A fizika fejedelmére emlékeztek

„Én részemről egész nyíltsággal jelenthetem ki, hogy ami keveset tudományos kutatásaim során elértem, azt Süss segítsége nélkül aligha értem volna el” – így írt Eötvös Loránd Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszternek küldött levelében. Eötvös korábban maga javasolta az 1884-ben elindított budapesti Állami Mechanikai Tanműhely vezetésére a német származású Süss Nándort, aki később a világhírű torziós ingát gyártotta.

Süss Nándor halála után a már önállósodó vállalat 1939-ben a Magyar Optikai Művek (MOM) nevet vette fel. A két szakember kapcsolatát az üzem egykori helyén, a Dolgos utcában felállított emlékhely is őrzi. Ezt a márványtáblát koszorúzta meg a MOM Emlékalapítvány és a Hegyvidéki Önkormányzat Eötvös Loránd halálának századik évfordulóján.

A megemlékezésen Imre László, az emlékalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy Eötvös Loránd és Süss Nándor évtizeden keresztül szorosan együtt dolgozott. Erről és a MOM-hoz fűződő kötődésekről szól az a kötet, amelyet a százéves évforduló alkalmából jelentetett meg az alapítvány.

Szarka László, az Eötvös 100 koordinációs testület képviselője arról beszélt, hogy az Eötvös Loránd-emlékév felkerült az UNESCO listájára is. A programok szervezésében számos alapítvány, intézmény és egyesület vesz részt. „Eötvös Loránd sokdimenziós kutató volt – folytatta –, 1911-ben, 1914-ben és 1917-ben is Nobel-díjra jelölték, de abban az időszakban magyarként nem volt esélye megkapni az elismerést. Annak ellenére sem, hogy több tudományágban, például fizikában, geofizikában is maradandót alkotott.”

Süss Nándor finommechanikai üzemében készültek Eötvösnek azok a műszerei, amikkel feltárták a világ legnagyobb kőolajlelőhelyeit. Halála után, 1922-ben került ki az Eötvös-inga az Amerikai Egyesült Államokba: a nagy texasi olajmezők elhelyezkedésének jelentős részét ennek segítségével határozták meg az ottaniak.

Szarka László az idei év eseményeivel kapcsolatban kiemelte, hogy emléktábla került a Dolomitokban található, 2837 méter magas Eötvös-csúcsra. Eldőlt az is, hogy a Normafára tervezett Eötvös-szobor talapzatához szükséges dolomitot a dél-tiroli Toblach (Dobbiaco) polgármestere bocsátja az építők rendelkezésére.

Eötvös Lorándot halálakor a klasszikus fizika egyik fejedelmének nevezte Albert Einstein. Ez is mutatja, mekkora nemzetközi elismerés övezte a magyar tudóst – emlékeztetett Szántó Tamás, aki elmondta, hogy Eötvös Loránd sok szempontból édesapja, az irodalmár József nyomdokaiba lépett, hiszen mindketten voltak MTA-elnökök és miniszterek. Beszédét egy Eötvös Loránd-idézettel zárta: „A nemzet felvirágzását alig fenyegeti nagyobb veszély, ha a tudományok értékét aszerint latolgatnák, amint azok egy, vagy más mellékcél elérésére szolgálatot tesznek; mert amint igaz az, hogy a tudomány hatalom, mely nélkül Európában ma egy nemzet sem élhet, úgy bizonyos az is, hogy a tudományban haladni csak az tud, ki az igazságot magáért az igazságért és nem mellékérdekből keresi.”

-os