Van megoldás a szénanáthára!

• Mi is valójában a szezonális szénanátha?
• A szénanátha a felső légutakra, esetleg a szemkötőhártyára is kiterjedő allergiás betegség. Ha a tünetek csak az év bizonyos szakában jelentkeznek, akkor hívjuk szezonális szénanáthának. Ez legtöbbször valamilyen növény virágzásához köthető.
• Hányan lehetnek hazánkban érintettek, és kik vannak a leginkább veszélyben?
• Magyarországon a lakosság mintegy húsz százalékát érinti az allergiás szénanátha. Allergiás szülők gyermekénél nagyobb valószínűséggel jelenik meg hasonló betegség. Az allergiára való hajlam anyai ágon erősebb öröklődést mutat. Gyermekkorban a fiúknál, felnőttek körében a nőknél gyakoribb. Többnyire általános iskolában, fiatal felnőttkorban kezdődik, de ismerünk 1 év alatti csecsemőt is igazolt allergiás rhinitissel.
• Mikor gyanakodjunk arra, hogy szénanáthásak vagyunk?
• A leggyakoribb tünetek a láztalan állapotban jelentkező vízszerű orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, szemviszketés és pirosodás, a fül vagy a szájpad viszketése.
• Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a pollenek felelősek ezekért?
• Amennyiben a fenti tünetek mindig az év egy adott szakaszában, szakaszaiban jelentkeznek, felmerül a pollen szerepe. Nagyon fontos a saját megfigyelésünk. Ha a tünetek idejét összevetjük a részletes pollennaptár adataival, könnyen rájöhetünk a kiváltó okra. Vannak diagnosztikus lehetőségeink is: ilyen a prick bőrteszt, amikor ismert allergéneket tartalmazó oldatból csepegtetünk a bőrre, és azt felszínesen megkarcoljuk. A másik lehetőség a vérből megnézni a speciális ellenanyagot.
• Mennyire veszélyes a szénanátha?
• Nem veszélyezteti az életet, de makacs tüneteket okozhat, amelyek súlyosan rontják az életminőséget. Ezek miatt fáradtság, kimerültség jelentkezhet. A kezeletlen szénanátha gyakran válik asztmává, ami az alsó légutakat, hörgőket érintő súlyos betegséggé fejlődhet. Szénanáthás embernek azért érdemes orvoshoz fordulnia, mert a tünetek enyhítését, megszüntetését néhány egyszerű praktika és gyógyszer segítségével az esetek túlnyomó többségében meg lehet oldani.
• Mely növények a leginkább allergének, és ezek mikor „támadnak”?
• Tél végén már virágzik a mogyoró, ez nyitja a pollenszezont. A következő, gyakori és agresszív allergén a nyírfapollen, majd az elhúzódó fűpollen-invázió következik. A szezont a gyomnövények virágzása zárja: a parlagfű és a fekete üröm a két legismertebb.
• Hogyan előzhetjük meg a szénanáthát?
• Sajnos nincs biztos megoldás, de ha igyekszünk minél többet jó levegőn lenni, nem dohányzunk, tartózkodunk a mesterséges ételektől, testileg és szellemileg jól karbantartjuk magunkat, az segít. Megelőzésként, de akkor is, amikor valakinél már kifejlődött az allergia, eredményes lehet a barlangi gyógyterápia, amit országszerte több intézményben igénybe tudunk venni.
• Mit tehetünk, ha már kialakult az allergia?
• A tünetek erőssége a pollen mennyiségével arányos. Amennyiben csökkentjük a terhelést, már elérhetünk eredményt. Természetesen a leghatásosabb, ha nem tartózkodunk olyan földrajzi környezetben, ahol az allergiánkat okozó növény virágzik, és minél kevesebbet vagyunk a szabadban. Alkalmazzunk pollenszűrős légtisztítót! Sokat segít, ha hazatérve lezuhanyozunk, gondosan megmossuk a hajat, a szakállat, a szemöldököt, speciális orrmosót használunk, ruhát váltunk. Csak hajnalban nyissunk ablakot, a ruhát pedig ne a szabadban szárítsuk! Gyógyszeres kezelésként az antihisztaminok jelentik a megoldást vizes orrfolyás, tüsszögés, viszketés esetén. Ezek a készítmények viszont nem szüntetik meg az orrdugulást – arra speciális, gyulladáscsökkentő orrsprayk léteznek. Nagyon fontos, hogy néhány napnál tovább senki ne használjon nyálkahártya-összehúzó orrsprayket, mert azok az orrnyálkahártya károsodásához, elhalásához vezetnek. A hatásuk nem azonnali, szükség van egy kis türelemre, de megéri: kúraszerű használatuk a betegek döntő többségénél segít! Létezik az úgynevezett immunterápia, ami azt jelenti, hogy gyárilag előállított megfelelő antigén-koncentrációt tartalmazó oldatot a nyelv alá juttatunk a pollenszezon előtt hat-nyolc héttől kezdve, majd ezt a pollenszezon idején naponta megismételjük. A kezelést legalább három egymást követő pollenszezonban kell alkalmazni, így várhatóan tíz-tizenkét évnyi tünetmentességet érhetünk el. Sajnos nem minden allergénre van készítmény, de a leggyakoribbakra igen.
• Igaz, hogy az immunerősítés, a probiotikumok fogyasztása is segíthet?
• Ahogy már volt szó róla, a genetikai adottságok meghatározók, de a környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják a genetikailag előrevetített tünetek megjelenésének idejét, erősségét. Ezt mi is befolyásolhatjuk immunrendszerünk „karbantartásával”. A légúti fertőzések elkerülése, továbbá minden egyéb, ami a környezetünket kedvezően befolyásolja – táplálkozás, légúti irritánsok kerülése, stresszoldás – idesorolható. Vannak ebből a szempontból kiemelten fontos készítmények, például a D-vitamin, vagy emésztőrendszeri panaszok esetén a bélflórát helyreállító probiotikumok.
• Mit tanácsol azoknak, akik szénanáthával küzdenek: mire figyeljenek a leginkább?
• A legfontosabb, ahogy erről már volt szó, a kiváltó ok elkerülése vagy csökkentése. Ha ez nem megoldható, akkor a meglévő tüneteket kell a lehető legjobban kordában tartani. Ehhez nagyon sokszor orvosi segítségre van szükség.

sm.