Helyzetkép a János kórház fejlesztéséről

Évekig bizonytalannak tűnt a Szent János Kórház sorsa, a múlt esztendő végén azonban döntést hozott a kormány az intézmény centrumkórházzá fejlesztéséről, aminek az eddig egyetemi kézben lévő Kútvölgyi-tömb is a részévé válik. A kerületünkben élőket komolyan foglalkoztatja, mikor és hogyan válhat végre valóra a kórház évtizedek óta esedékes modernizációja és az új hegyvidéki szakrendelő kialakítása, ezért – ahogy előző számunkban megígértük – rendszeresen visszatérő módon bemutatjuk a legújabb fejleményeket. Ezúttal a János kórház dolgozói fórumán jártunk, amin Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Láng Zsolt és Pokorni Zoltán, a II. és a XII. kerület polgármestere, valamint Szilágyi Zsolt, az „Új Szent János kórházért polgári kezdeményezés” vezetője adott tájékoztatást az Egészséges Budapest Program keretében megvalósuló nagyszabású projektről.

„Új egészségkultúrát hirdettünk meg, ami azt jelenti, hogy a betegségek elkerülése, az egészségben eltöltött életévek számának növelése a cél” – erről Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője beszélt a János kórházi dolgozók fórumán. Mint mondta, a cél elérése érdekében elfogadták az öt nemzeti egészségügyi programot, ezek központi intézményei a szakma csúcsát jelentő országos intézetek. A termékenységi program országos bázisintézménye a Szent János Kórház lesz.

A magyar egészségügyben soha nem látott, 500 milliárd forintos vidékfejlesztési program után a központi régiós fejlesztések is megkezdődtek. Az Egészséges Budapest Program keretében négy sürgősségi ellátóközpont jön létre, ezek közül az egyik – a közép- és észak-budai centrum – a Szent János Kórház és a Kútvölgyi-tömb területén. A 11 országos intézet mellett 13 társkórház fejlesztése következik – ez utóbbiak közül 4 egyházi fenntartású –, valamint az alap- és járóbeteg-szakellátás körülményeit is javítják, ez idáig 32 szakrendelő korszerűsítése indult el.

Az Egészséges Budapest Programra eddig 80 milliárd forintot biztosított a kormány, az idei keret 41 milliárd forint. Az emberierőforrás-miniszter kitért arra is, hogy a gépek, eszközök, műszerek cseréje szinte mindegyik kórházban és járóbeteg-szakrendelésen megkezdődött, ennek eredményeképpen a központi régió diagnosztikai kapacitása tíz százalékkal nőtt.Helyzetkep_a_Janos_korhaz_fejleszteserol1

„Arra a kérdésre, szükség van-e a Szent János Kórházra, a kormány választ adott azzal, hogy döntött a centrumkórházzá fejlesztéséről” – jelentette ki Varga Mihály. A pénzügyi tárca vezetője hozzátette, hogy az átalakításhoz szükséges tervezési munkára 495 millió forintot szavazott meg a kormány, az eszközbeszerzések pedig már folyamatban vannak: 1,5 milliárd forintból orvostechnológiai eszközök újulnak meg, 450 millióból pedig ágycserékre nyílik lehetőség.

Láng Zsolt II. kerületi polgármester elmondta: azok a politikusok, akik ma a kórház működését kritizálják, korábban semmit sem tettek a fejlesztése érdekében, ugyanakkor egy évekkel ezelőtt elindított polgári kezdeményezés, amihez végül 13 ezren csatlakoztak, eljutott odáig, hogy a kormány a János kórházra bízta Közép-Buda egészségügyi ellátását. Szerinte évekig tart még a centrumkórház kialakítása, így addig is kiemelt figyelmet kell fordítani a betegellátás normális körülményeinek megteremtésére.

„A kormány elkötelezettsége erős, ami a tavaly decemberben konfliktusok árán meghozott döntésében is tükröződik” – utalt Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere arra, hogy a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb korábbi fenntartója, a Semmelweis Egyetem együttműködésére számos modell készült a korábbi években, ez mégsem tudott létrejönni. Ezért határozott úgy a kormány, hogy az egyetemnek ki kell költöznie a Kútvölgyi-tömbből, az épületeket pedig a János kórház fejlesztéséhez és ehhez kapcsolódóan az új szakrendelő kialakításához kell felhasználni.

A polgármester megemlítette, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat évek óta szorgalmazza a János kórházi szakrendelések fizikai elkülönítését, ami nagyban javítaná az ellátás körülményeit, emellett többletterületeket is biztosítana a régi pavilonépületekben. Ez utóbbiakra elsősorban a kórház működés közbeni átépítése miatt van szükség.

Elhangzott, hogy az önkormányzat már elkészíttette az új szakrendelő és a hozzá kapcsolódó egynapos sebészet orvosszakmai programját, így rövidesen megjelenhet a közbeszerzési kiírás az építészeti tervezésre. Várhatóan jövő év elején lehet kiírni a kivitelezési közbeszerzést, így leghamarabb egy év múlva kezdődhet el a járóbetegközpont kialakítása.

A fekvőbetegrészlegeket érintő kórházi átalakítás az előbbinél jóval nagyobb feladat: a jelenlegi, közel 50 ezer négyzetméteres kórházi területből 30 ezer négyzetméter felújításra vár, ennek majdnem dupláját pedig fel kell építeni. Pokorni Zoltán hangsúlyozta, nincs igény arra, hogy a fejlesztésekkel együtt csökkenjen a János kórház területe, a fennmaradó részekre is szükség van, például ahhoz, hogy bővülhessenek az ápolási kapacitások, vagy újabb dolgozói szállások jöhessenek létre.

Szilágyi Zsolt, az „Új Szent János kórházért polgári kezdeményezés” vezetője felidézte, hogy 2014-ben kezdte el szervezni szakértői csapatát az egészségügyi intézmény megújítása érdekében. Munkájukat az érintett országgyűlési képviselők és polgármesterek, köztük Pokorni Zoltán és munkatársai is felkarolták, így jutottak el oda, hogy a kormány támogatásával jelentős fejlesztés kezdődött a kórházban. Ez év végéig számos nagy értékű berendezéssel – új diagnosztikai készülékekkel, műtőeszközökkel, betegőrző rendszerekkel – gyarapodik a szemészet, a fül-orr-gégészet, az ortopédia, a gasztroenterológia, a neurológia, a kardiológia és a gyermeksebészet.

sz.