A szelektív gyűjtés mostohagyereke: az étolaj

Ha a hulladékgazdálkodás témakörét vizsgáljuk – akár lakossági, akár települési szinten –, akkor a használt olajokról (fáradtolaj, étolaj) esik a legkevesebb szó. Pedig ezeknek a hulladékoknak is megvan a maga ártalmatlanítási és környezetbarát újrahasznosítási útja.

Több baj is van az olajhulladékokkal. A szelektív gyűjtés szempontjából talán a legfontosabb, hogy folyékonyak, ezáltal sokkal nehezebben kezelhetők egy háztartásban, mint a szilárd műanyag, vagy a papírhulladék.
A használt sütőolajat palackban kell tárolni, amíg eljuttatjuk a gyűjtőbe. Egy köteg újsággal, vagy néhány összelapított pillepalackkal szemben sokkal nagyobb eséllyel szennyezhet be maga körül bármit, ezért több körültekintést igényel. Másrészről ilyen hulladékok kisebb mennyiségben keletkeznek, így vagy hosszabb ideig kell ezeket otthon tárolni, vagy egy-két palackkal utazgathatunk a szelektív gyűjtőhöz. Emiatt is nagyobb csábítást jelent, hogy valami egyszerű módon „megszabaduljunk” az otthon keletkező használt olajtól és a nyűgös feladattól.Az_etolaj1A zsírok és olajok sajátossága, hogy vékony filmréteget képeznek a víz felszínén, amely meggátolja az alatta lévő víz lélegzését. Egyetlen liter olaj is hatalmas vízfelületet – körülbelül 20 000 köbméteres tavacskát – képes elzárni az oxigéntől, és ezzel viszonylag rövid idő alatt károsítja a benne lévő élőlényeket. Gondolhatunk a közelmúltban Szigetszentmiklóson történt szennyezésre, amely léptékét tekintve nem is volt olyan jelentős, az olajos teknősök lehangoló képe mégis sokáig velünk marad… A szennyezett láp „megtisztítása” emberfeletti erőfeszítést jelentett, és a természet regenerálódása hosszú időt vesz majd igénybe.
Kevésbé látványos formában ugyanez a helyzet a talajba kerülő olajjal is. Magunkban rálegyinthetünk, hiszen ma már nagy tömegben alkalmaznak olajbontó baktériumokat – ezek azonban csak korlátozottan és kontrollált körülmények között alkalmazhatók az olajszennyezések semlegesítésére. Az olajat a WC-be, lefolyóba önteni sem jó ötlet, mert az rátapad a csövek falára, és duguláshoz vezet. A kommunális hulladékkal együtt „kidobva” pedig a hulladékkezelő művekben jelentős terhet okoz az oda nem való olajos hulladék ártalmatlanítása. Nyugodt lelkiismeret mellett nem marad tehát más megoldás, mint a szelektív gyűjtés!
Ha a használt sütőolaj problémáját lehetőségként szemléljük, kiderül, hogy a veszélyes hulladékból üzemanyagot lehet készíteni. A háztartásokban keletkező, jellemzően növényi eredetű olajokból tisztítás után biodízelt állítanak elő, ami a benzinkutakon tankolt üzemanyagokba keverve hasznosul. A feldolgozás melléktermékeiben maradó energia pedig biogáz-alapanyagként nyerhető ki, így az újrahasznosítás majdnem tökéletesen megvalósítható. Kár, hogy a magyar háztartásokban évente felhasznált tízmillió liternyi étolajnak csak néhány cseppje (0,2-0,5%-a!) jut vissza a körforgásba.
A használt sütőolaj begyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó Biofilter Zrt. honlapja szerint kerületünk nem kifejezetten jól ellátott használtsütőolaj-gyűjtőpontokkal. Egyedül az Istenhegyi úti MOL-töltőállomáson van lehetőség a háztartási olaj leadására. A város más területein több benzinkúton, hulladékudvarban és nagyobb élelmiszerüzletben is otthagyhatjuk.Az_etolaj2Társasházak és intézmények számára a cég lehetőséget biztosít gyűjtőedény igénylésére. A 60 literes tartályt egyszeri díj ellenében helyezi ki az igénylőhöz, a továbbiakban pedig ingyenesen üríti. Ez a lehetőség nagyobb lakóközösségek, forgalmas intézmények számára biztosítja a sütőolaj-leadás kényelmes lehetőségét.
Jó hír tehát, hogy a felelős és környezettudatos gondolkodás összeegyeztethető a rántott hússal és a sült krumplival! Egy cseppnyi odafigyeléssel a napraforgó- és repceföldeken megtermő és a konyhában elhasználódó olaj bioüzemanyagként fejezi be termékpályáját, és minimális ökolábnyomot hátrahagyva kerül vissza a természet körforgásába.

(Barta)