Bauhaus 100 a Hegyvidéken

Szinte nincs nap, hogy ne kerülne szóba a médiában a Bauhaus. Múzeumok, galériák, kiállítótermek egymással versenyezve rendeznek Bauhaus 100 kiállításokat, szakmai kulturális egyesületek szerveznek épületlátogatásokat, konferenciákat a témában. Valamennyinek az a célja, hogy a jeles eseményre emlékeztessen: száz évvel ezelőtt alakult meg Weimarban az a nemzetközi főiskola, amelynek hatása viszonylag rövid fennállása ellenére napjainkig tart szerte a világon. Nem véletlen, hogy Európától az amerikai kontinensig, sőt még Ázsiában is megünneplik ezt az évfordulót, mindenhol kisebb-nagyobb kiállításokat is rendeznek az egykori diákok fennmaradt munkáiból.

Nekünk, magyaroknak, különösen büszkének kell lennünk, hogy a hajdani nemzetközi összetételű iskolában milyen sokan részt vettek honfitársaink közül. Talán egyedülálló, hogy mennyien kerültek ide Dél-Magyarországról, elsősorban Pécsről. Moholy-Nagy László, Molnár Farkas, Breuer Marcell, Weininger Andor, Stefán Henrik, Berger Otti, Bánki Zsuzsa, Fodor Etel, Forbát Alfréd, Kárász Judit, Papp Gyula, Sebők István, Téry Ádler Margit, Wehner Tibor nevét feltétlenül meg kell említeni, de a csoporthoz kapcsolódó Bortnyik Sándor, Huszár Vilmos, Neugebohren Henrik (Henry Neuveau) sem hagyható ki. Közülük jó néhányan világhírnévre tettek szert, miután az iskola diákjai és tanárai az akkori Németország politikája miatt más országokba, földrészekre, főleg az Egyesült Államokba távoztak.Bauhaus_100_a_Hegyvideken1

Ők voltak a szerencsések, akik iskolát alapítottak, nagy feladatokat kaptak, tanítottak, de volt, aki a Szovjetunióban próbált munkát keresni, és sajnos a sztálini diktatúra áldozata lett. Akadt, aki visszatért Magyarországra, és itt lediplomázva számos különleges épületet hagyott ránk.

Ezen a ponton kapcsolódik a Bauhaus a Hegyvidékhez (valamint a II. kerületi Rózsadomb lankáihoz). Tulajdonképpen Molnár Farkas az egyetlen Bauhaus-növendék, aki építészként élete végéig itt tevékenykedett. Néhány egészen kiváló épülete máig többé-kevésbé eredeti formájában maradt fenn. Egyik főművének tekinthetjük a műemléki védettséget élvező, Lejtő út 2/a szám alatt megbúvó egykori Dálnoki-villát 1932-ből, amely az 1933-as milánói építészeti triennálé családi ház kategóriájának legjobb minősítését nyerte el. Hófehér, lejtős terepre épített, íves tömegekkel gazdagított alaprajza Molnár egy évtizeddel korábbi „Vörös kockaház”-ának elrendezésére emlékeztet.

Másik hegyvidéki épülete a Vércse utca 4/a, b egyemeletes ikerháza 1938-ból, amely elsősorban belső tereinek újszerűségével tűnt ki. A korábbi, vízszintesen mozgatható térelválasztó falak után itt függőleges síkban is mozgatható válaszfalat tervezett. Sajnos a harmadik hegyvidéki házát – a Gébics utcában – mára olyan mértékben átalakították, toldozgatták, hogy már nem ismerhetők fel eredeti értékei.Bauhaus_100_a_Hegyvideken2

A II. kerület viszont bővelkedik Molnár különleges modern épületeiben, amelyekben mindenhol meglepő ötleteket találunk – eltolható falak, összenyitható tércsoportok, elforgatható, kör alakú falnyílással egybenyitható terek, hatalmas üvegfalú, virágablakos nappalik. A legjelentősebbek címei: Napraforgó utca 15., Kavics utca 8., Cserje utca 4., Vérhalom utca 24., Hankóczy Jenő utca 3/a, Lotz Károly utca 4/b (saját lakóháza), Harangvirág utca 11., Pasaréti út 7.–Trombitás utca 32., Széher utca 84.

Említhetők még csoportos lakóház-építési törekvései, kórházépülete a XV., Őrjárat utca 1–5. szám alatt és utolsó, félbemaradt, különleges épülete, a Szentföld-templom a II., Heinrich István utca 3–5.-ben. A templom a Szentföld különleges helyszíneinek gyűjteménye volt. Oldalkápolnáit már felszentelték, zarándoktemplomterét már bezsaluzták, amikor Buda ostroma idején meghalt Molnár Farkas. A baloldali diktatúra első intézkedései közé tartozott, hogy elkobozta a templomot a ferencesektől. A kupolazsaluzatot eltávolították, a kápolnákat traktorjavítónak használták, majd a Levéltárnak adták raktározás céljára. A közelgő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából szép feladat lenne, ha hét évtized elteltével helyrehozhatnánk ezt a pusztítást.Bauhaus_100_a_Hegyvideken3

Az évforduló kapcsán nem érdektelen megemlékezni arról sem, hogy a Hegyvidéken található iparművészeti egyetem a Bauhaus egykori tanáráról, Moholy-Nagy Lászlóról kapta a nevét. A Bauhaus 100 alkalmából most megtekinthető számtalan kiállítás közül kiemelendő a Magyar Nemzeti Galériában Bajkay Éva művészettörténész által rendezett tárlat, ami Molnár és Stefán képei mellett elsősorban Weininger Andor hazánkban először bemutatott gazdag grafikai műveivel ismertet meg bennünket rendkívül izgalmas, színes installáció keretében.

Rosch Gábor