Különlegességek a hegyvidéki egészségügy történetéből

1912. április 15-én hajnali 2 óra 20 perckor süllyedt el korának legnagyobb luxusgőzöse, a Titanic. Ezerötszáz ember vesztette életét a jéghideg óceánban, hétszázöten élték túl a katasztrófát. Életüket jelentősrészben a mentést végző Carpathia hajóorvosának, dr. Lengyel Árpádnak köszönhetik. Ő foglalkozott mindenkivel, rövid idő alatt negyven kisebb műtétet hajtott végre.

S hogy mi köze mindennek a Hegyvidékhez? A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban most megnyílt Egészségügy a Hegyvidéken című kiállításon az archív fotók és relikviák között dr. Lengyel Árpád tengerészlátcsöve és fecskendője is megtekinthető.Kulonlegessegek_a_hegyvideki_egeszsegugy_tortenetebol1

„Sajnos az egészségügyben időről időre előfordulhatnak nehézségek, ezek egy része a közelmúltban sok esetben a Szent János Kórház körül összpontosult. Ez már biztosan nem tart sokáig, hiszen a kormány döntése értelmében jelentős fejlesztések indulnak az intézményben” – mondta el a megnyitón Pokorni Zoltán polgármester. A tervek szerint az egykori Állami Alkalmazottak Horthy Miklós Gyógyintézete, azaz a mai Kútvölgyi kórház a Szent János Kórházhoz kerül, és a korábbi fenntartó Semmelweis Egyetem az ottani osztályait pesti intézeteibe költözteti. Ez különösen fontos, mert így a Szent János Kórház modernizációja, felújítása alatt zavartalan lehet az ellátás. Ennek első lépése a szakrendelő kialakítása. A cél az, hogy mindnyájunk megelégedésére új szakasz kezdődjék a János kórház életében.

Dr. Takács Péter, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak megbízott főigazgatója az intézmény múltját felidézve elmondta, hogy a kórház története összeforrt a Hegyvidékkel, és azt szeretnék hogy ez továbbra is így legyen. A régi kórház, illetve akkor még „veszteglőház” építése, jobbára közadakozásból, 1710-ben kezdődött meg a Széna téren. Tizenkét ágy állt a betegek rendelkezésére – ma 1100 ággyal működik.

A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kórház megkerülhetetlen volt a magyar orvosképzés elindításában. Mária Terézia 1769-ban hozta létre az első hazai orvosi kart, amelyet 1777-ben Budára költöztettek, gyakorlókórháznak pedig a Szent János Kórházat jelölték ki. Érdekesség, hogy az 1848–49-es szabadságharc alatt itt rendezték be az első műtőt Bécstől keletre.Kulonlegessegek_a_hegyvideki_egeszsegugy_tortenetebol2

Budapest egyesítése után a megnövekedett lakosságszám indokolta egy új kórház létesítését. Mivel a filoxérajárvány miatt a Városmajor felett, a Diós árok dűlőjében olcsón lehetett területhez jutni, ezért a város ott építkezett. Bár a pavilonrendszerű, több mint 400 ágyas kórház 1896-ban már működött, az ünnepélyes átadása csak két évvel később történt meg. A második világháború és az 1956-os forradalom idején komoly tűzharcok voltak a környéken, ezek azonban szerencsére nem okoztak nagyobb károkat.

„Egyre nagyobb lett az igény egy modern, lakosságbarát, csúcstechnológiát használó kórházra. Ezt szolgálja most a Kútvölgyi és a Szent János Kórház egyesítése. A Kútvölgyi-tömb felújítása a járóbeteg-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szakaszosan történik, az első emelet már elkészült” – sorolta az újdonságokat a megbízott főigazgató, aki arról is beszélt, hogy június végére elkészül az átfogó program a Szent János Kórház modernizációjára, ez alapján dolgoznak a tervezők, akik több koncepciót is bemutatnak. Ezekből választják ki a döntéshozók azt a végleges megoldást, ami a vonzáskörzetben élő 200-250 ezer lakosnak a legjobb ellátást nyújtja, a szintén megépülő szuperkórházzal együtt.Kulonlegessegek_a_hegyvideki_egeszsegugy_tortenetebol3

Mindezt némileg nehezíti, hogy az épületek többsége műemlék, így tekintettel kell lenni az építészeti értékekre. Ennek is, mint oly sok másnak a kórház históriájában, különleges története van. Az 1960-as években előtérbe került az intézményben lévő kápolna elbontása – ekkor lépett akcióba az egyik dolgozó, akinek a hozzátartozója beadott egy műemlékvédelmi kérelmet. Ebbe egyetlen helyrajzi számot írt be, ezért lett nemcsak a kápolna, hanem az összes pavilon védett.

A gyógyítás évszázados történetét bemutató tárlatot számos kortörténeti mementó, használati tárgy, eredeti fotó teszi különlegessé. Ezek közül többet a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, a Kresz Géza Mentőmúzeum és magánszemélyek bocsátottak a kiállítást szervező Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény rendelkezésére.

sm.