Jó éjszakát mindenkinek!

Életünk egyharmadát alvással töltjük, ami egyáltalán nem elvesztegetett idő: olyankor regenerálódik a szervezetünk, hogy másnap harmonikusan, aktívan teljen a napunk. Ha huzamosabb ideig nem alszunk jól, az nagymértékben rontja teljesítményünket, illetve olyan testi vagy lelki problémára utalhat, amivel érdemes orvoshoz fordulni – erre figyelmeztet dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász, szomnológus és légzésrehabilitátor, a Virányos Klinikán nyílt InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika orvos igazgatója.

„A legtermészetesebb doppingszer az alvás: ahogy a sportsikerekhez, a mindennapi eredményeinkhez is az kell, hogy ki tudjuk aludni magunkat” – mondja dr. Várdi Katalin, akivel az alvásproblémák kezelésének fontosságáról beszélgettünk. Az alvásszakértő szerint normális állapotnak tekinthető a rossz alvás rendkívüli helyzetben, például fokozott stressz, vagy gyász esetén, ugyanakkor érdemes orvosi segítséget kérnünk, ha hetek óta gyötör bennünket az álmatlanság, hiszen erre is lehet megoldást találni.Jo_ejszakat_mindeninek1

Bár az alvászavarok – amiket már külön betegségcsoportként tartanak számon – önálló jelenségként is előfordulhatnak, nemritkán valamilyen más betegséghez társulnak, amit szintén kezelni kell. Kivizsgálásra okot adó probléma lehet, ha mindig fáradtan ébredünk, napközben memória- és koncentrációs zavaraink vannak, vagy úgy érezzük, vezetés közben is el tudnánk aludni. Előfordulhat, hogy hálótársunk horkol, beszél, esetleg sikítozik, vagy sétál álmában, ami miatt képtelenek vagyunk jól aludni: ilyenkor a partnerünknek javasolhatjuk, hogy keressen fel egy szakorvost.

Az átalvási zavar pszichiátriai kórképek, depresszió vagy pánikbetegség bevezető tünete lehet, de számos gyógyszer és drog is negatívan befolyásolja a természetes alvásműködést. Hormonális és idegrendszeri problémák is okozhatnak álmatlan éjszakákat.Jo_ejszakat_mindeninek2

A légzéssel kapcsolatos alvászavar úgyszintén gyakori, ami a férfiaknál kétszer nagyobb valószínűséggel fordul elő, mint a nőknél – a dolgozókorú férfiak 5-10 százalékát érinti az úgynevezett alvási apnoe. Ennek oka lehet a torok izmainak ellazulása, vagy az, hogy az agy nem küld megfelelő jeleket a légzésszabályozó izmokhoz. A légzéskimaradások során a betegek gyakran teljesen felébrednek, vagy nem tudatosult mikroébredések kísérik az éjszakájukat – ilyenkor áll helyre a légzés –, ez pedig nappal jelentős fáradtsághoz, álmossághoz, teljesítménycsökkenéshez vezet.

Alvási apnoéra hajlamosító tényező egyebek mellett a túlsúly, aminek kialakulásához az is hozzájárulhat, ha valaki túl sokat van fenn éjszaka. A szervezetünk ugyanis energiát konzervál az ébrenlét fenntartására, és ha még eszünk is ilyenkor, a zsírokból felszabaduló anyagok kifejezetten az alvás ellen hatnak. „Alvás nélkül nem lehet lefogyni” – összegezte tapasztalatait Várdi Katalin azok számára, akik szeretnének megszabadulni túlsúlyuktól.

A szakorvos arról is beszélt, hogy minden korosztálynak eltérő az alvásigénye. Míg az időseknek hét óra is elég, a felnőtteknek nyolc, a fiatal felnőtteknek nyolc-kilenc, míg a kamaszoknak kilenc-tíz óra alvás kell ahhoz, hogy kipihentek legyenek. Sőt, a 14-18 éveseknél az alvásra késztető melatoninhormon termelődése körülbelül két órával későbbre tolódik az egyéb, tinédzserkorban tobzódó hormonok miatt, ezért később is kelnének, ha tehetnék – nem véletlen, hogy reggel nyolckor, az első tanórán még „mosott rongyként” érzi magát a legtöbb diák. A döntéshozóknak ezért érdemes lenne megfontolniuk a későbbi iskolakezdés lehetőségét, vagy legalább azt, hogy a fiataloknak ne kelljen kora reggeli időpontokban vizsgázniuk.

Nemcsak a tizenévesek, hanem a felnőttek elalvását is nehezíti a késő esti mobiltelefon-, tablet- és számítógép-használat, a monitorok kék fénye ugyanis ébrenlétre stimulál. Emiatt Várdi Katalin azt tanácsolja, esténként használjunk kékfény-szűrőt – de még jobb, ha lefekvéskor le tudjuk tenni „kütyünket”, helyette előveszünk egy jó könyvet, és inkább olvasunk elalvásig.

d.

 

Hogyan működik a biológiai óránk?

Másfél évvel ezelőtt Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért. Azt már régóta tudjuk, hogy minden élőlénynek, köztük az embereknek is van belső órája, amivel alkalmazkodhatnak a napok természetes ritmusához, a három amerikai tudós azonban elsőként írta le, pontosan hogyan is működik ez.

A kutatók ecetmuslicákon végzett vizsgálataik során rábukkantak egy génre, amely a napi biológiai ritmus szabályozásáért felel oly módon, hogy egy napközben termelődő, majd éjszaka lebomló fehérje működését befolyásolja. Ezt a felfedezést továbbiak követték, így tárult fel az emberi sejtekben is működő önálló, belső biológiai óra molekuláris mechanizmusa.

Dr. Várdi Katalin elmondta, a Nobel-díjasok munkássága olyannyira ráirányította a figyelmet az alvás fontosságára, hogy az Egészségügyi Világszervezet a betegségek nemzetközi osztályozásának új, tavaly elfogadott rendszerében már önálló alcsoportban tünteti fel az alvás-ébrenléti betegségeket. A felfedezés hatása lehet az is, hogy újfajta gyógyszereket fejlesztenek ki az alvászavarokra, valamint az orvosok pontosabban, a biológiai óránkhoz igazodva határozhatják majd meg, hogy az egyéb betegségekre szedett gyógyszereket a nap mely szakában érdemes bevennünk.