Kinek_kell_tisztan_tartania_a_jardat

Kinek kell tisztán tartania a járdát?

A tavasz a nagytakarítás ideje, ilyenkor pedig még kritikusabban szemléljük a közterületek állapotát, különösen azokét, amelyeket rendszeresen használunk. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a járdák és általában az épületek előtti gyalogosútvonalak, zöld felületek rendben tartásának kérdése állandó vitatémát szolgáltat. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy ez állami vagy önkormányzati feladat, de semmiképpen sem az ott élőké. Holott épp ennek ellenkezője az igaz. Utánajártunk, kinek a kötelessége a járdák és az azokhoz csatlakozó növényzet gondozása, takarítása.

A főváros köztisztaságáról szóló 48/1994. (VIII. 1.) rendelet egyértelműen meghatározza a feladatokat. E szerint a burkolt közutak, az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák (közjárdák), valamint a kiemelt közcélú zöld területek, továbbá az ezek körüli és az ezeken átvezető szilárd és burkolatlan gyalogjárók és sétányok tisztán tartásáról, síkosságmentesítéséről és hóeltakarításáról a fővárosi önkormányzat gondoskodik.

Minden más esetben a csatlakozó ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kötelessége az ingatlan – beleértve az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is – és az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület rendben tartása. Ez utóbbi a zöld sávokra, sövényekre, virágágyásokra, földdel borított részekre vonatkozik, különös tekintettel a gyommentesítésre, az elvadult növényzet visszavágására és a fűnyírásra.

A szórakozó-, vendéglátó- és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt – a tulajdonossal kötött ettől eltérő megállapodás hiányában – az ingatlan használójának, bérlőjének kell takarítania. Mindez azt is jelenti, hogy ha a kötelezettség elmulasztása miatt káresemény történik – például valaki elcsúszik a jeges járdán –, azért az ingatlan tulajdonosa tartozik felelősséggel. A fővárosi rendelet ugyanígy nevesíti a beépítetlen telkek tisztán tartását és gyommentesítését, a telkekről a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyesését, amik ugyancsak az ingatlan tulajdonosának feladatai.

Szintén a közterületek használatának szabályozásába tartozik a szennyezést okozó tevékenységek tiltása. Kevésbé közismert, hogy emiatt nem engedélyezett az autók lemosása az úttesten vagy a járdán.

A fővárosi rendeletben olvasható, hogy aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során beszennyezi a közterületet, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni. Amennyiben a szállító ezt nem végzi el, a kötelezettség a megrendelőt terheli. Az építést végzőnek kell megoldania az építkezési terület és az építési munkálatokkal beszennyezett közterületek tisztán tartását. Tilos az állatokat a közterületet szennyező módon etetni, és a kutyapiszkot is az eb sétáltatójának kell eltüntetnie.

Dávid Gábor, a Hegyvidéki Rendészet vezetője a XII. kerületi tapasztalatokkal kapcsolatban elmondta, hogy a polgárok döntő többsége betartja a szabályokat, csak ritkán fordulnak elő komolyabb kihágások. „Nem kirívó szabálytalanság esetén a rendészek első alkalommal figyelmeztetnek, a visszatérő ellenőrzéskor viszont erre már nincs lehetőségük. Amennyiben a kifogásolt állapot továbbra is fennáll, ötezer forinttól »indul« a helyszíni bírság. Feljelentés esetén az összeg lényegesen emelkedhet” – figyelmeztetett mindenkit Dávid Gábor, aki a leggyakoribb szabálysértések között említette az építkezések okozta szennyezéseket, az építési konténerek után a járdán hagyott hulladékot, a telkekről a járdára lógó növényzetet, valamint a gondozatlan zöld sávokat.

Érdemes még tudni, hogy a legújabb fővárosi rendelet értelmében büntetést von maga után a kutyák póráz nélküli sétáltatása közterületeken. E szabály betartását a Hegyvidéken ugyancsak a rendészek ellenőrzik.

M.