Főhajtás az Igazak Falánál

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Pokorni Zoltán polgármester és Fonti Krisztina alpolgármester koszorút helyezett el az Apor Vilmos téri Igazak Falánál, amely az üldözöttek védelmezőinek állít emléket.

„1944. április 16-án kezdődött meg a zsidó vallású és származású honfitársaink gettóba zárása a fronthoz legközelebb eső részeken, Kárpátalján, Felvidéken és Észak-Erdélyben” – mondta Pokorni Zoltán, aki még oktatási miniszterként az ezredfordulón tett javaslatot arra, hogy a középiskolákban ezen a napon emlékezzenek meg a holokauszt itthoni áldozatairól. Mint fogalmazott, azért magyar vonatkozású, nem pedig világtörténelmi esemény dátumát választották, mert nem akarták, hogy „ez az ügy a világtörténelem egyik tőlünk távoli zugába űzessék”.Fohajtas_az_Igazak_Falanal

„Magyarok voltak az áldozatok, a gettóba zárt, megalázott, meggyilkolt zsidó emberek, ahogy a gyilkosok jelentős része is magyar volt – hangsúlyozta a polgármester. – Ez a mi ügyünk, nekünk kell vele szembenéznünk, és nem könnyíthetünk a lelkünkön azzal, hogy »ez csak a németek, vagy a távoli Auschwitz problémája.«”

Az iskolai emléknapot Pokorni Zoltán azért tartja fontosnak, mert személyessé teszi az emlékezést: a diákok végiggondolhatják, mit éltek át egykor a hozzájuk hasonló korú zsidó gyerekek, fiatalok. Egy iskolás így nemcsak az áldozatok számát láthatja maga előtt, hanem „egy eleven arcot, aki ő is lehetne” – tette hozzá.

A hegyvidéki polgármester arról is beszélt, hogy az önkormányzat 2005-ben állíttatta fel az Igazak Falát, amely azokra emlékeztet, akik életük kockáztatásával védték a zsidó vallásuk, származásuk miatt üldözött embereket. A falra első körben mintegy nyolcszáz nevet véstek fel, de ahogy a történészek haladnak előre a kutatómunkával, valamint a családok újabb és újabb javaslatokat tesznek, időről időre kiegészül az embermentők névsora.

„A második világháború tizenkettedik kerületi áldozatainak új emlékművét reményeim szerint még ebben az évben fel tudjuk állítani a Városmajorban” – válaszolta kérdésünkre Pokorni Zoltán. Mint mondta, a Hegyvidéki Önkormányzat azért írt ki pályázatot egy új szoborra, mert fel akarta oldani azt az ellentétet, ami a zömében civil, zsidó áldozatok és az egykor választott jelkép, a turul között feszült, és mind a mai napig megoldatlan.

A második világháborús áldozatok új emlékműve a városmajori templom tornya előtt áll majd. Több mint harminc pályaműből a közel tízfős zsűri – amelynek munkájában a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, alkotóművészeti szervezetek, a terület tulajdonosaként a katolikus egyház, továbbá az önkormányzat képviselői vettek részt – Mohácsi András tervét javasolta megvalósításra (erről előző lapszámunkban és az önkormányzat www.hegyvidek.hu weboldalán olvashatnak bővebben – a szerk.).

A szobrászművész kompozíciója két gránittömbből áll, ezek között egy hiányzó alakzat képe bontakozik ki. Az alkotás ily’ módon fejezi ki az egység megtörését, a kioltott életek fájdalmas hiányát. Az áldozatok nevei az oszlopok oldalán, rozsdamentes acél fémelemeken jelennek majd meg.

z.