Gyermekükkel együtt gyógyulhatnak az édesanyák

Nemcsak Budapesten és Magyarországon, hanem az egész közép-európai régióban egyedülálló az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrumában (BCSLC) meghonosított Együtt (Baba–Mama–Papa) program. A centrumot irányító Kurimay Tamás professzor vezetésével lehetőség nyílik arra, hogy a pszichiátriai kezelés alatt álló édesanyák együtt lehessenek újszülött gyermekükkel. Dr. Kurimay Tamással beszélgettünk.

– Miért szorulhatnak kórházi kezelésre a várandós édesanyák vagy a szülő nők?

– Ennek számos oka lehet, a pszichiátriai betegségek nem válogatnak; a szülés vagy a várandósság ténye nem jelent védettséget, inkább nagyobb rizikót. A szülés körüli időszakban ráadásul további kórképek is megjelenhetnek. Ilyen a gyermekágyi depresszió, ami az átmeneti hangulatváltozásokkal járó, de két héten belül elmúló „baby bluestól” eltérően erős szorongással, alvászavarral jár. Még súlyosabb a szerencsére ritka gyermekágyi pszichózis, az ezen áteső anyák hallucinációkról is beszámolnak. Abban pedig mindkét állapot megegyezik, hogy a beteg megkérdőjelezi képességét az anyaságra. Korábban az orvosi protokoll része volt, hogy ha az anya egy kicsit súlyosabb állapotba került, a gyermekágyi depresszió és pszichózis kezelésekor azonnal elválasztották csecsemőjétől. Pontosan abban a periódusban, amikor a legfontosabb lenne a gyerekeknek és a szülőknek is, hogy együtt legyenek. Ezzel a téves gyakorlattal szakított az Együtt (Baba–Mama–Papa) program.

– Ez hogyan született, mik az előzményei?

– Volt nálunk egy beteg édesanya 2004-ben, aki nagyon rosszul élte meg, hogy nem lehet újszülött gyermekével. Komoly traumát jelentett számára, ami érthetően hátráltatta a gyógyulását. Amikor viszont találkoztak, gyorsabban javult az állapota. Ennek az esetnek a tanulságait levonva kezdtünk el gondolkodni dr. Németh Tünde gyermekgyógyász, pszichoterapeutával azon, hogyan lehetne megoldani az átjárást a gyerekosztály és a pszichiátria között. Akkoriban ehhez még az épületen kívül kellett megtenni meglehetősen hosszú utat, ráadásul sokan szkeptikusak voltak az ötlettel szemben, nem tudták elképzelni, hogy működhet.Gyermekukkel_egyutt_gyogyulhatnak_az_edesanyak1

– Hogyan indult a program?

– Dr. Németh Tünde, aki akkoriban az Országos Gyermek Egészségügyi Intézetben dolgozott, mesélt arról, hogy a németországi Heppenheimben a pszichiátriai kezelést kapó anyák a gyermekükkel lehetnek. Az ő javaslatára ezért saját költségemre, az egyik kollégámmal együtt, elutaztam az ottani pszichiátriai klinikára. Az intézmény vezetője, Hans-Peter Hartmann és Hédervári Heller Éva pszichológus mutatták meg a program működését. Hazatérve a szülészettel és a gyermekosztállyal elkezdtük megteremteni a tárgyi feltételeket a János kórházban. Ez közel két évig tartott, 2007-ben indultunk el hivatalosan. Mindjárt elsőre egy súlyos állapotban lévő édesanyát küldtek hozzánk a Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájáról, aki ráadásul hajléktalansággal is küzdött. Őt már e program szellemében kezeltük: kísérettel látogathatta a kisbabáját, néhány hónap alatt pedig nemcsak a gyógyulása volt látványos, hanem a lakhatása is megoldódott.

– Akkor már megvolt az a bizonyos ajtó az osztályok között?

