Terápiás kertben gyógyulnak a betegek

Megannyi zöldségféle érik a Szent János Kórház Pszichiátriai Osztályának nappali kórháza mögötti magaságyásokban. A kiskert feladata azonban nem elsődlegesen a termelés, hanem a betegek gyógyulásának elősegítése. Erről beszélgettünk dr. Kapócs Gáborral, a részleg orvosával, a kert kitalálójával.

– Mi a kapcsolat az orvoslás és a kertművelés között?

– A kapcsolat nagyon szoros. Már a középkori kolostorokban is voltak kertek, amelyek a gyógynövénytermelés mellett az ispotályban ápolt betegeket is szolgálták. Ültettek gyógyító célból kerteket azóta is, de főleg Európa északi részén – hozzánk nem jutottak el, egészen az utóbbi időkig. Mintegy száz éve, főleg Amerikában, elkezdték tudományosan is kutatni, hogy miért gyógyul gyorsabban azoknak a betegeknek a sebe, akiknek az ablaka széles tájra, vagy akár csak egy fa lombjára néz, azokéhoz képest, akik a szomszéd tűzfalat látták. Az eredmények gyorsan igazolták azt, amit mind érzünk: hogy a természet közelsége, látványa, érintése megnyugtat minket, és ez az állapot a legtöbb betegségre, különösen a lelkiekre pozitív hatást gyakorol.

– Ez a jótékony hatás érzékelhető itt, a Szent János Kórházban is?

– Nemcsak hogy érzékelhető, hanem teljesen egyértelmű. Csak látni kell a nappali kórház vendégeit, akik közösen dolgoznak a kertben, napsütésben, szemerkélő esőben egyaránt. Az egészségügyi intézmény épületének falai közül kiszabadulva valódi tágasságot élnek meg, miközben fizikai munkát végeznek, ültetnek, öntöznek. Együtt fogyasztják el a leszüretelt termést is, olykor csak egy meleg gyógytea formájában, vagy közösen megfőzve a megtermelt zöldségeket. A közösségben végzett munkában mindenki megtalálja a feladatát, így a sikereket is közösen élik meg a csoporttagok. Ezt nem kell kutatni, vagy bizonygatni, ez nyilvánvaló.Terapias_kertben_gyogyulnak_a_betegek1

– Történtek esetleg különleges gyógyulások is?

– Volt olyan vendégünk, aki a kerti munkában is nagyon lassan oldódott, de hónapok után olyan váratlan javulást tapasztaltunk, ami még a közvetlen családtagjait is meglepte. Más vendégeink is eszembe jutnak, akik a kertben végzett munkán keresztül tudtak ismét csatlakozni a közösséghez, ez adott lökést a gyógyulásukban. Azt tapasztaljuk, hogy minél jobban eltávolodik egy páciens állapota az egyensúlytól, annál nagyobb mértékű hatást lehet elérni a terápiás kerttel.

– Ezek szerint lehet jobb vagy rosszabb egy kert a gyógyhatás szempontjából?

– Olyannyira, hogy amerikai orvosok és tájépítők kitapasztalták, mely kertek láttán érzékelhetők a legkedvezőbb testi tünetek. Arra jutottak, hogy a facsoportokkal tarkított füves puszták képe nyugtatja meg legjobban az embert. Az evolúciós pszichológia szerint ennek az az oka, hogy a tágas pusztaságon messziről felfedezhető a veszély, és a ligetes facsoportok menekülési esélyt kínálnak. Valószínűleg őseink ilyen helyen érezték magukat biztonságban, és ezt az örökséget azóta is hordozzuk.

– Akkor egészségmegőrzési szempontból nekünk is az alföldi rónaságon kellene élni?

– Az biztos, hogy a mai városaink túl sok káros stresszel terhelik szervezetünket. Ez a hatás mérsékelhető lenne az épített környezet és a természeti környezet megfelelő arányának fenntartásával. Ilyen településeken mi is – akik egészségesnek gondoljuk magunkat – kiegyensúlyozottabban, boldogabban élnénk, és könnyebben vennénk a mindnyájunk életében elkerülhetetlenül bekövetkező magánéleti, munkahelyi kríziseket, válsághelyzeteket. Az is bizonyított tény, hogy a lakószobában, irodában elhelyezett egyetlen cserép zöld növény, vagy akár már egy tájkép is pozitív hatást vált ki.Terapias_kertben_gyogyulnak_a_betegek2

– Beszéljünk egy kicsit a Szent János Kórház terápiás kertjéről!

– A kertet a zöldségdobozairól ismert Zsámboki Biokert bőkezű tárgyi és szakmai segítségével hoztuk létre két éve. A magaságyások kialakításának költségén felül hatalmas segítséget jelentett, hogy a biokert egyik tulajdonosa egy éven át minden héten itt töltött egy napot, és szakmai tanácsaival segített minket. Amióta nem jön, még inkább látjuk, milyen fontos volt ez a szakértelem. Még ha küzdünk is néha a termesztés egyes mozzanataival, a kert tökéletesen betölti a szerepét a nappali kórház vendégei szempontjából.

– Mi lehet a fejlődés következő lépése?

– A Szent János Kórház pavilonrendszerének köszönhetően kiterjedt zöld területek húzódnak az épületek között. A terápiás kertben megismert biogazdálkodás szemléletét ki lehetne terjeszteni az egész parkrendszerre. Ezenkívül át lehetne gondolni a zöld felületek fejlesztési lehetőségét gyógyítási szempontból. Könnyen lehet, hogy kis ráfordítással fokozhatnánk a zöld környezet gyógyítóképességét, ami nemcsak betegeink, hanem az itt dolgozók és a látogatók szempontjából is fontos lenne. A fenntarthatóság érdekében olyan kertrészeket lehetne kialakítani, amik kevés, lehetőleg kézi erővel végezhető munkával is jó szinten karbantarthatók. Így kiküszöbölhető lenne a zajhatás, amit a rendszeres fűnyírások, lombfúvások okoznak – egy egészségügyi intézményben ezek éppen ellentétes következményűek a kert jótékony hatásával. Odúkkal és kerti tavakkal vonzó környezetet teremthetnénk az eddiginél is több madárnak, amelyek egyrészt ritkítanák a betegeket zavaró szúnyogokat, másrészt csiripelésükkel, látványukkal fokoznák a természetesség érzését. Ugyanígy gondolhatunk a méhekre, pillangókra és más beporzó rovarokra is. A kórház adottságaiból adódóan a területet ideális természeti környezetté lehetne fejleszteni, aminek felbecsülhetetlen hatása lenne betegeink testi-lelki gyógyulása és minden erre járó ember közérzete szempontjából.

(Barta)