Döntőt úszna a felnőttek között az YBL reménysége

Egyre több sikeres úszó pallérozódik a MOM Sport uszodájában, ahol nagyszerű körülmények és ambiciózus edzők várják a sportolni vágyó gyerekeket. A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumba járó kilencedikes Rácz Szonjával beszélgettünk, aki az YBL színeiben két számban is dobogón áll az országos ranglistán.

– Szakemberek szerint nem lehet elég korán kezdeni az úszást. Mikor és hol ismerkedtél meg ezzel a sportággal?

– Ha jól emlékszem, hároméves lehettem, amikor elkezdtem úszni a MOM Sportban, akkori nevén a SportMax-ban. A szüleim azt mondták, mindenképpen tanuljak meg úszni, de nem volt cél a versenyzés. A családban nagy hagyománya van a vízi sportoknak, majdnem mindenki vízilabdázott, vagy úszott, úgyhogy motivációból nem volt hiány.

– „Szerelem” volt első látásra?

– Mindig is kedveltem az úszást, bár kicsiként sokszor nagyon fáztam a vízben, de csak két-három évvel ezelőtt – amikor már nem volt kötelező járni – szerettem meg igazán. Ebben óriási szerepük van az edzőknek, az edzéstársaimnak és a testvéreimnek, akikkel együtt jártunk az uszodába. Persze azért más sportágakat is kipróbáltam. Amikor elkezdtem úszni, párhuzamosan tornáztam is, és jártam sí- és snowboardoktatásra is, bár inkább csak hobbiszinten.Dontot_uszna_a_felnottek_kozott1

Miért maradtál végül az úszás mellett?

– Ahogy egyre nőtt az edzések száma, idővel választani kellett az úszás és a torna között. A tornát is szerettem, de amikor láttam a nagyobbak edzéseit, azok annyira nem tetszettek. Volt még egy jó pont az úszás mellett: akkoriban kezdett megalakulni a versenyúszó-egyesület, ami jó lehetőségnek tűnt. Végül egyértelműen a víz mellett döntöttem. Tulajdonképpen egyszerűen csak itt ragadtam: úszásoktatásként indult, aztán egyesület lett belőle, és annyira megszerettem, hogy szinte észrevétlenül versenyző lettem.

– Utóbbiban van szerepe annak, hogy az úszás szinte „hungarikumnak” számít?

– Az biztos, hogy példaképekből nagy a választék, olyan sportág, amiben a magyarok a legjobbak között vannak. Minden úszót becsülök, de a példaképem Egerszegi Krisztina, a fiúk közül pedig Cseh László.

– Igazi „MOM Sport”-os úszó vagy, itt kezdtél el sportolni, és ma is ide jársz. Hogyan alakult az eddigi sportkarriered?

– Először úszásoktatásra jöttem, azután megszületett az YBL vízilabda-egyesület úszószakosztálya, ott kezdtem el versenyszerűen sportolni. Bencze András volt a második, egyben utolsó oktatóm – aki megtanított úszni –, később ő lett az edzőm. Rengeteg vidéki versenyen jártunk, ezeken többször érmet is szereztem, de sosem az eredmények számítottak. A családom és az edzőim számára sem ez az első, inkább a jó hangulat volt mindig előtérben. Igyekszem egyre jobb időket úszni, és örülünk, ha ez sikerül, de szerencsére nem nehezedik rám túl nagy nyomás emiatt. Ezért is van az, hogy nagyon szeretem az edzéseket és a versenyeket.Dontot_uszna_a_felnottek_kozott2

– Kik azok, akik leginkább egyengetik az utadat?

– A családom mindig támogatta a sportolásomat, a testvéreimével együtt. Két öcsém van. A kisebbik, Márk szintén az YBL-ben versenyzik, míg az idősebb, Noé másfél éve öttusázik, miután befejezte úszókarrierjét az YBL-nél. Nagypapám, összeszámolva, valószínűleg már több hónapot töltött a lelátón ülve, ugyanis amíg kicsik voltunk, mindig elkísért minket, és végigülte mindkettőnk teljes edzését. Mindenki ismeri őt az uszodában. Sokat köszönhetek Bencze Andrásnak is, aki tíz éven át volt az edzőm, valamint Zsolnay Benedeknek, aki két éve edz minket. Szerencsére az iskolám a mai napig támogatja, hogy úszok.

– Bár, ugye, a részvétel a fontos, azért a versenyzőt mégiscsak az eredményei alapján ítélik meg. Hogy állsz ezen a téren?

– Az utolsó két évben egyre jobban sikerültek a versenyek. A korosztályomban most országos harmadik vagyok mellúszásban 50 méteren 0:34,53-as idővel, 100 méteren 1:15,79-cel.

Sok lemondással jár a sportolás?

– Természetesen sok időt elvesz az egyéb elfoglaltságoktól, hobbiktól, és van, hogy nem tudok elmenni valamilyen programra, mert edzésem van. A számomra fontos eseményekre viszont mindig elenged az edzőm. Az úszás nagyon sokat ad, és nem megy a tanulás rovására. Épp ellenkezőleg: segít koncentrálni, talán ez is közrejátszik abban, hogy kitűnő tanuló vagyok. Annyi biztos, ha nem járnék úszni, akkor sem tanulnék többet. Iskola után sokkal könnyebb úgy a leckékkel foglalkozni, hogy előtte volt egy kis szünet, ami nem a tanulásról szólt.

– Milyen terveid vannak sportolóként és diákként?

– Nagyon örülnék, ha az idei vagy a jövő évi felnőtt országos bajnokságon sikerülne döntőt úszni! Gimnázium után fogorvosi egyetemre szeretnék menni, és előbb mentőznék, később fogorvosként dolgoznék.

mm.