A kávézacc hasznosítása

A kávéfogyasztás – és különösen a -főzés – forradalmát éljük! A kotyogós kávéfőzőket formatervezett csodák váltják fel a konyhákban, amelyek nemcsak szépek, de egyre „okosabbak” is. Az viszont nem változott, hogy az illatos ital előállítása után a szerkezet mélyében hátramarad a látszólag értéktelen zacc. Mi legyen vele?

Kapszulával vagy nélküle, a kávézacc általában a szemétbe kerül. Egyre környezettudatosabb világunkban viszont már nem olyan „trendi” szembesülni azzal, hogy az egyébként hasznosítható anyag így elvesszen.

A tudatformálást a kávéforgalmazók is segítik azzal, hogy egyes – alumínium- – kapszulákat visszavesznek, sőt még egy jutalomkávéval is honorálják a fogyasztó környezettudatos viselkedését és fáradozását. (A kezdeményezés dicséretes, de még lehetne fejleszteni.) A számtalan műanyag kapszulába zárt zaccot vagy a darálós gépek tárolójában gyűlő őrleményt viszont nem veszi vissza senki. Sebaj, ezeket a háztartásban is többféleképpen hasznosíthatjuk – persze, az őrleményt előbb ki kell szabadítani a használt kapszulákból!

A legegyszerűbb talán, ha a zaccot a többi zöldhulladékkal együtt kivisszük a kert végébe, és a XII. kerületi rendszeres komposztálókeret-osztások egyike alkalmával hazaszállított és összerakott komposztálóba dobjuk. A kávézacc jótékonyan hat a komposztra, mert segíti és gyorsítja a rothadási folyamatokat, de ha egyben marad nagyobb mennyiség, akkor savanyítja is a készülő komposztot. Magas nitrogén- és ásványianyag-tartalma miatt az ilyen komposzt még a szokásosnál is tápanyagdúsabb lesz. A morzsalékos zacc pedig az optimális fizikai szerkezet kialakulásához is hozzájárul.

Ha nincs komposztálónk, első lépésként érdemes megszárítani a zaccot, hogy ne penészedjen meg. Ehhez ki kell önteni a kapszulákból, vagy úgy elhelyezni a kapszulát, hogy abban száradhasson ki az őrlemény. Ezek után összegyűjthetjük, és tavasszal a virágágyak köré szórhatjuk a barna port. Ezzel kettős célt is elérhetünk: egyrészt a szétszórt kávéból kimosódó tápanyagok gazdagítják a talajt, másrészt a talajfelszínen kialakuló réteg természetes akadályt képez a kártevőknek.A_kavezacc_hasznositasa1

A csigák nem szívesen merészkednek a savanyú, száraz porra, a hangyák és más rovarok is inkább visszakoznak a zacc aromái miatt, még a macskák is bizalmatlanul és kényesen kerülgetik a kávécsíkokat, mintsem hogy belegyalogoljanak. Ennél olcsóbb trágyázással egybekötött növényvédelmet nehéz elképzelni!

Ha trágyaként alkalmazzuk a kávézaccot, akkor különösen a savas talajt kedvelő növények, azáleák, rododendronok, páfrányfélék, hortenziák és társaik számára előnyös. A többi növény kedvéért a zaccot érdemes a kerti talajhoz keverni, hogy mérsékeljük a savanyító hatását. A konyhakertben a nitrogéntartalma miatt hasznos, például a rózsák is meghálálják az ilyen „kávézást”.

A nagy mennyiségben gyűlő kávézacc problémájának legszerencsésebb megoldása a gyep trágyázása. A fű közé hintett kávé láthatatlanul eltűnik a csomók között, és tápanyagaival szolgálja a gyep egészséges növekedését. Ezzel a módszerrel könnyen, gyorsan és lelkiismeret-furdalás nélkül megszabadulhatunk az egész télen gyűjtögetett zacctól.

Ha nincs kertünk, a kávézacc pedig gyűlik a konyhában, akkor a szobanövényeink cserepébe is keverhetünk belőle. Persze, itt csak kisebb mennyiségekről lehet szó, de a nagyobb növények kifejezetten kedvelik, ha a kimerülő földjük évente egyszer-kétszer kap egy kis tápanyag-utánpótlást.A_kavezacc_hasznositasa2

A lakásban, főleg a hűtőszekrényben a kávézacc „szagelszívó” hatását is kihasználhatjuk, amivel a kellemetlen szagokat semlegesíti. Ezt a képességét legegyszerűbben főzésnél tesztelhetjük, ha hagymapucolás után alaposan bedörzsöljük vele a kezünket. A legillatosabb szappannál is hatékonyabban semlegesíti a szagokat. Aki ennél is több kedvet érez a kísérletezésre, használhatja a zaccot folttisztításra, bútorápolásra, vagy akár természetes súrolószerként is kertben, konyhában. Ennyi lehetőség láttán önkéntelenül is adódik a kérdés: hogyan is lehetne egy ilyen sokoldalú és értékes anyagot egyszerűen a szemétbe dobni?

(Barta)