Új oktatási módszerek az Arany János iskolában

A koronavírus-járvány miatt kényszerűségből bevezetett távoktatás nagy kihívás diáknak, szülőnek, tanárnak egyaránt. Ennek gyakorlati megvalósításáról beszélgettünk a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium igazgatójával, Patkó Lajossal és igazgatóhelyettesével, Vitárius Balázzsal.
„Egy eddig még ismeretlen oktatási forma, amit gyakorlatilag menet közben kell megtanulni mindnyájunknak. Pedagógus szempontból a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy rengeteg kolléga mozog bizonytalanul a digitális térben. Ráadásul az utóbbi hetekben az is kiderült, hogy a digitális bennszülött generáció sem annyira használja ügyesen a számítógépet, mint amennyire az okostelefont” – kezdi Patkó Lajos, aki szerint a legnagyobb kérdés: hogyan lehet átültetni a klasszikus osztálytermi tanítást az online világba? A gyakorló óraadóként dolgozó iskolaigazgató szerint valójában sehogy, ezért jelen helyzetben igazi paradigmaváltásra van szükség, mindent újra kell értelmezni.

Formabontó megoldások

„A megszokott módszerek nem működnek, legalábbis nem elegendők. A tanár beszél, a diák figyel, jegyzetel, ha kérdezik, felel, vagy éppen nem tud válaszolni, aztán véget ér a 45 perc. Ilyen egy hagyományos óra, ennek viszont most vége” – veszi át a szót Vitárius Balázs. Új órarendet kellett tehát gyártani, ami négy hatvanperces tanórából áll, köztük harmincperces szünetekkel.
Azt is végiggondolták a pedagógusok, hogy mennyire, mikor, milyen tantárgynál van szükség kontaktórára. „Ez utóbbi alatt az olyan oktatási formát értjük, amiben adott pillanatban a tanár és a diák is ott ül a készülék előtt, és hang-, esetleg hang- és képkapcsolat van közöttük. Ez az a forma, ami leginkább hasonlít a tantermi szituációra” – magyarázza az igazgatóhelyettes.
Vitárius Balázs szerint nagy kérdés azonban, hogy erre van-e szükség, ez működik-e a leghatékonyabban. Arra jutott, hogy feltételezhetően ez nagymértékben tantárgy- és korosztályfüggő. A maga részéről sokkal hatékonyabbnak találja a gyakoroltatva, cselekedtetve oktatást, azaz mindazon módszereket, amik kilépnek a tantermi kötöttségekből, és projektalapokra helyezik a tanítást. Egy-egy kutatómunka, komplex feladat teljesítése sokkal jobban működhet, és ez nem csak a jelenlegi állapotokra igaz.
„Én például a nyolcadikosoknak most Magyarország megyéit, megyeszékhelyeit tanítom – mondja az igazgatóhelyettes. – Amellett, hogy fotókat kellett gyűjteniük a netről, és Tankocka-feladatot is készítettem nekik, találtam a korosztálynak szóló videót, amin youtubereket vizsgáztatnak pont abból, hogy felismerik-e a megyéket. Elküldtem a gyerekeknek, és megversenyeztettem őket, bízva abban, hogy lepipálják a youtubereket. Ez egy izgalmas, formabontó kihívás számukra, ami segíti az ismeretek befogadását.” Uj_oktatasi_modszerek_az_Arany_Janos_iskolaban

Többféle platform

Pedagógusok tömegei nyitnak most a digitális világ felé, és fedeznek fel maguknak is számtalan olyan alkalmazást, oktatási lehetőséget, amit akár a későbbiekben is örömmel építenek be saját tanítási módszereikbe.
„Tanáraink nyolcvan százaléka a Google Classroomot használja, de vannak, akik próbálkoznak a Teamsszel, és persze olyan is akad, aki blogot vezet, vagy Messenger-csoporton keresztül próbál kapcsolatot tartani. Az mindenki számára elvárás, hogy elvégezze a krétás adminisztrációt, és e-mailben tájékoztassa a diákokat, szüleiket az újabb feladatokról” – sorolja a legnépszerűbb digitális felületeket Patkó Lajos, hozzátéve, hogy az online kapcsolattartásra a már említett lehetőségek mellett leginkább a Discord alkalmazást használják. Ezt ismerik a fiatalok, sokan használják netes játékoknál. Ettől függetlenül nem könnyű egységesíteni az oktatási platformokat, egy-egy osztályon belül óhatatlanul többet is meg kell tanulniuk a családoknak.

Kreatív értékelés

Nemcsak az oktatás mikéntje, hanem a tudás ellenőrzése, az értékelés módja is megváltozott.
„Az eddigi mindennapos megoldások – a témazáró, a röpdolgozat, a felelet a távoktatásban – nem működnek. Vannak ugyan szép számmal alkalmazások, amik megfelelnek a tudásfelmérésre, de arra, hogy egy osztályzat ez alapján szülessen meg, kevéssé” – foglalja össze az osztályozás nehézségeit Vitárius Balázs, aki az aktivitásban látja az értékelés egyik új terepét.
Idetartozik a feladatok elvégzése vagy el nem végzése, időben vagy időn túl történő leadása, komolyan vagy komolytalanul vétele. Ezek azok a szempontok, amik most az értékelés alapját képezhetik, sokkal inkább, mint a konkrét időben történő tudásszint-felméréssel való próbálkozások.

MM.