Major Máté budai otthonai

Mayer Károly zombori törvényszéki aljegyzőt az előző századfordulón nevezték ki a hódsági, majd a Bajai Királyi Járásbíróság elnökévé. Mivel ehhez a tisztséghez már reprezentatív otthon kellett, kibérelte a Szent Antal utca legszebb és legnagyobb házát „sok szobával, óriási kerttel, gyümölcsössel”. Itt született meg 1904. augusztus 3-án szintén zombori feleségétől, Thum Júliától hetedik gyermeke, Máté, aki egyéves korától már a magyarosabb Major nevet viselhette.

A fiatalemberré cseperedő Máté középiskolai tanulmányait a bajai III. Béla Főgimnáziumban végezte, majd a budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát 1927-ben. Miután visszatért szülővárosába, felújította kapcsolatát a még a tánciskolából megismert Fenyő Bözsivel, aki Fenyő Zsigmondnak, a Bajai Hengermalom Rt. igazgatójának a lánya, és Fenyő Miksának, a Nyugat egyik alapítójának és szerkesztőjének az unokahúga volt.Majos_Mate_budai_otthonai2

„1928. Elhatározzuk, hogy összeházasodunk, csak néhány kisebb nehézséget kell még leküzdeni. Mindenekelőtt nekem kell egzisztenciát teremtenem: Miksa bácsi segítségével egy építési vállalkozóhoz, a Katona-Székely-Molnár céghez kerülök, 300 pengő kezdő fizetéssel. Aztán lakást kell szerezni. Ez is sikerül, csak pénz kell hozzá, a várközeli Mátray utcában találunk éppen emelet-ráépülő 3 szobás lakást. Végül csupán anyám – és Imre bátyám – ellenállását kell legyőzni […]. Aztán ez is elsimul: Bözsi kikeresztelkedik […]. Anyámnak kedvében járva, november 10-én egyházi esküvőt is tartunk a bajai belvárosi plébániatemplomban. […] Esküvői lakoma Fenyőéknél, anyám az asztalfőn, kétoldalt a keresztény-zsidó násznép” – meséli Major Máté az Életem – években című visszaemlékezésében.

Időközben született gyermekükkel hat esztendeig albérletből albérletbe vándoroltak Budán (Bimbó út, Keleti Károly, Káplár, Bakator és Somorjai utca). Fenyő Zsigmond elvesztette állását, ezért szintén Budapestre költözött, ahol ügynökként dolgozott, majd 1933-ban kinevezték az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom Rt. vezérigazgatójává. Ezután már nem volt akadálya, hogy közös családi házat építtessen vejével a Sasfiók utca 8. szám alatt.maMajos_Mate_budai_otthonai1

A háromszintes, modern épület alagsorában a szokásos kiszolgálóhelyiségekkel (kazánház, szénraktár, mosókonyha, szárító, lomtár), valamint garázzsal, két cselédszobával és az alaprajz szerint egy húsz négyzetméteres irodával épült meg, amelyhez előtér és fürdőszoba is tartozott. Az egész magasföldszintet Fenyő rezidenciája foglalta el, három nagy szobával, az emeleten laktak a fiatalok egy kétszobás lakásban, és mellette még egy garzon is elfért, mindháromhoz tartozott erkély. A lapos tetőt a hatalmas napozóterasz uralta. Major Máté írta a Budapest folyóiratban publikált Lakásaim – otthonaim című cikkében:

„A sas-hegyi ház, melyet nemcsak én terveztem, hanem építőmesterként (négy lakással és központi fűtéssel) én is építettem, nyolcvankilenc nap alatt készült el, de, bár 1934 karácsonyán már készen állt, nedves volta, nehezen kifűthetősége miatt, csak 1935-ben lett mindnyájunk lakóházává. És – végre! – lezárta, legalább is egy időre, vándorlásaink sorát.

Anyagi okokból – munkanélküli lévén – először abba a földszinti garzonlakásba költöztünk, melyet eredetileg külön műteremként akartam használni (ilyenem aztán soha többé nem lett). Két egész év is elmúlt, amíg innen a második emeletre költözhettünk. Ez sem felelt meg ugyan lakásideálunknak, hiszen csak kétszobás volt, ennek ellenére rövidesen bebizonyította, hogy az »ideális« lakás sem feltétele az otthonnak. A mi nagy szobánk, melyben közös családi életünket és nappalainkat meg a mi éjszakáinkat töltöttük, és fiam külön kis szobája igazi otthonná emelték lakásunkat.

A ház, a Sas-hegy csúcsának közelében, rossz épületekkel még alig rontott tájban állott […]. Szinte benne éltünk a természetben. A lakásban pedig folytatódott a modernizálódás, szaporodtak könyvpolcaim, az egyik olvasó-sarkot kitöltötték a Breuer-utáni első magyar csőbútorok, melyek még ma is sokkal jobbak minden azóta csinált utódjuknál. Ádám fiam egy használt, de jó hangú fekete pianínót kapott (mindhárman tanultunk zongorázni, eredménytelenül, de nem haszontalanul), én pedig egy új munkaasztalt, melynél megkezdtem azóta is folyó babrálásaimat, előbb papír-tervekkel, azután kizárólag írással. S végül ekkor szereztünk feleségemnek egy franciaágyat, mely irodalomtörténeti nevezetességű darabja otthonunknak: Gyömrői Edit ezen analizálta József Attilát. Így gyarapodtunk, és lettünk – minden körénk robbant szörnyűség ellenére – egyre boldogabbak. Mint életünk legszebb éveire emlékezünk a Sasfiók utcában töltöttekre.

