Cziffra_Fesztival_2020

Cziffra György Fesztivál – a zene szabadsága

Mi kell egy sikeres fesztiválhoz? Mindenekelőtt olyan fáradhatatlan szervező, mint Balázs János zongoraművész, aki invenciózus játékával a koncertek fényét is emeli. Világhírű vendégek, mint Vagyim Repin hegedű-, vagy Jevgenyi Kiszin zongoraművész, akik örömmel vállalják a felkérést, hogy így adózzanak a fesztivál névadója emlékének. Kitűnő helyszínek, mint a MOMkult, a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, a Müpa és a Zeneakadémia, és persze közönség, amely az utolsó ülőhelyig megtölti ezeket. Az ötödik Cziffra György Fesztiválnál mindez adott volt, nem is lehetett más a vége, mint a gálakoncertet záró, régen látott ováció. Jövőre pedig, Cziffra György születésének 100. évfordulója alkalmából következhet egy még nagyobb zeneünnep.

Az idén kis jubileumát ünneplő, ötödik Cziffra György Fesztivál már tavaly megkezdődött. Cziffra György születésnapján, november 5-én a világhírű orosz zongoraművész, Jevgenyij Kiszin a fesztivál névadója előtt tisztelgett szólókoncertjével a Müpában. Ugyanazon a napon a 2019. évi Tehetség-díjasok, Pusker Júlia hegedű- és Szabó Marcell zongoraművész Cziffra-emlékkoncertet tartottak az angyalföldi József Attila Művelődési Központban. Köztudott, hogy a mester abban a kerületben töltötte ínséges gyermekkorát.

„Ágyúk és virágok – Cziffra György emlékezete” – ez volt a címe a Duna Palotában november végén rendezett első nemzetközi tudományos találkozónak, amelyen hazai és külföldi kutatók is rész vettek. Karácsony előtt a fesztivál alapítója és „spiritusz rektora”, Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész és művésztársai zenés beszélgetéssel emlékeztek Cziffrára a róla elnevezett nagytétényi kulturális központban. Bővültek a mesterkurzusok, a korábbi zongora- és cigányprímás-oktatás mellett ezúttal énekesek számára is lehetőség nyílt a továbbtanulásra Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekesnő vezetésével.

Az idei fesztivál első rendezvénye a „nulladik napon” a Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott filmvetítés volt: a Liszt Ferencről készült Szerelmi álmokat láthatták a nézők. A szovjet-magyar koprodukcióban, Sinkovits Imre főszereplésével forgatott filmet Keleti Márton rendezte. A vetítésen Hildebrand István Kossuth-díjas operatőr is megjelent, aki mesélt Cziffrával kapcsolatos élményeiről. A zongoraművésznek Liszt Ferenc volt a kedvenc zeneszerzője, nem véletlen, hogy 1956 utáni első hazalátogatása éppen e film forgatásához kötődött. Az 1970-ben készült alkotásban Cziffra György és Szvjatoszlav Richter zongorázott, Simándy József énekelt, Ferencsik János vezényelt.

A fesztivál ünnepélyes nyitóestjét, amelyen megjelent Áder János köztársasági elnök is – és a további napok programjait úgyszintén – hangszerbemutató előzte meg. A Steinway munkatársa, Cseke Márton a nagy múltú márka új zongorájáról, a Spirióról tartott ismertetőt. Az alkalmankénti három rövid zenei illusztrációt a 21. századi fejlesztésű hangszer maga játszotta le komputeres applikáció vezérlésével, de a kitűnő instrumentum természetesen hagyományos módon is funkcionál. Hallhattuk Dvořák Humoresque-jét a neves jazzvirtuóz, Art Tatum előadásában, Schumann Traumerei (Álmodozás) című népszerű darabját Vlagyimir Horowitztól és Liszt Grand Galop Chromatique-ját Cziffra virtuóz játékával egy 1962-es londoni felvételről.

