Vadvirágos rézsű a Gesztenyés kertben
Egyre több helyen színesítik vadvirágok a kerületi zöld területeket a Hegyvidéki Zöld Iroda által elindított Méhbarát Kerület Programnak köszönhetően. A kezdeményezés részeként tavaly hét helyszínen, összesen mintegy nyolcszáz négyzetméternyi területen magszórással alakítottak ki a szakemberek olyan „méhlegelőket”, ahol mintegy negyvenféle virág biztosít gazdag és változatos táplálékforrást a beporzóknak. A programhoz a múlt évben a Fővárosi Vízművek is csatlakozott, amely vállalta, hogy a kaszálások számát évi ötről két-három alkalomra csökkenti telephelyein, hogy megfelelő életteret biztosítson a beporzó rovaroknak és más őshonos élőlényeknek.
A zöld területek biológiai változatosságának, természetességének növelését a fővárosi parkokat gondozó FŐKERT Nonprofit Zrt. is a zászlajára tűzte. Természetbarát parkfenntartási gyakorlata részévé vált az avar őszi helyben tárolása, madárodúk, rovarhotelek telepítése – ez utóbbira az Apor Vilmos téren találunk hegyvidéki példát –, továbbá közösségi komposztálási mintaprojektek is indultak, legutóbb a Városmajorban.
Az idén tavasszal a városi méhbarát vadvirágos rétek programjával lépett tovább a cég a természetközelibb fenntartás felé. Ennek keretében huszonkét fővárosi helyszínen, összesen több mint huszonnyolc hektáron alakít ki ökologikus zöld területeket. A parkok gyepes részein extenzíven fenntartott foltokat jelöl ki, ahol az évi öt-hét helyett csupán egy-három alkalommal kaszál majd.
Az egyik városi kaszáló a XII. kerületben, a Gesztenyés kertben, mintegy 1800 négyzetméternyi területen jön létre, a Csörsz utca melletti rézsűn. Azért éppen ezt a területet választották a FŐKERT munkatársai, mert – mint kérdésünkre írták – parkhasználati szempontból ez egy kevésbé frekventált helyszín, és a „méhlegelőre” csábítandó beporzó fajokat sem zavarja az emberi tevékenység.
Megemlítették ugyanakkor azt is, hogy az idei év kísérletinek tekintendő, hiszen fontosak a parkhasználók visszajelzései, valamint az is, hogy a program teljesíteni tudja-e a várt biológiai eredményeket. Tervbe vették a területen előforduló növény- és állatfajok rendszeres monitoringvizsgálatát: a hazai, védett, úgynevezett indikátorfajok – például a délvidéki poszméh, vagy színpompás nappali lepkéink, mint a nappali pávaszem, atalantalepke, c-betűs lepke, citromlepke, fecskefarkú lepke, kardoslepke – megjelenése igazolná a sikert. A szakemberek erősen bíznak abban, hogy gyarapszik a megfigyelhető fajok száma, továbbá a szélesebb közönséggel is sikerül megszerettetni a vadvirágos réteket.
„Fontos tudni, hogy egy igazán szép képet mutató, tarka virágos, változatos élővilágú rét kialakulása lassú folyamat, ezért a programba bevont területek nem feltétlenül lesznek látványosak az idén, vagy akár jövőre, hiszen az eddigi sorozatos kaszálás hatásait maguk mögött kell hagyni – hívta fel a figyelmet a FŐKERT. – Ezért azt kérjük mindenkitől, legyen irántuk türelemmel, és adjon időt a növényeknek, állatoknak, hadd végezze a természet a dolgát. Ha most gazosnak vélt területet lát valaki, az nem a gondatlanságot jelenti. Épp ellenkezőleg: azt a tudatosságot, zöld szemléletet mutatja, hogy egy városi park is lehet természetes élőhely.”
sz.
Mit szólnak majd ehhez az allergiások?
A vadvirágos rétek helyszínéül jó állapotú gyepfelületeket jelöl ki a FŐKERT, ahol az egy- és kétszikű lágyszárúak záródó állományt alkotnak, így nem tudnak megtelepedni az invazív, allergén gyomok. A városi kaszálókon – a program céljával összhangban – több virág jelenhet meg, ami elkerülhetetlenül növeli a virágzás alatti pollen mennyiségét. Ezek a növények azonban természetes növénytársulások, a terület eredeti, őshonos vegetációjának fajai, amelyekhez hozzászokott a szervezetünk. A vadvirágok időben és térben is elszórtan jelennek meg, így a terület „pollenszennyezése” az intenzív egynyári vagy évelő virágágyak töredéke lesz.