1944 telén lovas kocsira rakták legszükségesebb holmijukat, és Buda ostroma elől „ideiglenesen” Pestre költöztek (a Fenyő családot is ott bújtatták barátaik), ez az átmeneti időszak azonban 1973-ig tartott. Major Máté 1968-ban feleségével együtt belépett a Mártonhegyi út 31. számú telken építkező társasház-szövetkezetbe, amely megbízhatósága miatt az Építésgazdasági és Szervezési Intézetet bízta meg a lebonyolítással.Majos_Mate_budai_otthonai4

„…a szerződés megkötése kapcsán teljes két esztendeig tartott a bürokratikus huzavona, aztán még teljes háromig a tényleges megépítés. Igaz, hogy három ház épült, összesen huszonnégy lakással, viszont olyan gyenge kivitelben, hogy az »én időmben« egyetlen kapitalista építtető nem vette volna át.

A ház tehát […] nem építőmesteri remek és nem építészeti alkotás. Vérszegény »architektúrája« mögött mégis sikerült olyan lakást kialakítanom, melyből egészen rövid időn belül valóban igazi otthonunk lett.

Ha a lakás eredeti első tervét összehasonlítjuk a másik, az általam kiverekedett változtatásokkal megépült lakással, megállapíthatjuk, hogy az eredeti alaprajza sem volt rossz: szabályos háromszobás elrendezés, az egyik szoba és a konyha között étkezőfülkével. Mivel fiam is vett közvetlenül mellettünk lakást, ketten maradván, nekünk nem volt fontos, hogy három szobában lakjunk. Kidobtam hát a két nagyobb szoba közti válaszfalat, és egyetlen közbülső pillér meghagyásával, kiváltattam az egész belső főfalat. Így kaptam egy csaknem kilenc és fél méter hosszú és négy és fél méter széles nagy szobát, amilyenre mindig vágytam, hogy bútor és ember minél szabadabban mozoghasson benne. Ez lett az én szobám. […] Végül egy ajtó és egy ajtós-fal kiiktatásával egyesítettem az étkezőt a konyhával, s így olyan lakókonyhát kaptam, amiben mozdulni is lehet. […]

Feleségem kis kuckója meleg és színes. Ha az én szobámból benézek, elsőként a háttér könyv-falát látom, rajta a XX. századi magyar irodalom köteteivel. Előtte a jobb oldalon áll az említett irodalomtörténeti franciaágy […]. Az otthont otthonná persze nemcsak az ilyen nagy darabok teszik, hanem a leltárba is alig foglalható kisebbek, melyek, a hozzájuk fűződő emlékek révén is otthonteremtők.

Major Máté Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár, akadémikus több mint egy évtizedig élvezhette új otthonát. 1986. április 14-én hunyt el, 81 éves korában.Majos_Mate_budai_otthonai5

Verrasztó Gábor

 

A Fény utcai piac – 80 év két csarnoka címmel várhatóan május elején jelenik meg Verrasztó Gábor legújabb könyve. A piacra a XII. kerületből is sokan járnak vásárolni, így biztosan mindenki talál majd ismerős történetet a kötetben, amelyet Magyaróvári Fanni Izabella így ajánl a fülszövegben:

„Legtöbbünknek a piac nem csupán a napi bevásárlások színhelye, hanem meghatározó élmény. Helyszín, ahol több generáció emlékezetébe éghetnek ugyanazok az ízek, illatok, napi rituálévá magasztosult szokások és nem utolsósorban az emberek, akiktől nap mint nap vásárolunk. Nem mindegy hát, milyen keretet biztosít mindezeknek maga a piacépület.

A Fény utcai piac régi, majd 1998-ban megnyílt új épülete is több generációnak szolgált kedves históriákkal.

A könyv első fele alapos, nagy műgonddal megalkotott építéstörténet és helytörténet. A második részében kaptak helyet a visszaemlékezések, amelyek a fotókkal együtt megidézik a Fény utcai piac hamisítatlan hangulatát.

Nem csupán a régi és új épületről és azok építési körülményeiről szól e könyv, hanem a kettő történetéről, ami mégis egy, hiszen az új épület a régiből nőtt ki, annak a folytatása. Ez a folytonosság hatja át a »Fény« történetét, ahogy Verrasztó Gábor könyvét is. A szerző nyolcvan év tarka, színes forgatagát festi le, amilyen maga a piac is. A visszaemlékezéseket, újságkivágatokat olvasva jókat derülhetünk, majd nyugtázhatjuk: a »régiek« is ugyanúgy piacoztak, sorban álltak, vásároltak, ragaszkodtak jól bevált árusaikhoz, majd főztek otthon, mint mi magunk. És végre a pult mögé is nézhetünk: kitől is vásároljuk a megszokott portékákat?

Merüljünk el a Fény utcai piac történetében, ahol az épület remekül lefesti a budai atmoszférát: szellős, levegős, napfényes, olyan igazi »Fényes«!”

A könyv kedvezményes áron előrendelhető a napkut@gmail.com e-mail-címen.A_Feny_utcai_piac