A fesztivál része volt Józsa Judit kerámiaszobrász kiállítása a MOMkult Reich Károly Galériájában. A fatörzsmetszetekre applikált, leheletfinom kompozíciók között megtalálhattuk a három isteni erény, a hit (kereszt), a remény (horgony) és a szeretet (szív), valamint a négy sarkalatos emberi erény, a mértékletesség, az okosság, az erősség és az igazság megjelenítését. Utóbbiakat a tartógerenda és a kard szimbolizálta. A magyar nép további fontos jellemvonásai, a vallásosság (Madonna a kis Jézussal), a büszkeség (a Szent Korona), a hazaszeretet (nemzeti címer), a hősiesség (kopjafa), az összetartás, a leleményesség és a bátorság is szellemes megfogalmazást kaptak.

A Lélek és logika című beszélgetés résztvevői Pál Feri atya, római katolikus pap, mentálhigiénés szakember és Dr. Vizi E. Szilveszter professzor, Széchenyi-nagydíjas akadémikus, orvos, farmakológus voltak. A fesztivál műsorvezetője, Bősze Ádám moderátori tevékenysége mellett lebilincselő minielőadásokat tartottak olykor párbeszéd, máskor kérdezz-felelek formájában. Az érzelmek és a logikus gondolkodás, a lélek és a ráció látszólagos ellentétét vizsgálták elsősorban a zene, de az élet más területeinek szemszögéből is.Cziffra_Gyorgy_Fesztival_2020-2

Természetesen nem maradtunk muzsikaszó nélkül, a „legmagyarabb” hangszer, a cimbalom két világhírű mestere, Lukács Miklós és Balogh Kálmán többször oldotta a vita hevét szívet-lelket melengető játékával. Hallhattuk Soproni Tendl Pál szebbnél szebb magyar dallamait, virtuóz örmény és román népzenét, valamint Lukács Miklós Napkelte Madrasban és Hajnali dal című szerzeményeit. Ez utóbbi zárta az estet, de a közönség akár hajnalig is maradt volna, akkora sikere volt a programnak.

A Zeneakadémia adott otthont a fesztivál egyik kiemelkedő eseményének, a Paganini Plusz elnevezésű koncertnek, amin Lendvay József Liszt-díjas érdemes művész Paganini caprice-ait játszotta. A világhírű hegedűművész neve nemzetközileg is olyannyira összeforrt ezeknek a műveknek az interpretálásával, hogy 1997-ben Paganini-díjjal tüntették ki.Cziffra_Gyorgy_Fesztival_2020-8

A caprice-okat a Liszt Ferenc által zongorára komponált Paganini-etűdök követték Balázs János tolmácsolásában, majd Oláh Kálmán Liszt- és Erkel-díjas zongoraművész, zeneszerző szólaltatta meg a zeneműveket az erre az ünnepi eseményre készített kitűnő átdolgozásaiban. Oláh Kálmán az egyik legkiválóbb improvizatőr a hazai és nemzetközi színtéren, egyformán otthon van a klasszikus zenében és a kortárs jazzben. Végezetül a három művész együtt adta elő Paganini h-moll hegedűversenyének 3. tételét és a La campanella című közkedvelt etűdöt.

Következő este a „Győztesek” játékát élvezhettük a MOMkult színháztermében. Közhely, hogy hazánk zenei nagyhatalom, amit ez a kiváló koncert is bizonyított. A fellépők a Cziffra Fesztivál, a Bartók Világverseny és a Virtuózok győztesei, valamint a Budapest Music Center által szervezett Cimbalomverseny díjazottjai voltak. Hét Junior Prima díjas művész: Horti Lilla operaénekesnő, Pusker Júlia hegedű-, Balázs-Piri Soma, Balogh Ádám, Boros Misi és Szabó Marcell zongora- és Devich Gergely gordonkaművész mutatta meg felkészültségét, tudását. Liszt II. magyar rapszódiája Balázs-Piri Soma, Chopin b-moll balladája Boros Misi előadásában hangzott el, majd Liszt E-dúr polonézét négykezesben interpretálták ketten. Ürmös Sándor cimbalomművész román táncokkal és az a-moll csárdással kápráztatta el a nagyérdeműt, bőgő- és hegedűkísérettel. Az est valamennyi ifjú előadóművésze bizonyította, hogy az említett „nagyhatalmi státusz” hosszú időre garantált.Cziffra_Gyorgy_Fesztival_2020-7

A zene születésének, a hallgató befogadókészségének problémakörét jártuk körül a következő napon dr. Bagdy Emőke segítségével. Az egyetemi tanár, pszichológus a művészi lét egyedi kihívásaira kereste és találta meg a válaszokat az – előadása címében is idézett – „tudatállapotok” közt kalandozva. Tette mindezt közérthetően, mindenki által befogadhatóan.