– Nem, de láttuk, hogy ezen változtatni kell. Volt bőven ellenérzés, sokan mondták, hogy „bolondokat”, kezelhetetlen embereket akarunk átengedni a gyerekekhez, ebből biztosan baj lesz. Mégis sikerült megkapni az engedélyt a kórház vezetésétől az ajtó létesítésére, az élet pedig minket igazolt. A mai napig több mint háromszáz kismamát kezeltünk a babájával teljes biztonságban, ami nemzetközi összehasonlításban is magas szám.

– Hogyan zajlik mindez a gyakorlatban?

– Fontos a fokozatosság. A pszichiátrián fekvő édesanya először kísérettel látogathatja gyermekét, aztán kulcsot kap, így szabadon közlekedhet. A következő lépésben a baba, a mama és a papa egy szobába kerül a gyermekosztályon, és folyamatosan együtt lehetnek a kezelés alatt. Ez jellemzően egy héttől legfeljebb két hónapig tart, utána szükség szerint ambuláns keretek közt folytatódik a terápia. Az enyhébb esetek azonnal a gyermekosztályon kezdhetnek. Természetesen mindez azokra vonatkozik, akik alkalmasak arra, hogy részt vegyenek a programban.

– Mik a tapasztalatok?

– Nyugodtan mondhatom, hogy nagyszerű eredményeket tudunk felmutatni, amikre egytől egyik büszkék vagyunk! Egy huszonnégy fős teamben dolgozunk a BCSLC keretében, a sikerekből mindenki kiveszi a részét. Szociális helyzettől függetlenül mindenkit fogadunk; megfigyeltük, hogy a nehezebb körülmények közül érkezőknél ezek a problémák is gyorsabban megoldódnak. Ehhez az is szükséges, hogy szoros legyen az együttműködés a társszakmákkal, a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítővel, a gyámhivatallal, a gyermekháziorvosokkal, a védőnőkkel és természetesen a gyerekgyógyászokkal, szülészekkel, nőgyógyászokkal, pszichológusokkal – igazi interdiszciplinális közösséget hoztunk létre. 2017-ben kidolgoztuk Közép-Európa és így Magyarország első szakmai irányelvét, ami ajánlásokat tesz a program megvalósítására.

– Mi a következő lépés?

– Most azon dolgozunk, hogy minél több intézményben megvalósuljon ez a családbarát kezelési forma. Jó hír, hogy az egészségügyi kormányzat elismeri az eredményeinket, és az Egészségügyi Világszervezet is élénken érdeklődik. A nemrégiben Budapesten megtartott nemzetközi konferenciánkon számos szaktekintély nyilatkozott elismerően a programról. Ugyanakkor nekünk is meg kell találni a finanszírozási lehetőségeket, amiben partner a János kórház vezetése. Az intézmény átalakításának részeként hamarosan a tüdőklinika épületébe költözik a centrum, az új helyen pedig a remények szerint még jobb körülményeket tudunk biztosítani az édesanyák és gyermekeik, az egész család számára.

– Milyen a kapcsolatuk a Hegyvidékkel?

– A centrumunk és a kórházban alakult Egészség Fejlesztési Iroda és Lelki Egészség Fejlesztési Iroda szorosan együttműködik az önkormányzattal. Ennek a valóban élő és gyümölcsöző kapcsolatnak a legújabb hozadéka a Hegyvidéki Kulturális Szalonnal közösen indított előadás-sorozat. Ebben a várandósság körüli időszakról, az ilyenkor felmerülő lelki, egészségügyi problémákról beszélünk, méghozzá interaktív formában. Tervezünk kismamatornát, relaxációs foglalkozásokat, táplálkozási tanácsadást, igyekszünk ezen a téren is komplex segítséget nyújtani és a már meglévő kiváló programokhoz is kapcsolódni.

mm.

A Gyermekért és Családért Alapítvány székhelye: 1125 Budapest, Diós árok 1–3.
Adószám: 18113011-2-43. Bankszámlaszám: 16200137-18516627-00000000.