Dámák és előkelőségek a svábhegyi „tengerszemnél”

Habár a Hegyvidék soha nem a fürdőiről volt híres, az 1930-as években sok hazai és külföldi előkelőség is kifejezetten egy strand miatt látogatott el ide. A Svábhegyi Szanatórium luxusfürdője, amelyet 1934 nyarán József Ferenc királyi herceg avatott fel, gyönyörű panorámájával igazi látványosság volt.

A Svábhegy különleges klímájának gyógyító erejét már a 19. században felismerték, így nem véletlen, hogy ott működött 1883-tól a Vaskovits-féle Vízgyógyintézet fiókintézete, majd 1927-től a híres Svábhegyi Szanatórium, amely 12 holdas parkban terült el. Volt benne sziklakert, pálmaház, kaktuszgyűjtemény, és az 1930-as évek közepére egy strandfürdővel gazdagodott.

Budapest lakossága, csakúgy, mint napjainkban, a nyári kánikulák elől, ha tehette, különböző fürdőkbe menekült. A kortársak akkoriban szóvá is tették, hogy az emberek méregdrága külföldi helyekre viszik el a pénzüket, amikor negyedórára a fővárostól megtalálható a természet minden szépsége és nyugalma. A Svábhegyi Szanatórium hamar alkalmazkodott is az igényekhez, a vezetőség egy fürdő megvalósítását tűzte ki célul az egészségügyi intézmény területén.Damak_es_elokelosegek1

A Magyar Hírlap így számolt be a tervekről 1934 februárjában. „Sváb­hegy nyaraló közönségének évtizedes vágya teljesül az idén. Megépül a svábhegyi strandfürdő és sportuszoda. A versenyrendezésre is alkalmas úszómedence Hajós Alfréd, a világhírű és népszerű Nemzeti Sportuszoda alkotója tervei szerint készül a Svábhegyi Szanatórium hatalmas parkjában. A Székesfőváros Vízműveinek előzékenysége lehetővé tette a zavartalan vízellátást. A kellően temperált vízű medencét, nagy gyepstrand veszi körül, honnan felejthetetlen kilátás nyílik a városra. A Svábhegyi Szanatórium strandfürdője természeti és építészeti szempontból a főváros új látványossága, idegenforgalmi szempontból pedig újabb attrakciója lesz Budapestnek. Az uszoda ünnepélyes keretek között május első felében nyílik meg.” (Magyar Hírlap, 1934. február 27.)

Az eredetileg tervezetthez képest kicsit később, június 10-én nyílt meg a strand, amelyet nagy ünnepség keretében avattak fel. Az eseményen Budapest számos kiemelkedő személyisége is tiszteletét tette.

„Megnyílt a svábhegyi strandfürdő, vasárnap délben 12 órakor avatta fel József Ferenc királyi herceg, mint a Budapest Fürdőváros Egyesület elnöke a svábhegyi szanatórium parkjában épített strandfürdőt. Az ünnepélyes megnyitáson képviseltették magukat a különböző minisztériumok, az állami és városi hatóságok, az idegenforgalmi és fürdőügyi szervezetek, amelyeknek vezetői nagy számban jelentek meg az ünnepélyes megnyitáson. Györki Béla dr. igazgató-főorvos üdvözölte József Ferenc királyi herceget, valamint a meghívott politikai és társadalmi előkelőségeket, akik elragadtatással szemlélték Hajós Alfréd műépítész rendkívül ügyesen megoldott, artisztikus és idegenforgalmi szempontból nagyjelentőségű alkotását. A megjelent előkelőségek szerencsekívánataikkal halmozták el Györki igazgató­főorvost és egyhangúlag megállapították, hogy Budapest egy minden tekintetben impozáns értékkel gyarapodott. Az ünnepség közben megeredt a záporeső, ez azonban nem akadályozta meg a megjelent úszókat abban, hogy ki ne próbálják a strandfürdő vizét. A közönség esernyők alól szemlélte az új strandfürdő első fürdőzőit, akik úgy találták, hogy a ragyogó tisztaságú medence vize kitűnően temperált, igen kellemes hőmérsékletű. A meghívott előkelőségek még sokáig tartózkodtak a szanatórium terraszán, ahonnan a ritka szépségű kilátásban gyönyörködtek. A strandfürdő mától kezdve a nagyközönség számára is megnyílik.” (Esti Kurir, 1934. június 12.)Damak_es_elokelosegek2

