Az értékek tisztelete – kortárs középületek a Hegyvidéken

A hegyvidéki kortárs középületek kerültek fókuszba az Építészet hónapja alkalmából rendezett előadás-sorozat befejező estjén, amelyet a Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportja szervezett a Hegyvidék Galériában. Elsőként a szeptemberben megnyílt Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusát mutatta be Csomay Zsófia Ybl- és Prima díjas építész, valamint Németh Tamás építész. A fejlesztés az egyetem teljes területét érintette, izgalmas kihívásként vegyítve a kortárs és a műemlék épületeket. Csaknem húsz év munkája áll a projekt mögött, aminek eredményeképpen 25 ezer négyzetméter épített tér és 15 ezer négyzetméter park jött létre.
Az átalakítás akkor kezdődött, amikor az egyetem kezdte „kihízni” az eredetileg egészségügyi szakközépiskolának készült épületet, a grafika és a média szakok feltűnése a mai világ igényei szerint strukturálta az oktatást, továbbá az Iparművészeti Múzeum átalakításával kikerültek onnan bizonyos műhelyek. Így lett a tervezés origója az elsőként megépülő Műhelyház (mostani nevén: MOME One), amelyet Reimholz Péter korábbi terveiből kiindulva Csomay Zsófia folytatott Németh Tamással.Az_ertekek_tisztelete2Az új campusban megvalósuló két vadonatúj oktatási épület közül a Tudásközpont (MOME Up) az innováció, a kutatás és a könyvtár helye, a B-épületben (MOME Base) közösségi, oktatói termek és az alapképzés terei találtak otthonra, az A-épületben (MOME Master) a mesterképzés folyik. A Műteremházat és a Médiaházat anyagi okok miatt összevonták, így alakult ki a 21. századi hang- és filmstúdióknak, alkotóműhelyeknek, kiállítótermeknek otthont adó MOME Two. Újjászületett és bővült a Farkasdy-féle főépület is, amelynek méltósága meghatározta a tervezők koncepcióját: elgondolásuk szerint a divatmentesség erkölcsileg tovább érvényes marad.
Részletesen szó esett az előadásban a sajátos belső- és külső építészeti megoldásokról, mint a telek lejtése miatt kialakuló lépcsőzetes elrendezés, a különleges téralakítás, továbbá a bejáratok, a nyílászárók és a homlokzatok. Csillag Katalin Ybl-díjas építész, a harmadik ütem egyik tervezője előadásából az is kiderült, hogy a pályázat mellékleteként az egyetem egy könyvet adott ki a MOME Campus – Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztéséről. Ebben 2030-ig terveznek, és ehhez három fogalom mentén fogalmazták meg a koncepciót: az értékek tisztelete, használat és identitás.
Lukács István Ybl-díjas építész a Hegyvidékre tervezett irodaházait mutatta be, amelyek foghíjbeépítésként nagy érzékenységgel illeszkednek a Krisztinaváros arculatához. Az első épület története 1991-ben kezdődött, a tervezőirodák, építészirodák átalakulásának időszakában, amikor egészen más építőanyagok, szerkezetek álltak rendelkezésre. A Városmajor utca 13. foghíjépületénél az volt a feladat, hogy az adott helyszínen harmóniát hozzon létre a helyszín specialitásának, karakterének figyelembevételével. Igazodni kellett a szomszédos házak magasságához, homlokzatához, az utca hajlásához. Ez utóbbi meghatározta a bejáratot, ami nemcsak egy irodaépületbe vezet, hanem a Városmajor és a Maros utca közötti tömb átvágását szolgáló kertészeti elemeket tartalmazó passzázsba is. A két utca között egyemeletnyi a szintkülönbség, amit lépcsővel, rámpával hidaltak át. A Maros utcára kijutva egy másfajta foghíjbezárással találkozunk.
A 90-es évek végén indult egy másik foghíjbeépítés. Az Alkotás utcai irodaház telkén állt korábban Telcs Ede szobrász műteremháza, amit Kozma Lajos tervezett. Tiszteletük jeléül visszanyúltak egyfajta modernista elemhalmazhoz, és a homlokzaton helyet kapott a kis Szent Flórián-szobor, Telcs Ede műve, amely az ő házát is díszítette.
Harmadikként a Jagelló útra és a Fürj utcára tájolt telken álló kis irodaház került terítékre. Ez a Budapest Kongresszusi Központtal szemben áll, másrészt egy kicsi, családi házas utcára néz, így egy nagyon izgalmas Janus-arcú épület jött létre.
A Hegyvidéki Kulturális Szalon épületéről Lenzsér Péter Ybl-díjas építész beszélt. Ez az 550 négyzetméteres ház kisebb a kerületi lakóházak, villák jelentős többségénél. Nyitvatartási időben az utolsó négyzetcentiméterig bejárható, megismerhető, „megtapogatható” középületről van szó.
A tervező ezúttal a környezetről és a környezeti illeszkedésről, az épített, a természeti és a társadalmi környezet hatásáról szólt bővebben. A villaméretű épületnek részese kellett lennie a már kialakult, ismert és használt Városháza térnek, térfalat kellett biztosítania a Törpe utca és az önkormányzat felőli beépítésnek, ugyanakkor sokkal nagyobb a szerepe a téren. A megnyitás óta eltelt egy év alatt több mint 2000 foglalkozásnak adott otthont a Hegyvidéki Kulturális Szalon – Lenzsér Péter szerint az eddig tervezett házai közül a leghasznosabbat sikerült létrehoznia.Az_ertekek_tisztelete1Beöthy Mária Ezüst Ácsceruza- és Podmaniczky-díjas építész előadását a genius loci, azaz a hely szelleme gondolatra fűzte fel. „Mindig az adott környezet határozza meg, hogy milyen eszközöket használunk. Megpróbáljuk a meglévő értékeket megőrizve azokat szervesen folytatni, kortárs eszközökkel, úgy, hogy az újonnan megteremtett környezet továbbra is emberi és harmonikus legyen” – fogalmazott.
Bemutatta a Városkúti úti egyetemi lakóparkot, a Németvölgyi úti „Mackós” iskola bővítését és a Tállya utcai KIMBI Óvoda bővítését. Hogyan valósul meg a közösségi terek kialakítása műemléki környezetben, szintén a hely szelleme jegyében? – erre is hozott példát. Beszélt arról, hogyan tervezték meg a városmajori Kós Károly általános iskola melletti Temes lépcső térrendezését Melocco Miklós Kós Károly-szobrának elhelyezése céljából. Végül részletesen hallhattunk az idei hegyvidéki tervpályázatokról is.Az_ertekek_tisztelete3A XII. kerület alapos ismerője, Rosch Gábor Podmaniczky-díjas építész a Hegyvidék épületeiről és szobrairól megjelent könyveit mutatta be. A Hegyvidéki épületek a lapunkban megjelenő helytörténeti cikkeiből válogat, és 2005-ben látott napvilágot. 2012-től A Hegyvidék épített öröksége címmel kezdett egy sorozatot, amelynek első kötete a lakóházakat, villákat, lakótelepeket, egykori és mai szállodákat és idősek otthonát sorakoztatta fel. Külön könyv szól az óvodákról, iskolákról és templomokról, egy másik pedig a Hegyvidék szívét képező közintézményekről. A meglévő és már elpusztult szobrok is sorra kerültek. A Farkasréti temető sírszobrairól is készült egy kötet, amelyben a sírkert dombormű- és szoborállományán vezeti végig az olvasót. Mint az építész zárásul elmondta, a faragott fa fejfákról és a népi jellegű síremlékekről is tervez megjelentetni kiadványt.

Szd