálatból. Ez utóbbit erősítette a népzenei ihletésű fado egyik legnépszerűbb előadója, Cristina Branco koncertje.

A fado évszázadok óta szerves, meghatározó eleme Portugália kultúrájának. A szó a latin fátummal (sors) kapcsolatos, és azt az életérzést fejezi ki, ami a portugál saudade szóval jellemezhető: ez egyszerre jelent vágyakozást, szomorúságot és fájdalmat, de egyben a szerelem és a boldogság lehetőségét is. Nem véletlenül rokonítják az amerikai blues fogalmával.A_portugal_fado_gyonyorusege1

Az utóbbi időkben megfigyelhető volt, hogy a világzenei divathullám káros mellékhatásaként kicsit a fado is kommercializálódott, akárcsak a Zöld-foki szigetekről származó morna, vagy az eredeti kubai son, bolero, cha-cha-cha. Ám Cristina Branco autentikus képviselője a műfajnak, és méltó utódja az előző évszázad fadokirálynőjének, Amália Rodriguesnek. Nemcsak képes az ő örökébe lépni, hanem meg is újítja szeretett zenei stílusát.

Branco a fado két irányzata, a lisszaboni és a coimbrai közül az előbbit, a populárisabb, szórakoztatóbb fővárosi változatot gyakorolja. A nagy elődök által megteremtett hagyományokból saját, kreatív világot hoz létre, amelyben a városi dallamokhoz a luzitán népzene, az európai klasszikus örökség és a jazz motívumkincsét társítja.A_portugal_fado_gyonyorusege2

A MOMkult értő közönsége a művésznő immáron tizenhatodik, Branco című lemezének bemutatóját élvezhette végig ezúttal. A kíséretet három hangszeres adta: a kissé a mandolinra emlékeztető, különleges hangszínnel megszólaló, szív alakot formázó portugál gitáron játszó Bernardo Couto, Luis Figueiredo zongorista és Bernardo Moreira bőgős. Jóllehet ez a zene nem a hangszerekről szól, itt az éneké a főszerep, néhány csodaszép szólót azért hallhattunk mindhármuktól.

Cristina Branco teljesítményéről csak felsőfokú jelzőkkel beszélhetünk. Kitűnő angolsággal konferált, ami nagyban hozzájárult a dalok mondanivalójának megértéséhez. Másfél órát énekelt, mindvégig csodálatosan, mély átéléssel. Leszámítva néhány korábbi sikerszámát (Fado Tango, Anciao en Paris, Alvorada) az új lemez tételei hangoztak el, sőt a jövő tavaszra várható új albumról is játszott. Olyan kiváló művek csendültek fel, mint az Este Corpo, az Eu, a Namora Comigo, az Afinal, o Que É Ves em Mim? és az Aula de Natacao. Fogytak is a CD-k, annál is inkább, mert a mosolygós művésznő lelkesen dedikált a forró hangulatú koncert után.

M. A.