Villámárvizeket terelne gátak közé a Hegyvidéki Zöld Iroda

A hirtelen lehulló csapadék miatt kialakuló lokális villámárvizek hatásainak környezetbarát szemléletű mérséklésére szeretne a lakosság számára megnyugtató megoldásokat kidolgozni a Hegyvidéki Zöld Iroda a LIFE pályázat keretében.

Tipikusan hegyvidéki probléma, hogy a domborzatból adódóan a hirtelen lezúduló csapadékvíz egy része az utcákon hömpölyög. Talán hihetetlennek tűnik, de a jelenség komolyságát azért jól leírja, hogy a közelmúltban egy ilyen városi villámárvíz egy autót is lesodort az úttestről a XII. kerületben.
Mindenki számára egyértelmű, hogy a jelenlegi csatornahálózat nem tudja elvezetni a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadékvizet. Azonban azt is látni kell: az építészeti korlátokat és a beruházás bekerülési költségét ismerve nem remélhető, hogy olyan szintű csatornabővítés történjen, ami képes lenne megnyugtatóan megoldani a problémát. Más módszer után kell tehát nézni – erre ad jó lehetőséget a LIFE pályázati rendszer.
A Hegyvidéken élők részéről már több érdeklődés érkezett, hogy mit tervez tenni az önkormányzat az utcákon kialakuló bővizű patakokkal. Ezekre a közvetve vagy közvetlenül sokakat érintő kihívásokra keres megvalósítható megoldást a 2020 októberében beadott pályázat.
Mint Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Zöld Iroda vezetője elmondta, nem egyedül pályáznak, partnerként bevonták a Budapest Fővárosi Önkormányzatot, egy síkvidéki kerületet (XVIII.) és egy belvárosi kerületet (VII.) is. A projekt keretében megpróbálnak olyan mintabeavatkozásokat kidolgozni, amik mindhárom részt vevő településtípus csapadékvízzel kapcsolatos kihívásainak megfelelnek.Villamarvizeket_terelne1Nálunk, a XII. kerületben az egyik cél az, hogy már a hegyen meg lehessen „fogni” a vizet. Ehhez olyan felszín alatti ciszternákat, átmeneti tározókat kell létesíteni, amik képesek lassítani a víz lefolyását, vagy szabályozható módon, késleltetve lehet leengedni őket. Minden szempontból a legjobb, persze, az lenne, ha ezek a hegyvidéki villámárvízvédelmi művek úgy tudnának működni, hogy a felfogott csapadékvizet később például a parkjaink és más kiültetett növényállományaink locsolására tudnák felhasználni. A záportározók mellett egyes esetekben a gépjármű nélküli utcákban vagy az árkokban a növényállomány telepítésével is lehetne lassítani a lefolyást, és ezzel időt adni, hogy a csapadékvíz mind nagyobb része tudjon a talajba szivárogni.
A résztvevők sokszínűségének megfelelően mindenhol más megoldás jöhet szóba. A síkvidéki XVIII. kerületben esőkertekkel vagy speciális vízáteresztő burkolatokkal és kavicságyra alapozott parkolókkal segítenék, gyorsítanák a hirtelen lezúduló csapadékvíz talajba szivárgását.
A projekt keretében több vizsgálatot és modellezést lehetne elvégezni, ami azért nagyon fontos, mert a Hegyvidéki Zöld Iroda létre tudna hozni egy olyan digitális terepmodellt a XII. kerületről, amit sok minden másra is jól lehetne hasznosítani. A térinformatikai makett elsődleges feladata a lefolyási vonalak meghatározása és ennek alapján a terepszint alatti ciszternák telepítésének tervezése lenne. Persze a megfigyelések és a lakossági visszajelzések alapján a szakemberek tudják, hogy a problémák hol szoktak jelentkezni, de a modell segít az alternatívák feltárásában és a pontosabb tervezhetőségben.
A Hegyvidéki Zöld Iroda már az előkészítés fázisában is sok szakembert bevont a pályázatba, például az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Klímabarát Települések Szövetsége vagy a Műegyetem munkatársait. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat egy kerületünkre szabott terep alatti beszivárgási minta elkészítésével segít majd.Villamarvizeket_terelne2A projekt része egy klímaalkalmassági, sérülékenységi vizsgálat, ami – a tervek szerint a Lechner Tudásközpont bevonásával – egy új szemléletű megközelítést alkalmazva készülne. Szeretnék a korábban csak települési szinten készülő sérülékenységi vizsgálatot utcák által lehatárolt egységekig lebontani, és megvizsgálni, hogy az adott telektömb mennyire sérülékeny a villámárvízzel és más környezeti jelenségekkel szemben.
Lakossági szempontból talán kézzelfoghatóbb, hogy a pályázat részeként megvalósulna egy olyan radarrendszer is, ami figyeli az esőfelhőket, így sokkal pontosabban előre lehetne jelezni a közeli záporokat, zivatarokat. A rendszer alapján, egy okostelefonos alkalmazás használatával, akár az adott környéken élők is értesülhetnének a várható intenzív esők közeledtéről.
Jelenleg itt tart a projekt előkészítése. Ha a márciusi eredményhirdetés kedvező eredményt hoz, akkor egy négyéves végrehajtási időszak áll rendelkezésre, hogy a ma még csak papíron létező nagyszabású tervek megvalósuljanak.

B. I.