Mitől lesz energiahatékony egy középület?

A középületek energiahatékonyságának támogatása, javítása a célja az Európai Unió Interreg Central Europe 2014–2020 által finanszírozott Together „Kis lépésekkel nagy eredmények – Közösen az energiahatékony középületekért” című hároméves európai uniós projektnek. Ehhez hét közép-európai ország tudományos intézetei, önkormányzatai csatlakoztak. Köztük van a Hegyvidéki Önkormányzat is, amelynek zöld irodája több szemléletformáló programot is elindított a közelmúltban. Így „született meg” – a Budai Rajziskola jóvoltából – Hümér, a kedves kis troll, aki az óvodai oktatást segíti. Plüssfigura is készült belőle, és kalandjait egy hét nyelvre lefordított, hét ország gyermekeihez eljuttatott oktatófüzet örökíti meg.

Szintén a rajziskola munkáját dicsérik azok a baglyos falmatricák, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mindig kapcsoljuk le magunk után a villanyt – hangzott el a projekt záróeseményén a XII. kerületi polgármesteri hivatalban. Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Zöld Iroda vezetője arról is beszélt, hogy a tapasztalatok alapján javaslatot tesznek a képviselő-testületnek az energiahatékonyság további javítására és különböző egyéb programok indítására.

A Together részeként kilenc középület, a polgármesteri hivatal, a KIMBI, a Normafa és a Táltos Óvoda, a Budai Rajziskola, a Böszörményi út 24. és a Kiss János altábornagy utca 31. szám alatti épületek, valamint a MOM Sport és a MOM Kulturális Központ okosmérőket kapott. Dr. Horváth Miklós energetikai szakértő, egyetemi adjunktus elmondta, hogy a műszerek 15 percenként rögzítik az adatokat, lehetőség van az elektromos áram, a gáz, a hő- és páratartalom, valamint a hőmennyiség mérésére. Arról, hogy melyik épületbe milyen mérők kerültek, az előzetes energetikai audit alapján született döntés. Az elektromos mérőkkel az alrendszerek is követhetők, a polgármesteri hivatalban egyebek mellett így a napelemek termelését, a számítógépes szerverek fogyasztását és az épület előtti termelői piac energiafelhasználását figyelik.Mitol_lesz_energiahatekony_egy_kozepulet

Az adatokból egyértelműen kiolvashatók a napi és heti trendek, sok olyan információ, amihez egyébként nem jutnak hozzá a szakemberek. A rajziskolában az okosmérőnek köszönhetően derült ki, hogy hiába volt aktiválva a hétvégi, takarékos üzemmód, a kazán mégsem ennek megfelelően működött, míg máshol beállítási problémákra derült fény. Minden épületben úgynevezett „energiakommandók” alakultak, azonosították a problémásabb helyeket, feltárták a rossz felhasználói szokásokat. Beszéltek a karbantartókkal, az épületek üzemeltetőivel, hogy mire fordítsanak nagyobb figyelmet.

Dr. Horváth Miklós hangsúlyozta: a projekteredmények alapján változtatások várhatók az épületek üzemeltetésében, a mérők pedig még legalább öt évig tovább működnek.

„Sikeres volt a program, elindult egy szemléletváltás, aminek középtávon pénzben mért előnyei is lesznek. Már most is vannak olyan épületek, ahol tíz százalék feletti energiamegtakarítás valósult meg” – mondta az energetikai szakember, aki külön kiemelte a gyerekek szerepét. A szülőktől kapott visszajelzések szerint az óvodákban tartott foglalkozásokon tanultakat a kicsik előszeretettel alkalmazzák otthon, és ezekre a felnőttek figyelmét is felhívják.

A zöldtetők is hozzájárulnak az energiafelhasználás csökkentéséhez – erről már Vízi Gergely beszélt, aki a polgármesteri hivatal épületében lévő zöldtetőt mutatta be. Létezik intenzív és extenzív kialakítás, az előbbi folyamatos gondozást, öntözést igényel, míg az utóbbi – ilyen készült a hivatalban – önfenntartó.

A zöldtető több rétegből áll. Legalul helyezkedik el a geotextília, erre kerül a négyzetméterenként akár 18 liter esővizet megtartó, a lassú párolgást elősegítő drain lemez. Egy újabb geotextília következik, majd az extenzív tetők esetében a speciális, szinte tápanyagmentes, 8-10 centi ültetőközeg. Különösen a varjúhájfélék szeretik, ezek az örökzöldek ráadásul nem engedik megtelepedni az invazív fajokat. A tetőt körben kavicságy szegélyezi, ezzel megelőzhető a gombásodás, a hőhidak kialakulása, valamint ez szabályozza a csapadékvíz mozgását, biztosítja a szellőzést, és tűzvédelmi sávként funkcionál.

Egy négyzetméter extenzív zöldtető átlagosan 20 ezer forintba kerül, ami számos módon megtérülhet. Ha megfelelően megépített, akár 75 százalékkal is csökkentheti a klímahasználatot (ennyivel olcsóbb lesz az épület hűtése), a téli időszakban pedig „rásegít” a fűtésre. További előnye, hogy mintegy hatvan évvel növeli a tető élettartamát, elnyeli a hanghullámokat, javítja a napelemek hatékonyságát. Egy négyzetméter évente öt kilogramm szén-dioxidot köt meg, és nem utolsósorban a közérzetünket is javítja.

-os