Kerüljünk végre rózsás hangulatba!

A rózsa mindig a szépség, a szerelem jelképe volt, kedvelt témája a költőknek. Most kezdődött a szezonja, ezért arra ihlet minket, hogy néhány praktikus tanácsot adjunk e szép, illatos növénnyel kapcsolatban, amely régtől fogva a virágok királynője.

Önmagában is gyönyörűség a rózsa, ha friss szirmait felvert tojásfehérjébe mártott ecsettel megkenjük mindkét oldalán, majd átszitált porcukorba mártjuk. Nem is illik jobban más nyalánkság egy jó könyvhöz, vagy egy romantikus filmhez… Házi édességekbe bele is süthetjük, finom a vaníliás, csokis, gyümölcsös süteményekben, tortában, rétesben, palacsintában. Ha kiszárítjuk a szirmokat, már meg is van a házi illatosítónk, a potpourri!

A rózsakivonat a bőr kényeztetésének csodaszere, vízzel tölt fel, feszesít, megújít minden fáradt arcot. Saját rózsaolajat is készíthetünk, ha a szirmokat egy tiszta üvegbe öntött mandulaolajba szórjuk, majd az üvegcsét meleg helyen tartva minduntalan rázogatjuk. Egy hónap múlva gézlapon keresztül leszűrhetjük, és máris kész! Ezt az olajat aztán a fürdővizünkbe csepegtethetjük, minek következtében illatos, puha lesz a bőrünk.

Az angol mondás azt tanácsolja: „állj meg néha, és szagold meg a rózsát!” Ez csupán arra figyelmeztet, hogy ne rohanjunk tova az élet gyönyörűségei mellett, tudjunk meg-megállva rájuk figyelmezni…Keruljunk_vegre_rozsas_hangulatba

A növénykutatók szerint 30 millió éve léteznek rózsák. Először Kínában kezdték termeszteni őket, a Krisztus előtti évezredekben. A rómaiak már tökélyre fejlesztették a rózsakultúrát, orvosi célokra is használták a virágot. A rózsavíz olyan közkedvelt volt a 17. században, hogy fizetőeszközül is szolgált. Manapság Bulgáriában találhatók a legnagyobb rózsaültetvények; az ott előállított rózsaolaj nagyon drága, mert egy cseppnyi igazi rózsaolajhoz harminc darab kézzel szedett rózsafej szükséges, egy kiló olajhoz pedig nagyjából öt tonna virág.

Fontos, hogy a rózsaolajat mindig hűvös, száraz helyen, sötét üvegbe zárva tároljuk. Közismert a nyugtató, altató hatása, kiváló feszültségoldó. Cseppenthetjük a testápolónkba, vagy a párologtatóba, vagy egyenesen a párnánkra, hogy pihenten ébredhessünk másnap.

Édes álmot mindenkinek!

Kövesdy Zsuzsanna