A Hegyvidéken járt a bükki füvesember

„Nem baj, ha több lesz, mint egy óra? Én ráérek!” – kérdezte a Hegyvidéki Kulturális Szalon telt házas közönségét Szabó György, mire mindenki szinte egyszerre válaszolt: „Nem!” A kilencvenegy esztendős bükki füvesember pedig, nem törődve az idő múlásával, mesélni kezdett.

Szabó Gyuri bácsi – a fél ország így ismeri – sokat dolgozik: országszerte előadásokat tart, tavaly óta 500 diófát ültetett. Világszerte érdeklődnek a termékei iránt, sokak mellett még a teanagyhatalomnak számító Japán is. A Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott előadásán megjegyezte, hogy amíg mindezeket elmondta, addig lánya éppen az V. kerületben veszi át az ő életműdíját – a sokadik kitüntetést, amit kapott.A_Hegyvideken_jart_a_bukki_fuvesember

„A Magyar Érdemrend lovagkeresztjére vagyok a legbüszkébb” – jelentette ki, majd gyorsan hozzátette, hogy a gyógynövényeknek köszönheti kicsattanó életerejét. A tudását pedig a nagymamájának köszönheti, derült ki. Hatéves korában kezdte elsajátítani a gyógynövényismeretet. „Nem tudom megmondani, hogy pontosan milyen régi a tudás, de nagymamám szépanyja is ezzel foglalkozott” – mesélte. Az ősi jártasságnak pedig hamar híre ment: eleinte csak a miskolci piacon árulta aranyat érő portékáit, ma már lányával, Lopes-Szabó Zsuzsával közösen hamarosan újabb gyógynövényüzemet nyit.

Sorra jelennek meg azok a tanulmányok, amik korunk egészségügyi állapotát veszik górcső alá. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a felnőtt magyar lakosság körében 28-31 százalék az elhízás mértéke. Magyarország a negyedik helyen áll a világon leginkább elhízottak listáján. Ennek tudatában talán már nem is olyan meglepő, hogy hazánkban a cukorbetegek száma bő egy évtized alatt a kétszeresére nőtt; a legutóbbi, 2017-es adatok szerint nagyjából egymillió embert érint ez a betegség.

Az okokat nagyjából sejthetjük, ám arról keveset tudunk, miképpen védhetjük meg magunkat a bajtól. Gyuri bácsi is rávilágított a problémára, egy kutatásra hivatkozva elmondta, hogy négy olyan betegség van, ami nem fertőz, mégis járványszerűen terjed. Az első a szív- és érrendszeri megbetegedés, valamint a magas vérnyomás. A második a cukorbetegség, a harmadik a daganatos megbetegedés, a negyedik pedig a COPD, amit elsősorban a cigaretta okoz.

„Annyi vegyi hatás vesz körül minket, hogy muszáj valahogy védekeznünk. Segítenünk kell a májunknak, mert nem bírja a munkát. Minden évben kétszer ki kell takarítanunk a szervezetünket. Ha belegondolnak, annak idején a vallások nem hiába találták ki a böjtöket!” – folytatta a bükki füvesember. Szerinte ősszel és tavasszal tisztítókúrát kell tartani, ilyenkor érdemes legalább két hétig csalánlevélfőzetet inni, mindemellett pedig hetente minimum egyszer a májunkat is meg kell tisztítani. „Egy csésze gyermekláncfű- vagy egynyáriüröm-tea!” – javasolta, miközben kiemelte azt is, hogy fontos orvoshoz járni. Ha már baj van, akkor a gyógyszerekkel együtt érdemes a gyógynövényeket fogyasztani.

Érdekességként arról is beszélt, hogy a májcisztát nem csak operációval lehet kezelni: a diólevéltea is elmúlathatja azt. „Egy héten egyszer egy csészével, külsőleg pedig a máj környékére kell feltenni, hogy a bőrön keresztül is kifejtse jótékony hatását” – magyarázta. A diólevelet vérhígítóval együtt szigorúan tilos használni.

