TrianonA3

Trianon - száz éve roppantották össze ezeréves határainkat

„De tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy, amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanoknak látszanak. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.” Apponyi Albertnak, a magyar békedelegáció vezetőjének szavai ezek abból a beszédéből, amelyet 1920. január 16-án mondott el Párizsban, az első világháborút követő békekonferencián. Mint tudjuk, az érveit meghallgatták ugyan, de a döntés már korábban megszületett: a végül 1920. június 4-én aláírt békediktátum értelmében Magyarország területeinek több mint a kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét elvesztette. A magyarság sorsát hosszú időre meghatározó esemény éppen száz éve történt, ebben a lapszámunkban erre emlékezünk. (A Galéria 12 Egyesület „Trianon 100” című digitális kiállítására készült munkák, további cikkek és fotók: 2020. június 2-i lapszám 4–5. oldalán találhatók.)