Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Szálló vendégek két új hegyvidéki hotelben

Két új rovarszállót telepített a XII. kerületben a Hegyvidéki Zöld Iroda, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoportjával együttműködve. Az egyik a Hegyvidéki Kulturális Szalon mellé, a másik a Szent Orbán térre került. A különleges hotelek funkcióiról, felállításuk céljáról dr. Vásárhelyi Tamás biológust, a Beporzók munkacsoport vezetőjét kérdeztük.

– Mik az alkotóelemei a most felállított rovarhoteleknek?

– Az egyes rekeszekben fenyőtobozok, nádszálak, fűcsomók, tobozok, fakéregdarabok találhatók, amik a kisebb-nagyobb ízeltlábúak számára szolgálnak búvóhelyül. Csigaházakat is elhelyeztünk az egyik bokszban, ahol elbújhatnak, védett körülmények között áttelelhetnek a pókok, de egyes kifejezetten a csigák házait kedvelő fali méhek is be tudnak költözni. A különböző méretű lyukakkal ellátott fahasábok is fontos kellékei a rovarszállónak, ezek méhbölcsőként funkcionálhatnak.

– Milyen méhek választanak maguknak mesterséges bölcsőt?

– Vannak olyan magányosan élő fali méhek, amik a természetben például a löszfalakban, cincérjáratokban fordulnak elő, a városban azonban a mesterséges méhbölcsőkbe is szívesen beköltöznek. Ezeknél a nőstény a párzás után keres magának egy megfelelő lukat, ahová nektárt és virágport szállít. Miután elegendő táplálék gyűlt össze az utód számára, elhelyezi petéjét, majd lefalazza sárral. Ezt többször is megteszi, mindaddig, amíg van hely a csőben. A peterakás március, április táján zajlik, a kifejlett méhek pedig a következő évben, március elején kezdik el kirágni bölcsőiket. A nőstények általában ugyanoda próbálnak visszaköltözni, ahonnan kikeltek, emiatt előfordulnak „bunyók” a luk körül. A furatokat a szabóméhek is el szokták fogadni – őket azért hívjuk így, mert kis foltokat szabnak ki a fák, bokrok leveleiből. Bölcsőiket bélelik ki a kerek levéldarabkákkal, hogy megvédjék petéiket a fertőzésektől.Szallovendegek_

– Miért van szükség rovarszállóra? A rovarok nem találnak bárhol búvóhelyet?

– A természet rengeteg búvó- és fészkelőhelyet kínál számukra, ezek azonban egyre inkább hiányoznak az emberi tevékenység következtében. Vidéken annyira iparosodott lett a mezőgazdaság, hogy egy-egy mélyszántás során minden talajban lévő potenciális búvóhely megsemmisül. Gondot okoz az is, hogy nagy területeken csak egyféle kultúrnövény van jelen: a beporzók hiába szeretik a napraforgót, vagy a repcét, az csak néhány hétig virágzik, ezért az év többi részében nem nő más virág. Városi körülmények között a túlzott gyepgondozás jelent problémát. Ahol hetente nyírják a füvet, ott nincs virág, de elkorhadt fadarabok, üregek sincsenek, ahol a rovarok elbújhatnának.

– Milyen eredményeket lehet elérni a két új hegyvidéki rovathotellel?

– Ezek „látványrovarszállók”. Felállításuk helyszínén számos hasznos funkciót nyújtanak a rovaroknak, de alapvetően az ismeretterjesztést, szemléletformálást szolgálják. Arra hívják fel a figyelmet, hogy ha bárki természetesebbé próbálja tenni a kertjét, azzal a hasznos munkát végző rovarokat segíti, és persze az énekesmadarakat is, hiszen akarva-akaratlanul táplálékforrást biztosít számukra.

– Mit tanácsol azoknak, akik szívesen rovarbaráttá alakítanák kertjüket?

– Mindenekelőtt azt, hogy engedjenek kialakulni a gyepen olyan foltokat, ahol a százszorszép, vagy a gyermekláncfű eljuthat a virágzásig. Ha van virág, van táplálék is a méheknek. Ennél is jobb, ha valaki virágokat ültet, lágyszárúakat vagy bokrokat, olyanokat, amik nem csak tavasszal nyílnak, mint az előbbi kettő. Amennyiben kiteszünk pár megfúrt tűzifadarabot, vagy arasznyi darabokra vágott nádat egy védettebb helyre, létrehozzuk azokat a furatokat, lyukakat, amikbe be tudnak költözni a – nevükkel ellentétben végtelenül szelíd – vadméhek. Az elszáradt faágakat sem kell mindenképpen kihajítani, vagy mulcsnak felaprítani, hanem egy kupacban be lehet tenni a kert egyik sarkába, így megjelennek a korhadó fát fogyasztó rovarok. Természetesen rovarszállót is építhet bárki, a kialakításhoz számos kreatív ötletet lehet találni az interneten. Aki szeret gyönyörködni az élővilág változatosságában, sok örömét lelheti egy kerti rovarhotelben, vagy a virágokra érkező pillangókban, tarka legyekben, sokféle bogárkában.

sz.

 

Olvasnivalók kertbarátoknak

Mely rovarok porozzák be növényeinket a Hegyvidéken? Mi milyen növényekkel járulhatunk hozzá beporzóink fennmaradásához és így a biológiai sokszínűség megőrzéséhez? E kérdések kapcsán nyújt hasznos és érdekes olvasnivalót a Hegyvidéki Zöld Iroda két kiadványa, a Beporzó barátaink és a Beporzóbarát növények listája, amelyek letölthetők a zold.hegyvidek.hu/mehbarat-halozat/olvasnivalok-videok oldalról.