A fürdőt tehát „külsős” vendégek is használhatták, de csak korlátozott számban, hogy ne nagyon zavarják a szanatórium lakóit. Emiatt alakult ki az, ami a leírásokból is sejthető: a hely inkább a jómódú emberek és hírességek körében vált igazán népszerűvé. A medencéhez külön étkezőterasz tartozott, és a panoráma mellett rendkívül kedvelt volt a víz körül elterülő zöld gyep is. A Színházi Élet a 20. század első felében több alkalommal beszámolt a strandról, az ott pihenő dámákról, színészekről, grófnőkről készült fotókkal illusztrálva.Damak_es_elokelosegek7

„Valamikor valósággal elképzelhetetlen volt, hogy a társaság hölgyei idehaza töltsék a nyarat. Társadalmi kötelezettség volt minél messzebb vizekre utazni. A dámák csak szeptember közepén kerültek elő, lebarnulva és úti emlékekkel gazdagon. Igaz, hogy akkoriban nem volt még olyan strandkultusz idehaza. Ma világhírű strandjaink vannak, amelyeknek kedvéért messze földről is eljönnek az előkelő globetrotterek [világjárók], így esett, hogy Pesten, a dunai fürdőhelyeken és a Balaton strandjain egyre több társasági ember nyaral. A legújabb pesti luxusstrand a Svábhegyen nyílott meg. Már magában véve is elragadó gondolat volt egy ilyen tó a hegytetőn. Pest külföldi vendégei természetes alakulatnak vélik és a köztudatban is gyorsan átment a »tengerszem a Svábhegyen« jelszó. Ide jár mostanában az arisztokrácia és a diplomáciai testület. Olyan dámákat látni itt, akikkel régebben csak a legelőkelőbb tengeri fürdőkön lehetett találkozni. A svábhegyi villatulajdonosoknak pedig egyenesen megváltás a »tengerszem«, mert így a nyaralást és fürdést egybeköthetik és a strandolás miatt nem kell feladniuk kényelmüket. Persze azért a Hullámfürdő és a margitszigeti strand sem vesztett népszerűségéből. Ezek is kedvenc találkozóhelyei maradtak az itthon nyaraló pesti társaságnak és külső eleganciában is felveszik a versenyt bármely világfürdővel. Valóságos divatrevű játszódik le napról napra az elegáns strandokon. Mindegyik egy-egy vidám és pompázó világfürdői színfolt, a leghatásosabb propagandája a nyári Budapestnek.” (Színházi Élet, 1934. 28. szám.)

Ugyanez a magazin írt egy évvel később a kormányzó leányáról, aki naponta meglátogatta a nevezetes helyet: „Egyébként társadalmi tagozódás szerint valóságos térképet lehetne rajzolni arról, hogy melyik pesti hölgy hol strandol? Külön klasszist képvisel például a svábhegyi subalpin strand. A gyönyörű kis kékvízű medencét gyepes domboldal szegélyezi. A strandolók nem homokon, hanem üde zöld gyepen napoznak. A publikum itt egészen exkluzív, mert a szanatórium vendégein és a svábhegyi villa-tulajdonosokon kívül csak azok járnak ide, akiknek kocsijuk van. A fogaskerekű nem kvalifikál a svábhegyi tengerszemre. A strand büszkesége ifjú gróf Károlyi Gyuláné Horthy Paulette, akit elegáns shortjában naponként itt látni. Ide jár az olasz követség. Amikor az olasz királylány Pesten volt látogatóban, mindkét napon itt fürdött a svábhegyi strandon.” (Színházi Élet, 1935. 30. szám)Damak_es_elokelosegek3

A harmincas évek békéjét a második világháború törte szét. Nem sokkal a harcok befejezése után az akkor már Szabadsághegy nevet viselő szanatóriumot államosították. A hely hangulata és profilja teljesen megváltozott, a kellemes üdülőből állami intézmény lett. Jelenleg lakópark épül az egykori területen, a régi, védett főépület meghagyásával. A Hajós Alfréd által tervezett medence valószínűleg többé már nem fogad látogatókat, így egyelőre várni kell arra, hogy újra fürdőzés közben lehessen letekinteni a Hegyvidékről a fővárosra.

Földváry Gergely