Vitaest Európa jövőjéről

Az Európai Unióban két egymással szemben álló gondolkodásmód uralkodik a demográfiai problémák kezelése kapcsán: bevándorlás vagy a gyermekvállalás támogatása. Magyarország kormánya a családtámogatási rendszer megerősítése mellett döntött – mutattak rá azon a vitaesten, amit Fonti Krisztina alpolgármester szervezett, s Győri Enikő madridi nagykövettel, valamint Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárral beszélgetett Pokorni Zoltán polgármester és Gulyás Gergely miniszter, országgyűlési képviselő.

„Hogyan lehet összeegyeztetni az elesettek, szenvedők iránti részvét keresztényi parancsát a bevándorláspolitikával? Miképpen tehetünk különbséget menekültek és bevándorlók között?” – kérdezte Pokorni Zoltán polgármester házigazdaként a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban megtartott közéleti fórum vendégeit.

Győri Enikő madridi nagykövet a polgármester felvetésére arról beszélt, hogy a jobb élet reményében sokan próbálnak Európába jutni, de a schengeni megállapodás alapján az Európai Unió külső határait őrizni kell. Példaként hozta fel Spanyolország a bevándorlók nyomásának leginkább kitett részeit, Ceutát és Melillát, a két észak-afrikai enklávét, amiket már az 1990-es évek közepe óta különleges kerítésrendszerrel védenek.

„Spanyolország nem vehető be könnyen, ezért vették sokan az irányt Olaszország felé az elmúlt években. Itt egy új kormány kellett ahhoz, hogy a bevándorlókat megállítsák” – világított rá a határokon átívelő összefüggésekre a madridi nagykövet.Vitaest_Europa_jovojerol

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint a bevándorlás témája kapcsán nem kerülhető meg a kérdés, mi az oka annak, hogy a mai fiatalok sok európai országban nem terveznek gyermeket, illetve nem annyi gyermekük van, mint amennyit szeretnének. Az államok egy része a bevándorlás támogatásával ad választ a demográfiai kihívásokra, de ritka, hogy ezt őszintén beismerné. „Mindnyájunkban ott van a részvét a bajban lévők, a menekültek iránt, de azok, akik a bevándorlást támogatják, sokszor kijátsszák a »humanitárius kártyát«. Mi a menekülteket mindig is segítettük, de ezt nem keverjük össze a gazdasági bevándorlók támogatásával” – tette hozzá.

Az államtitkár kitért rá, hogy a kormány nem meggyőzni akarja a fiatalokat a gyermekvállalásról, akik – mint azt egy kutatás is igazolja – átlagosan több mint két gyermekkel képzelik el az életüket. A döntést nem hozhatják meg helyettük, hiszen ez az ő felelősségük, ám ha a mérlegelést anyagi szempontok befolyásolják, akkor számíthatnak az állam támogatására.

A közönség kérdéseire Novák Katalin bemutatta a családtámogatási rendszer több új elemét. Elmondta, hogy 2019. július 1-jétől nemcsak új ingatlan vásárlására vagy építésére, hanem használt lakás vásárlására is igénybe vehetik a családok a kamattámogatott hitelt, aminek összege 10 millióról 15 millió forintra nő a háromgyermekes családoknál, illetve kétgyerekesek is felvehetnek 10 millió forint kedvezményes hitelt. Bármely meglévő lakáscélú jelzáloghitel esetén a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor 4 millió forintot, minden további gyermek születésekor pedig 1-1 millió forintot vállal át az állam.

Szintén július 1-jétől a legalább háromgyermekes családok vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha minimum hétszemélyes új autót vásárolnak – a támogatás akár 2,5 millió forint is lehet, de csak az autó vételárának legfeljebb felét teheti ki. A világon egyedülálló módon 2020. január 1-jétől a négygyermekes anyák életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól, azok is, akiknek már felnőtt gyermekei vannak; bevezetik továbbá a nagyszülői gyedet, amit a nagymama vagy nagypapa is igénybe vehet, akár több unoka után is.

Mi a május 26-i európai parlamenti választás tétje? – tette fel a fórum zárókérdését a polgármester. Gulyás Gergely miniszter, országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség vezetője szerint a választópolgárok döntésén múlik, megmarad-e a nemzetek Európája, vagy egy „Európai Egyesült Államok” alakul ki, amiben „mindenkinek mindenről ugyanazt kell gondolnia, mint egykor a Szovjetunióban”. Győri Enikő az előbbiekhez hozzáfűzte: ha abbahagyjuk egymás nacionalistázását, populistázását, mert a nemzeti érdekeket képviseljük az unióban, visszatérhet az „elfogadás és kölcsönös tisztelet Európája”.

sz.

 

Győri Enikő: „Senki sem akarja az unió végét”

„Ne osszuk fel jók és rosszakra a tagállamokat, még ha nagy divat is manapság ez a címkézés. Senki sem akarja az unió végét, Magyarországnak is fontos az uniós tagság, de legyen jogunk kérdezni és kritizálni, mert nem ment minden jól az elmúlt években” – osztotta meg lapunkkal az Európai Unió működésével kapcsolatos véleményét Győri Enikő.

Hazánk madridi nagykövete szerint az európai uniós csatlakozással tizenöt évvel ezelőtt „visszatértünk oda, ahová mindig is tartoztunk, mert minket innen kitaszítottak a kommunizmus miatt több mint negyven évre”. Úgy véli, Magyarország az európai uniós támogatásoknak köszönhetően rengeteget fejlődött, amit a hegyvidéki intézményekben megvalósuló számtalan fejlesztés is igazol.

„Tősgyökeres hegyvidéki polgár vagyok. Nem a Hegyvidéken születtem, de hatéves korom óta itt élek, és a szüleim révén is ide kötődöm. Csak a külszolgálat miatt tartózkodom külföldön, de most is a kerületben lakom, és a nagylányom jelenleg is ide jár iskolába. Nem is tudnám Budapesten belül máshol elképzelni az életemet” – vallott XII. kerületi kötődéseiről a diplomata.