Vigyázzunk az antibiotikumokkal!

Mik az antibiotikumok, mire jók, mire használjuk ezeket a gyógyszereket, milyen mellékhatásaik lehetnek? Ezekre a kérdésekre is válaszolt az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem nyár előtti utolsó összejövetelén Holub Lili. A klinikai gyógyszerész elmondta, hogy az antibiotikum nem csodaszer; ha nem megfelelően szedik, akár ártalmas is lehet.

Rengeteg a tévhit az antibiotikumokkal kapcsolatban, ezért fontos minden olyan előadás, lakossági tájékoztató, amin tisztába lehet tenni a fogalmakat. Az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem májusi találkozóján Holub Lili klinikai gyógyszerész beszélt róluk: az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amik vagy elpusztítják a szervezetben megtelepedő baktériumokat, vagy lassítják a szaporodásukat. Fertőzések kezelésére, esetenként megelőzésére használhatók.

Vannak szűk spektrumú antibiotikumok, amik bizonyos fajta baktériumcsoportokra hatnak, míg a széles spektrumú gyógyszerek lényegesen több, rendszertanilag egymástól távol álló baktérium ellen alkalmazhatók. Legjobb a célzott terápia, ehhez a megfelelő helyről kell mintát venni, és kitenyészteni a kórokozót. Általában erre nincs lehetőség, ilyenkor az empirikus terápia és irányelvek alapján választ az orvos antibiotikumot.

Megelőző kúrára műtétek előtt, közösségek védelmében (agyhártyagyulladás) lehet szükség. Teheneknél a leválasztáskor a tőgygyulladás megelőzésére infúzióban adják. Nagyon fontos, hogy antibiotikumot tartalmazó hús nem kerülhet forgalomba!

Mellékhatásai elsősorban arra vezethetők vissza, hogy az antibiotikum „nem válogat”, az adott gyógyszerre érzékeny jótékony baktériumokat is elpusztítja. Helyüket sokszor a gombák veszik át, amik szintén gyulladást és más tüneteket okozhatnak. További panaszok a fejfájás, az emésztési zavarok, a neurológiai problémák, a hasmenés, a hüvelygomba, a húgyúti fertőzés, valamint az allergiák és a bőrtünetek. Ráadásul kölcsönhatásba léphetnek más gyógyszerekkel, erre különösen figyelni kell.Vigyazzunk_az_antibiotikumokkal

Nem ritka az antibiotikum-rezisztencia, ami azt jelenti, hogy egy idő után a baktérium mutálódik, és ellenállóvá válik a gyógyszerrel szemben. Léteznek genetikailag rezisztens baktériumok is, ezeket nem lehet elpusztítani a ma ismert antibiotikumokkal. A baktériumok képesek átadni a rezisztenciát más baktériumoknak. Előfordul, hogy néhány év alatt megjelennek a rezisztens egyedek, amik elszaporodnak. Ennek egyik oka a mértéktelen használat: sokszor vírusos betegségre – nátha, influenza, torokgyulladás – is beszedik, holott ezekre az antibiotikumok hatástalanok. Szintén tipikus a rossz szedés, amikor vagy túl sokáig, vagy épp ellenkezőleg, a kelleténél sokkal rövidebb ideig tart a terápia.

Antibiotikum-rezisztencia miatt évente 700 ezer ember hal meg, 2050-re ez a szám elérheti majd a 10 milliót, a vonatkozó költségek pedig az évi 100 milliárd dollárt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint közeleg az idő, amikor nem lesznek hatásos antibiotikumaink.

Holub Lili külön szólt az antibiotikumok káros hatásait mérséklő pro- és prebiotikumok fontosságáról. A probiotikumok a bélflórát felépítő jótékony baktériumok (lactobacillusok, bifidobacteriumok, különböző bacillusfajok), valamint gombák, és a hüvelyflórában is megtalálhatók.

A legújabb vizsgálatok szerint a probiotikumok nagy része nem jut el a rendeltetési helyére, a vastagbélbe, mert a gyomorsav elpusztítja ezeket. Sőt előfordulhat, hogy épp a kívülről bevitt probiotikumok gátolják az antibiotikumok miatt károsodott normál bélflóra visszaépülését. Egyszerűen azért, mert akadályozzák a szervezetünkben lévő jótékony baktériumok szaporodását. A bélflóra ugyanis egyedi, mindenkiben más az összetétele, ezt pedig a probiotikus készítmények nem képesek modellezni. S ha mindez még nem lenne elég, előfordulhat, hogy a probiotikumok adják tovább a rezisztens gént a kóros baktériumoknak.

Csecsemőkori kólikára, álhártyás bélgyulladásra, utazók hasmenése esetén viszont jó eséllyel működnek. Ahhoz, hogy ez így legyen, prebiotikumokra van szükség. A probiotikumok prebiotikumokkal táplálkoznak, amik valójában oligoszacharidok, vízben oldódó és nem oldódó élelmi rostok. Legjobb forrásuk az anyatej, kívülről a többi között gabonákkal, banánnal, almával, articsókával lehet bevinni a szervezetbe.

Ami a megelőzést illeti, a klinikai gyógyszerész előadása során a mindennapos mozgást emelte ki, továbbá megemlítette az alapos kézmosást, az egészséges táplálkozást és a védőoltások beadását. Hozzátette: csak az orvos által kifejezetten a számunkra, egy adott betegségre felírt antibiotikumot szedjük, és kizárólag a megadott dózisban!

MM.