Magbomba_es_fagomba1

Magbomba és fagomba a méhbarát Föld napján

Nemcsak az állat- és növényvilág, hanem az időjárás változatosságát is igazolja a Hegyvidék Föld napi rendezvénye, amit két évvel ezelőtt havas eső, tavaly pedig ragyogó napsütés és nyári meleg kísért. A szervezők, a Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai bíztak benne, hogy az idén is szerencséjük lesz az idővel, a könnyű tavaszi viselet azonban nem bizonyult jó választásnak – van, aki az autójában talált kesztyűs jégkaparóba bújva próbálta felmelegíteni a hideg szélben áthűlt ujjait. Mindettől függetlenül biztosan nem bánták meg mindazok, akik ezen a napon a felmentek a Normafához.

Magbombakészítés? Ez bizony jól hangzik egy kisgyerek számára, bárhol, bármikor. Mágnesként vonzotta is oda őket a lehetőség a Hegyvidéki Zöld Iroda sátrához az önkormányzat Föld napi rendezvényén, s nagy élvezettel gyúrtak golyócskákat agyagból, virágföldből és olyan magvakból, amikből később, a „bomba” földet érését követően a méhek számára vonzó virágok fejlődhetnek.

„A saját gyümölcsfánk beporzását is segíthetjük azzal, ha annak környékén helyezzük földbe a magbombát” – magyarázta az agrármérnök végzettségű foglalkozásvezető, Kozmits Christina Jázmin, miközben az édesapjával érkező Kitti keze alá adta a hozzávalókat. A hétéves kislány figyelmesen hallgatta a hasznos tanácsokat, majd mindenkivel tudatta: „Nincs gyümölcsfa a lakásunkban, viszont gesztenyét csíráztatunk.”Magbomba_es_fagomba_2

Egy hatalmas, a normafai Székely-kaputól nem messze talált faparazita pisztricgomba keltett feltűnést a Magyar Mikológiai Társaság standjánál. A több mint fél méter átmérőjű példányt Boros Lajos, a szervezet vezetőségi tagja szedte, aki elmondta, a Normafa kiváló helyszín a gombák tanulmányozásához, a Budapesten meghirdetett gombásztanfolyamok résztvevői legalább egy alkalommal eljönnek ide. A gyakori fajok, köztük az említett látványosság mellett különlegességek is előfordulnak errefelé: ilyen a rézvörös lakkostapló, vagy a réti (sárgászöld) pikkelyespereszke – mindkettő védett.

„A dendrológia a fás szárú növények tudománya. Mi főként kutatással, génmentéssel és szaporítással foglalkozunk” – mutatta be röviden a Budakeszi Herbáriumot működtető Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány munkáját Kiss Éva Sarolta biológus. A szervezet többkilós, gigantikus tobozokkal hívta fel magára a figyelmet, a legnagyobb egy észak-amerikai óriástobozú fenyőé volt, amellyel előszeretettel fotózkodtak a látogatók. Érdekességképpen mellé helyezték a világ legmagasabb fája, az Országháznál is nagyobb, akár 110 méter fölé is megnövő örökzöld mamutfenyő tobozát – amely meglepő módon alig néhány centi hosszú.

Az Anna-réten felállított sátrakban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Vadonleső Program és a FŐKERT Nonprofit Zrt. munkatársai, a Természet- és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntesei ismeretterjesztő anyagokkal, interaktív játékokkal várták a családokat. A Felelős Gasztrohős Alapítvány a környezettudatos táplálkozás, a Cellux Csoport pedig a hulladék-újrahasznosítás témájában tartott kézműves-foglalkozásokat, míg az ÖKO-Játék Kft. a szelektív hulladékgyűjtés ismeretanyagára építő ügyességi játékokat állított fel.

Erlich Mariann az általa kidolgozott Mézeskuckó program családi játszóterét hozta el a Föld napjára, míg az ökohangszerekkel közös dallamkeltésre ösztönző Sőnfeld Mátyás a Zenebatyu Élményprogrammal örvendeztette meg a nagyérdeműt. A műszaki érdeklődésűek számára a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény mutatott be néhány különleges gépet: a meredek lejtőkön magabiztosan közlekedő, kaszáláshoz is alkalmazott, széles tengelytávú traktorját, a helyben megfordulni képes fűnyírójárművét és a mentésekhez használt, összkerékhajtású terepjáró motorkerékpárját, amikre bárki felülhetett.Magbomba_es_fagomba_3

Az Anna-rét környékének változatos növényvilágáról Csontos Péter botanikus beszélt az általa vezetett sétákon. A Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának elnöke arra döbbentette rá a laikusokat, hogy még egy sűrűn látogatott turistaútvonal mentén is számtalan érdekes növényfajjal találkozhatnak, ha kellően figyelmesek.

A bükkök, tölgyek, gyertyánok és juharok lombjai alatt láthattunk már elvirágzott odvas keltikét, ami erdei növény létére fénykedvelő, így kizárólag kora tavasszal, még a fák összefüggő lombkoronájának kialakulása előtt virul. Feltűnt a pettyegetett tüdőfű, amiről régen – tévesen – azt hitték, hogy a tbc-t gyógyítja, továbbá a vérehulló fecskefűvel is megismerkedhettünk: ennek sárga színű, kifakadás után vörösessé váló tejnedve bizonyítottan segít eltávolítani a szemölcsöket. A hagymás fogasír leginkább a zöldségkedvelőket villanyozta fel, a levelek hónaljában lévő apró sarjgumócska ugyanis ehető. Íze, mint azt a résztvevők egyöntetűen megállapították, leginkább a karalábééra emlékeztet.Magbomba_es_fagomba_5

„Keltikemagokat gyűjtöttem, ezeket is szeretném elültetni a kertünkben” – árulta el a Farkasréten élő Kajtár Nikolett, amikor a sétán megkérdeztük tőle, mik azok a kis fekete, mákhoz hasonlító szemek a nejlonszatyrában. Elmesélte, hogy néhány héttel ezelőtt a Hegyvidéki Kulturális Szalonban részt vett Csontos Péter előadásán, és kedvet kapott hozzá, hogy terepen is meghallgassa őt.

„Ha megismerjük, akkor megszeretjük a természetet, és ha már megszerettük, jobban is vigyázunk rá” – Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Zöld Iroda vezetője szerint leginkább ez a haszna a Föld napja alkalmából szervezett természetismereti programoknak. Kitért rá, hogy az idei rendezvény fókuszában a méhbarát környezet kialakítása, valamint a méhekkel és a mézzel kapcsolatos ismeretek átadása állt. Ezért készítettek a gyerekekkel magbombákat, alakították ki a Mézeskuckó Családi Játszóteret, a Brunner Méhészetet pedig abból a célból hívták meg, hogy megbarátkozhassunk a különböző mézfajtákkal, köztük a néhány évvel ezelőtt létrehozott, nemzeti parki védjeggyel is ellátott Normafa mézzel.

z.