Arról, hogy ezúttal se maradjunk élő zene nélkül, Balázs János gondoskodott, mégpedig az előadó kívánsága szerinti zeneművekkel. Liszt (Szerelmi álmok), Johann Strauss (Denevér) dallamai csendültek fel, majd a kikövetelt ráadásban Schumann Álmodozás című népszerű darabjával búcsúzott el a Bagdy Emőke által Cziffra reinkarnációjaként emlegetett zongoraművész.

Az immár hagyományosnak számító – Cziffra György bárzongorista éveit idéző – Bárest ezúttal is attraktív műsorral várta a jelenlévőket. A MOMkult színháztermének földszintje erre az alkalomra ismét éjjeli szórakozóhellyé alakult át, a vendégek asztalok mellett foglalhattak helyet. A minőségi szórakoztatásról a remekül éneklő Jászai Mari-díjas színművész, Tompos Kátya, a több évtizede a hazai jazz élmezőnyében helyet foglaló, Kossuth-díjas Hot Jazz Band, valamint a kávéházi cigányzene autentikus előadói, Sárközi Lajos prímás és zenekara gondoskodtak.Cziffra_Gyorgy_Fesztival_2020-4

A Bényei Tamás vezette, alapvetően zongora nélküli jazzegyüttes ezúttal nem nélkülözte a billentyűs hangszert, Korb Attila játszott rajta korabeli stílusban. Tompos Kátya 1930-as éveket idéző kosztümben és frizurával lépett színpadra, és onnantól nem volt megállás, egymás után sorjáztak a mindenki által kedvelt dallamok, mint például a Szerelemhez nem kell szépség, vagy a Ne vegye szívére.

Miután a cigányzenekar is pódiumra lépett, a Hot Jazz Banddel együtt kísérték az énekesnőt. Így még fergetegesebb hangulat kerekedett, hiszen nemcsak Bényei Tamás szólózott trombitán és Fodor László klarinéton, hanem Sárközi Lajos is virtuóz hegedűszólókkal szórakoztatta a vendégeket. Korb Attila remek zongorajátékára gyakran Csik Gyula cimbalomszólói válaszoltak a színpad másik oldaláról. Az öttagú cigányzenekarban egyébként három Sárközi is játszott: a prímás apja volt a második hegedűs, az öccse bőgőzött.

Óriási ovációt váltottak ki Edith Piaf dalai, a La vie en rose és a Milord, amelyeket ütemes tapssal kísértek a nézők. Közben tizenöt-húsz pár is táncra perdült, köztük a fesztivál fáradhatatlan szervezői, Balázs János és felesége, Besszer Szilvia. A „francia kirándulás” után Tompos Kátya élénkvörös ruhában cigánylányt alakított, s a cigányzenekar kíséretével román és orosz cigánydalokat énekelt. Különösen a Cigánytábor az égbe megy című film romantikus betétdala aratott nagy sikert. Az estnek nem volt meghatározott vége, sokan maradtunk még, hiszen a két zenekar tovább játszotta a 30-as évek olyan slágereit, mint az Egy kis édes félhomályban, vagy a Tisztes őszes halánték.

Az ötéves fesztivál színhelyeinek sorában az idén először szerepelt a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont. Az itt rendezett koncert autentikusan idézte meg Cziffra György szellemét a tekintetben, hogy a zongoraművész magas színvonalon játszott „könnyűzenét” is. A Jazzical Trio (az elnevezés a jazz és a classical szavak kombinációja) ismert Liszt-, Chopin- és Beethoven-melódiákat, valamint más – Cziffra által is kedvelt – klasszikus darabokat adott elő ötletes, kreatív feldolgozásokban.Cziffra_Gyorgy_Fesztival_2020-3

Káel Norbert zongoraművész sem először volt a fesztivál vendége, tavaly is ő képviselte a crossover stílust, és klasszikusok „jazzesített” változatával lepte meg a közönséget. Két társa szintén a hazai jazz kiemelkedő képviselője, Oláh Péter bőgős és Lakatos András dobos volt. Bátran nyúltak olyan darabokhoz is, mint Hacsaturján Kardtánca, sőt egy jazzsztenderd is elhangzott: Miles Davis Solar című száma. A vastapsot követően, ráadásként, Rimszkij-Korszakov Dongójával zárult a forró hangulatú jazzest.

