Ars Sacra Fesztivál a Hegyvidéki Kulturális Szalonban

A világot elsősorban a tanulás segítségével ismerhetjük meg – mondta a Szalonegyetem tanévnyitóján Pokorni Zoltán polgármester. Ismeretek szerzésére pedig az idén különösen sok alkalom nyílik, a program ugyanis, a Hegyvidéki Kulturális Szalonhoz hasonlóan, először csatlakozott az őszi Ars Sacra Fesztiválhoz.

Ingyenes művészeti programsorozattal népszerűsíti a hitből épült európai kultúra gazdagságát az Ars Sacra Fesztivál, a Kulturális Örökség Napjaival együttműködve, minden év szeptemberében kilenc napon át. Ebben az esztendőben a Hegyvidéki Kulturális Szalon is csatlakozott a sorozathoz. A fesztivál tematikájához igazodott a Zene-Fere Klub, amin Kovács Zalán László tubaművész Tardy Lászlóval, a Mátyás-templom Liszt Ferenc-díjas kántor-karnagyával beszélgetett.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége hegyvidéki csoportja szintén az Ars Sacra Fesztivál keretében tartotta meg rendezvényét, az est vendége Simicskó István, a hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos volt. A Hegyvidéki Tudósklubban Bakos Bettina biológus osztotta meg gondolatait az ember és a természet kapcsolatáról, előadását pedig a Vallás és természet című képkiállítás kísérte.

A tudósklub aktuális programjában Katona Árpád, a Hegyvidéki Szociális Központ munkatársa, a klub alapítója az idén első alkalommal Bartimeus-okleveleket adott át azoknak, akik példamutató, lelkiismeretes munkával, szociális érzékenységgel sokat tettek az idősek közösségéért. Elismerésben részesült Monspart Sarolta, a Hegyvidék díszpolgára, a Hegyvidéki Gyalogló Klub vezetője, Balogi József, a Balogi Húsáruház tulajdonosa, Molnár András méhész, valamint az FH Gasztro Kft. (tulajdonos: Fári Márton, ügyvezető: Ferdinandy István), a Rigó Jancsi Cukrászda (tulajdonos: Bukovics István) és a Szamos Marcipán (tulajdonos: Kelényi-Szamos Gabriella).Ars_Sacra_Fesztival_a_Kulturalis_Szalonban

Az elismerő oklevelek névadója kapcsán Katona Árpád elmondta, hogy Márk evangéliumában olvashatunk Bartimeusról, aki egy Jerikóban élő vak koldus volt, és Jézus meggyógyította a Jeruzsálembe való bevonulása előtt. „Bartimeus története akár a mi történetünk is lehetne – magyarázta. – Olykor vakok vagyunk, de végül mindig meg kell hallanunk lelkiismeretünk szavát.”

*

„Általában havi két előadást tartunk, szeptemberben azonban négy esemény várja a hallgatókat” – kezdte köszöntőjét a Szalonegyetem tanévnyitóján Menyhárt Éva, a Hegyvidéki Kulturális Szalon vezetője. Elmondta, hogy a mostani már a nyolcadik tanév, az elmúlt években több mint 140 előadáson vehettek részt az érdeklődők.

A kulturális intézmény nemrég költözött át a Böszörményi úti egykori gyerekkönyvtár helyiségéből egy vadonatúj épületbe, teljesen más környezetbe. „Kicsit tartottunk attól, hogy emiatt elvész a korábbi családias, baráti hangulat, de szerencsére nem ez történt. Semmi sem változott, hiszen a Hegyvidéki Kulturális Szalon a modern keretek között is az, ami a régi helyén volt: helyet biztosít a helyi közösségeknek” – fogalmazott Pokorni Zoltán.

A polgármester arról is beszélt, hogy számára szinte úgy tűnik, mintha csak tegnap indult volna el a Szalonegyetem. Tiszteletre méltó ez a hét év, hiszen tanulni mindig jó, idősen is örömforrás, megmutatja nekünk, hogy a világ szép, gazdag, színes, birtokba vehető csoda, amelytől nem kell félni. Minden egyes előadás ezt a hitet erősíti. „Fontos, hogy mit tanulunk, de legalább annyira fontos, hogy a tanultak megerősítsék az életről alkotott pozitív gondolatainkat” – folytatta.

Végezetül egy napi hírt osztott meg a polgármester a jelenlévőkkel: e szerint a fővárosban a II. és a XII. kerületben élnek legtovább az emberek. Jó tudni és megélni – emelte ki –, hogy a hegyvidékiek életkilátásai az Új-Zélandon és Svájcban élőékkel vetekedik. „Büszkék lehetünk erre! Az önkormányzat és a Hegyvidéki Kulturális Szalon is azon dolgozik, hogy ezt a hosszú életet tartalommal töltse meg. A Szalonegyetem a tanulás jegyében biztosít értékes elfoglaltságot” – zárta szavait Pokorni Zoltán.

Az, hogy ez mennyire így van, nyomban a következő előadáson kiderült. Rainer Péter Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építész, műemléki szakértő, a Gadányi Jenő Alapítvány elnöke érdekfeszítő úti beszámoló keretében mutatta be a felföldi és nyugat-galíciai épített emlékeket, miközben fejet hajtott a kárpáti hősök emléke előtt. Elmondta, hogy apai nagyapja ezen a területen harcolt az első világháborúban, az ő naplója és korabeli katonai térképek alapján készítette el öccse az útvonaltervet. Ez alapján járták be az egykori hadászati vonalakat, a lövészárkokat, ágyúállásokat, géppuskafészkeket és a régi katonatemetőket.

Részben elhanyagolt, ritkán lakott vidéken jártak, sok helyütt már a régi utak sem voltak meg, olyan mértékben vette vissza az uralmat a természet az épített környezet felett. Mégis: a szakrális épületek állnak, jó és rossz állapotban, de megvan a történelmi emlékek java része, amiket érdemes felkeresni.Ars_Sacra_Fesztival_a_Kulturalis_Szalonban2

z–sm.