Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Illegális hulladéklerakás a Hegyvidéken

Új, korábban ritkán tapasztalt probléma terjed a Hegyvidéken. Egyre gyakoribbak az illegális szemétlerakások a zöld területeken és az elhagyatottabb belterületi részeken.

Az országos átlaghoz képest is kivételezett helyzetnek örvendhettünk az elmúlt évtizedekben, mert lakókörnyezetünket nem csúfították el illegálisan lerakott hulladékhegyek. Az idei, sajátos év ebből a szempontból is romlást hozott, az önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodája naponta kap – főleg lakossági – bejelentéseket, hogy a XII. kerület mely részén tűntek fel újabb szeméthalmok.
Természetesen ilyenkor, miként a korábban szórványosan előforduló esetekben is, az iroda késlekedés nélkül megrendeli a Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaságtól („konyhanyelven” az FKF-től) a szemét elszállítását, ami néhány napon belül meg is történik. Az esetek számának ugrásszerű növekedése azonban nemcsak a humánerőforrásokat terheli, és a hulladékszállításhoz rendelkezésre álló forrásokat apasztja, de aggodalomra is okot ad.
Habár az illegális hulladéklerakás jelensége az egész kerületre kiterjed, az utóbbi időszakban a legérintettebb terület talán a Budakeszi út, valamint a Rácz Aladár út–Melinda út–Karthauzi utca–Denevér út–Mártonhegyi út által közrezárt völgy – mondta el lapunknak Péter Mihály, a Hegyvidéki Zöld Iroda irodavezető-helyettese. A kerületnek ezen a ritkábban lakott, erdős részén több az üres telek, így nehéz tetten érni az elkövetőket.Illegalis_hulladeklerakas_a_HegyvidekenA kidobott szemétben kisebb arányban megjelenik a kerti zöld hulladék és a kommunális hulladék is, de a zömét az építési törmelék adja. Az elszállításnál olykor veszélyes hulladékot is talál a begyűjtéssel megbízott társaság. A nyilvánvaló esztétikai problémák mellett további veszélyt jelent, hogy a szemét természeti környezetbe kerül, ahonnan az esővíz a völgy alján lévő árokba mossa, tovaterjedő környezeti terhelést generálva.
A magánterületen lévő hulladék ügyében, a támogató jogi környezetre támaszkodva, a jegyző eddig hathatósan tudott eljárni, végső esetben büntetni. Most azonban nehezíti a helyzetet, hogy egy friss törvénymódosítás következtében eddigi hatáskörének jelentős része átalakult. Az önkormányzat korábbi feladatait részben átvéve egy új szereplő – az ún. hulladékgazdálkodási hatóság – került be a rendszerbe, amelynek egyelőre még nem egyértelmű a feladatköre. Félő, hogy sok teherautónyi szemét halmozódik fel, mire mindenki megtalálja a helyét az új rendben, és valóban érvényesíthetővé válik a jogszabály azon passzusa, ami a hulladék tulajdonosára, vagy ha az nem ismert, az ingatlantulajdonosra terheli a szemét elszállításának nem kicsi költségét.
A megszaporodó napi feladatok mellett kevés idő és energia jut az okok feltárására, de a hulladék vélhetően nagyrészt a kényszerűen otthon maradó lakosoknál végzett építési és felújítási munkák során keletkezik, és „okosban” megoldva kerül a közterületekre, erdőkbe. Ha valóban így van, felmerül a kérdés, vajon tényleg öröm-e a kicsinosított lakás, ha az ablakból a tönkretett környezetre nyílik kilátás…
Végezetül említést érdemelnek azok a lakossági akciók is, amelyek évek óta folyó gyakorlatot követve, vagy a pillanatnyi helyzetre érzékenyen reagálva a szemét eltakarítására tesznek erőfeszítést. Például a Budakeszi út mellett március elején végzett hatékony takarítást egy csoport önkéntes, munkájuk eredményeként a Hegyvidéki Zöld Iroda 47 zsák szemetet vitetett el! A hatósági hulladékszállítások mellett az ilyen kezdeményezések is hozzájárulnak sok szempontból páratlanul értékes környezetünk megőrzéséhez. Az akciókat az iroda minden esetben zsákokkal, kesztyűkkel és az összegyűjtött hulladék elszállíttatásával támogatja.

(Barta)