A zöld környezet jókedvre derít

Mit tehetünk azért, hogy Közép-Európa városai még zöldebbek és élhetőbbek legyenek? Ez volt az alapkérdése az Európai Unió által támogatott Urban Green Belts elnevezésű hároméves nemzetközi projektnek, amelynek tapasztalatait a Barabás Villában rendezett zárókonferencián összegezték a hét országból érkező résztvevők.

„Nem mindenkié, hanem az enyém is” – ezzel a szemlélettel kellene gondolkodni mindnyájunknak a közterületeken lévő zöld területekről Kovács Lajos alpolgármester szerint, hiszen csak így van esély arra, hogy jó állapotban megőrizzük az utcákban, parkokban elültetett növényeket. Erről az Urban Green Belts (UGB) – Városi zöldövezetek projekt zárókonferenciáján beszélt, s példaként hozta fel, hogy néhány évvel ezelőtt egy lakó időt és energiát nem sajnálva levelek sokaságát írta az önkormányzatnak, tegyen valamit a háza előtt száradó fa ügyében – ahelyett, hogy néhány vödör vízzel maga segítette volna annak túlélését. „Bár a fát valóban az önkormányzat ültette, így a felelőssége nem hárítható át, ám mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a lakóterületeken lévő fák elsősorban az érintett közösség számára jelentenek értéket” – tette hozzá.A_zold_kornyezet_jo_kedvre_derit

Kovács Lajos arról is szólt, hogy mindenekelőtt a lakossági szemléletformálás szándékával hozta létre az önkormányzat a környezetvédelmi ügyeket összefogó Hegyvidéki Zöld Irodát 2016-ban. Ugyanezzel a céllal vágott bele a hét közép-európai ország tíz szervezetének részvételével zajló, európai uniós támogatású nemzetközi projektbe is, amelynek a vezető partnere lett.

A Hegyvidéki Zöld Iroda projektmenedzsere, Hamza Zsófia elmondta, hogy a programban részt vevő közép-európai települések, régiók háromféle megközelítésből igyekeztek működőképes városi zöldfelület-gazdálkodási rendszereket kidolgozni. Salzburg, Zadar és Padova a korábbinál sokkal pontosabb nyilvántartást készített a meglévő fákról, zöld területekről, míg Prága az állami és önkormányzati szervezetek szorosabb együttműködésének előnyeit igyekezett kiaknázni egy terápiás kert kialakítása során.

Krakkó önkormányzata és Małopolska régió, valamint Maribor a közösségi bevonásra tett kísérletet. A lengyel partnerek egy erdőterület rehabilitációját valósították meg környékbeli iskolák közreműködésével, míg a szlovén városban egy régi börtönépület elhanyagolt környezetének rendbetételébe vonták be az érintetteket.

A Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai két területen is sikeres programokat valósítottak meg. A szervezetek együttműködésének erősítése érdekében szakmai egyeztető fórumot hoztak létre a fővárosi kerületek környezetvédelemmel foglalkozó szakemberei számára, míg a kerületi fasorprogram kidolgozásában a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a főváros vesz részt. A helyi közösségeket a Zöldfelület Gondnoksági Programmal mozgósították: iskolák, óvodák, cégek és lakók vállalták a Hegyvidéken egy-egy kisebb zöld „sziget” virágosítását, gondozását.

Az UGB-konferencián a cseh, horvát, lengyel, olasz, osztrák, szlovén és hegyvidéki partnerek kerekasztal-beszélgetések keretében osztották meg egymással gyakorlati tapasztalataikat, valamint meghallgathatták a környezetpszichológia tudományát Magyarországon meghonosító dr. Dúll Andrea izgalmas előadását a városi zöld területek és a jókedv összefüggéseiről.

„Annyira erős bennünk a biológiai kód, hogy olyan apró jel, mint egy erdőt ábrázoló kép is jótékony hatással lehet ránk” – mutatott rá egy kutatás eredményére az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője. Kiemelte, hogy a természet úgynevezett helyreállító élményt jelent mindnyájunk számára, így a városokban kialakított zöld környezet is hozzájárul ahhoz, hogy harmonikusabban éljünk, kiegyensúlyozottabban viszonyuljunk a világhoz.

sz.