A belső szervek tisztításánál a többi között a vese is szóba került – erre reggel nyírfalevelet, mezei zsurlót vagy csalánlevet jó használni a tea csomagolásán található utasítások szerint. A magas vérnyomás szintén népbetegségnek számít, aminek Szabó Gyuri bácsi szerint három oka van. Az első, hogy a hibás fehérvérsejtek lerakódnak az érfalban, szűkítve ezzel a vér útját, emiatt pedig a szívnek erőlködnie kell. A lépnek és a csontvelőnek vasra és C-vitaminra van szüksége. Gyógyír lehet a csalán-, az erdei málnalevél- és a feketeribizli-tea. Az elkészítés módjára gondosan ügyelni kell: ezeket a gyógynövényeket nem szabad leforrázni, mert a C-vitamin 60 Celsius-fok felett elég.A_Hegyvideken_jart_a_bukki_fuvesember2

A második ok a magas koleszterinszint, amit tyúkhúrteával is orvosolhatunk. „Van egy olasz falu, ahol csak az nem éli meg a százéves kort, akit baleset ér. Egy kutatásból kiderült, hogy ezek az emberek minden étkezés előtt, reggel, délben és este egy teáskanál almaecetet isznak. Ez igen jó hatással van az érrendszerre” – ajánlotta a természetgyógyász, aki a magas vérnyomás harmadik okaként az elégtelen veseműködést nevezte meg. Mint fogalmazott, akinek a veséje nem dolgozik rendesen, annak fel kell tennie a kérdést: vajon megitta-e mindennap a két liter vizet? A vesének ugyanis folyadék kell, hogy rendesen tudjon működni. Az alacsony vérnyomással küzdőknek a kerti izsópot, a fekete és a zöld teát javasolta.

Gyuri bácsi a többi betegségre is kitért: a cukorbetegeknek jót tesz a korlátlan mennyiségben fogyasztható erdei málna- és erdeiszeder-tea, COPD-sek a tüdőfüvet, a daganatos betegek pedig a diólevelet és a körömvirágot használhatják. Mint kiemelte, a természetgyógyászat a komoly betegségeknél nem alternatíva, szükség van a gyógyszeres kezelésre is.

A sok hasznos tanács között az egyik legérdekesebbet a fiataloknak adta: „A számítógépek miatt mikroelektromos hatás éri az embereket, ezt le kell vezetni, mert ártalmas lehet a belső szervekre. Kéthetente legalább egyszer minimum tíz percen keresztül fogjunk meg egy élő fát, hogy az levezethesse a felesleges áramot!”

A bükki füvesemberrel az előadás után a Hegyvidéki Kulturális Szalon épülete előtt beszélgettem. A lépcsőnél segíteni szerettem volna neki, így hát odanyújtottam a karomat, hogy kapaszkodjon bele, ha gondolja. Ő erre rám kacsintott, és csak ennyit mondott: „Nem vagyok én olyan öreg, megy ez nekem egyedül is!”

– Gyuri bácsi, mi az oka annak, hogy ezek az ősi módszerek az újdonság erejével hatnak? – kérdeztem.

– Az emberek, elsősorban kényelmi okokból, elfejtették a régi, jól bevált dolgokat. Ha valami bajuk van, bekapnak egy tablettát. Kicsit macerás egy teát elkészíteni. Régen nem volt kapszula – az őseinknek csak gyógynövényeik voltak, és használtak is. Szerencsére egyre többen vannak, akiknek eszükbe jutnak az alternatívák, és a természetet választják. A WHO egyébként 1978 óta ajánlja az orvostársadalomnak, hogy a modern orvoslás mellett a népi módszereket is alkalmazza. Az ezeréves tapasztalatot mindenkinek el kellene fogadnia.

– Előadásában többször kitért arra, hogy a mezőgazdaságban igen kártékony vegyszereket használnak. Mit tehet a városlakó, aki nem tudja saját maga megtermelni az élelmet?

– Tudom, hogy a biokészítményeket nem mindenki tudja megfizetni. Az egyetlen, amit tehetünk, az, hogy gyógyteákkal kiürítjük a méreganyagokat a szervezetünkből.

– Rengeteg követője van, sokaknak segített a gyógyulásban. Milyen érzés visszatekinteni a kezdetekre? Azokra a pillanatokra, amikor még a miskolci piacon árulta a ma már világhírű teáit…

– Sokszor visszagondolok a múltra. Nemcsak a nagymamámnak, hanem a lányomnak is rengeteget köszönhetek. Nagyon jó üzleti érzéke van, ő irányítja az egész üzemet. Büszke vagyok rá!

B. M.