Ahogy Cziffra György is a szívügyének tekintette a fiatal generáció támogatását, képzését, az ő örökségét ápoló fesztivál rendezői is minden évben (a zárónap délelőttjén) hangszerbemutató koncert keretében igyekeznek megkedveltetni a gyerekekkel a zenét, elérni azt, hogy annak ne csak passzív élvezői, de aktív megteremtői is legyenek. A MOMkult kupolatermében Simon Izabella zongoraművész interaktív zenés-mesés előadása a társművészetek segítségével avatta be a kicsiket a zeneművészet titkaiba.Cziffra_Gyorgy_Fesztival_2020-9

A kivetítő „varázsvásznán” Paul Klee festményei jelentek meg, amelyekről a gyerekek bátran elmondták véleményüket, érzéseiket. Az elhangzó zenei illusztrációk (Farkas Ferenc: Kőbéka, Saint-Saëns: Hattyú) kapcsolódtak a festményekhez. Haydn G-dúr triójánál Simon Izabellához a Zeneakadémia fiatal művészei csatlakoztak: Rózsa Richárd gordonkán, Nagao Haruka hegedűn. Mondok Yvette koloratúrszoprán énekével színesítette a zenei matinét, Kőszeghy Csilla meseillusztrátor pedig csodaszép tündéreket varázsolt a fehér vászonra. A műsor után a gyerekek farsangi álarcokat készíthettek a terem előterében.

Az egész eseményt záró gálakoncert a Zeneakadémián alkalmat adott a fesztivál díjainak átadására. Balázs János ünnepi beszédében elmondta, hogy a névadó példáját követve kiemelten fontos számukra a tehetségkutatás és -gondozás. Szólt arról is, hogy jövőre Cziffra György születésének 100. évfordulóján rendezett fesztivállal adóznak világszerte a mester emléke előtt.

A fesztiváldíjakat Balázs János és Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora adta át. A Tehetség-díjat Kovács Gergely Junior Prima díjas zongoraművész és Pálfalvi Tamás trombitaművész vehette át. Életmű-díjat kaptak Kovács János és Takács-Nagy Gábor karmesterek. A 18 év alattiak Ifjú Tehetség-díját Gyúró András ütőhangszeres, valamint megosztva Haraszti Emma hegedűs és Dénes András harsonás érdemelték ki.Cziffra_Gyorgy_Fesztival_2020-10

A záróest rangos zenei programjának világhírű vendége Vagyim Repin orosz hegedűművész, másik szólistája Balázs János volt. Először Grieg c-moll hegedű-zongora szonátáját hallhattuk közös tolmácsolásukban, majd bekapcsolódott a Budafoki Dohnányi Zenekar is: Csajkovszkij Valse Scherzóját és Anyegin című operájából Lenszkij áriájának hegedűátiratát adta elő Repin. Ezt követte Ravel közismert Tzigane-ja és Grieg a-moll zongoraversenye Balázs Jánostól, ugyancsak a zenekar kíséretével. A karmester Hollerung Gábor Liszt-díjas érdemes művész volt.

Külön említést érdemel az a frenetikus ünneplés, amilyet még a patinás terem falai sem sokszor „láthattak”. Ezt megkoronázva két ráadásszámmal zárult a koncert: előbb Balázs János játszotta Johann Strauss Denevér-parafrázisát, amely Cziffra átiratában mindig biztos siker, majd a két művész az ugyancsak népszerű Monti-csárdással búcsúzott a hálás közönségtől és az idei fesztiváltól.

Az 5. Cziffra György Fesztivál azzal a bizsergető érzéssel ért véget, hogy 2021 tavaszán ismét találkozunk – egy minden eddiginél nagyobb zeneünnepen.

Márton Attila