A Teremtés nyomában

József nádor születés- és névapja alkalmából Budán járt 1800 márciusában Haydn, hogy A Teremtés című híres oratóriumát vezényelje a zenekedvelő uraság nagy örömére. Valószínűleg e látogatás ihlette a XII. kerületben egykor álló „A teremtés” című dombormű megalkotását, amely miatt később a műnek helyet adó épületet is úgy emlegették, mint Teremtés-, majd Alkotás-ház.

József nádor és Alexandra Pavlovna 1799. október 31-én tartották esküvőjüket a Szentpétervár melletti Gacsinában. A következő hónapokban sorra járták a nagyobb városokat; kíséretükkel 1800. február 1-jén indultak el Esztergomból Buda felé. Amerre útjuk vezetett, mindenütt kivonult a falvak népe, és kendőt lobogtatva, énekelve, muzsikálva köszöntötte az ifjú párt.

József nádor március 9-i születésnapi ünnepsége fénypontjául Alexandra Pavlona Haydn A Teremtés című oratóriumának előadását szánta, és magát a szerzőt hívta meg Budára, hogy vezényelje a darabot. A Magyar Hírmondó 1800. március 4-i lapszáma így írt erről: „Tegnap indult el innen (ti. Bécs) Budára ama nagy nevű Haydn Muzsikus-Doctor és Director, hogy Nádorispányné Ő Csász. Hertzegsége parantsolatjára el énekeltesse s el muzsikáltassa a Teremtés név alatt esméretes remek muzsikáját Nádorispányunk születése napján, melly Mártziusnak 9-dikén leszsz.” A_Teremtes_nyomaban1

A Teremtést 1798-ban mutatták be először Schwarzenberg herceg bécsi palotájában. (Érdekesség, főleg a későbbiek tükrében, hogy a magyarok akkor még Alkotásnak fordították a címét.) A bemutató olyan érdeklődést váltott ki a visszafogottságukról híres bécsieknél, hogy rendőrnek kellett visszatartania a kint rekedt tömeget. Prága, London is szerette volna programjai közt tudni a nagyszerű zeneművet, ám a bécsi után a magyar közönség hallhatta először.

A remek előadásról a világ egyik legrégebbi, még most is működő lapja, a bécsi Wiener Zeitung is beszámolt: „Budán az örömnek minden jelével ünnepelték a főherceg-nádor születése napját. A főhercegnő ő császári fensége, aki Haydnt, a muzsika doktorát Budára meghívta, a legkellemesebben lepte meg ő királyi fenségét és a királyi várpalotában előadatta ennek a híres művésznek »Teremtés« c. felülmúlhatatlan oratóriumát… Az oratóriumot a zeneművészek, énekesek és énekesnők Haydn teljes megelégedésére adták elő, mesteri tökéletességgel. A szerencsés sikerben számottevő része volt sok műkedvelőnek is…”

Egy ilyen műkedvelő lehetett valószínűleg Wurmhörger Ádám, „A teremtés” dombormű megrendelője is. A mai Magyar jakobinusok tere 5–6–7. helyén álló egykori Teremtés-ház/Alkotás-ház múltja az 1700-as évekig nyúlik vissza. Eredetileg a Falk család tulajdonában állt, de eladósodás miatt megvált az ingatlantól, amelyet Wurmhörger Ádám volt városi hadnagy vett meg. Ekkor még földszintes volt az épület.A_Teremtes_nyomaban2

Valószínűleg egy 1816-os emeletépítéssel függ össze „A teremtés” keletkezése, amely a ház kapujának vonalában kapott helyet, az emelet fölött. Az akkori Buda egyik legszebbnek tartott szobrászati alkotása azt a pillanatot ábrázolta, amikor Isten megteremtette a világot. Ezért az empire stílusú épületet a német ajkú budai polgárok Schöpfungshausnak, azaz Teremtés-háznak nevezték el, ami később átterjedt a mellette futó utcára is. A Schöpfung szót aztán az utcanevek „magyarosítása” idején, anélkül, hogy utánajártak volna, mit is jelent ebben az esetben, „alkotás”-ként fordították le, helytelenül.

A szoborral foglalkozó lapok szerint is bizonyára Haydnnak A Teremtés (németül: Die Schöpfung) című oratóriuma lehetett a mű ihletője. Az Úristen ül a felhők között, lobogó és lángnyelveket lövellő köpönyegében, kezeit parancsolón emeli a csillagok és a gomolygó felhők között, mint egy hatalmas karmester, aki a teremtés szimfóniáját vezényli. Az is a kapcsolatot erősíti, hogy a közelben lévő mai Horváth-kertet, amelyet a Krisztina körút, az Attila út és az Alagút utca határol, régen Haydn-parknak is nevezték.

Wurmhörger Ádám később eladósodott, mindenét elárverezték, az Alkotás-ház Heinrich János kapitány tulajdonába került. Heinrich, aki vélhetően Wurmhörger hitelezőinek egyike volt, különböző perek miatt csak 1838-ban kapta meg a teleklevelet az épületre.A_Teremtes_nyomaban3

Az Alkotás-ház később volt kolostor, majd börtön is. Lebontásakor a pincék földjében tizenegy csontvázat találtak, ami bizonyítja, hogy több komor esemény is lejátszódhatott az öreg épület falai között. Az időközben központi hellyé alakuló területen gazdaságtalansága miatt 1936-ban lebontották az egyemeletes épületet, helyén hatemeletes ház épült.

Sokan sajnálták, azonban leginkább a romantikus múltja miatt – valójában ekkor már egy málló vakolatú, lepusztult házikó volt, betört ablakokkal. Az ismeretlen alkotó készítette dombormű azonban szerencsére nem veszett el nyomtalanul, túlélte a bontást, és ma is megtekinthető Óbudán, a Kiscelli Múzeumban.

Földváry Gergely