Súlyos kockázatokkal járhat az elhízás
„Az elhízás problémája 2025-re várhatóan a világ összes országát érinti majd, és minden ötödik embernek 30-nál is magasabb lehet a BMI-indexe” – hívta fel a figyelmet egy nemrég megjelent kutatásra dr. Polyák Annamária diabetológus, endokrinológus. A Szent János Kórház II. Belgyógyászati–Diabetológiai Osztályának vezetőhelyettesét a túlsúllyal járó egészségügyi kockázatokról, a stresszevésről és a divatdiéták veszélyeiről kérdeztük, és arra is választ kaptunk, hogy mi az eredményes és tartós fogyás titka.
Május 22-e az európai elhízás elleni nap, ami a túlsúly veszélyeire hívja fel a figyelmet. Sajnos hazánkban is egyre több embert érint a pluszkilók problémája. Mi lehet ennek az oka?
A túlsúly civilizációs betegség. A legújabb kutatások szerint az elhízás problémája 2025-re várhatóan a világ összes országát érinti majd, és minden ötödik embernek 30-nál is magasabb lehet a BMI-indexe. A gyerekek esetében is ez az előrejelzés. A közhiedelmekkel ellentétben ennek nemcsak genetikai, hanem környezeti okai is vannak.
A régi, fekete-fehér fényképeken ritkán látunk túlsúlyos embereket. Mit csináltak jól a nagyszüleink?
Ma már sokkal kevesebbet mozgunk, jellemzően energiadúsabb, gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó ételeket fogyasztunk, ezekből is sokat. A nagyszüleink nem így étkeztek. A másik ok a jólét; a régi időkben minden betevő falatért keményen meg kellett dolgozni. Nemcsak Magyarországon, a fejlődő országokban is folyamatosan nő az elhízottak aránya, főleg a kevésbé iskolázott emberek körében.
Sokat hallani a stresszevésről is. Mit jelent pontosan ez a jelenség?
Az agysejtek jutalmazásként értékelik a gyorsan felszívódó szénhidrátokat, mivel azokat azonnal fel tudják használni, nem kell sok energiát fordítaniuk a megemésztésükre. Emellett a zsírsejtek zsír formájában elraktározzák a plusz szénhidrátokat.
Mennyire számít súlyos betegségnek az elhízás?
Ez egy rendszerbetegség, ami azt jelenti, hogy a szervezet összes szervrendszerét érinti. A túlsúly komoly betegségek kialakulásához vezethet: cukorbetegség, magas vérnyomás, ízületi problémák. A mentális tényezőket sem lehet figyelmen kívül hagyni, az iskolai csúfolódások, a párkapcsolati kudarcok komoly viselkedészavarhoz, depresszióhoz vezethetnek. A túlsúlyos gyerekek közül sokan felnőttként is elhízottak lesznek.
Nincs könnyű dolguk a szülőknek, hiszen a gyorséttermi ételek „menőnek” számítanak a fiatalok körében. Mit tanácsol, hogyan lehetne a gyerekek számára vonzóbbá tenni az egészséges életmódot?
A tudatos étkezésre már az elejétől oda kell figyelni! A picik azt eszik, amit a szüleik adnak nekik. Ha ügyelünk a mértékletességre, kerüljük a chipset, a cukros édességeket, akkor a gyerekek nem szoknak rá ezekre, a gyorsétterem nem jelent majd örömforrást számukra.
Egyre többen szenvednek hormonális betegségekben – sokan úgy gondolják, hogy a pajzsmirigy-alulműködés, vagy az inzulinrezisztencia miatt küzdenek túlsúllyal. Tényleg hizlalnak a hormonok?
Valóban egyre több embert érintenek ezek a problémák, de nem gondolom, hogy emiatt híznának el, ez sokszor inkább alibi. A túlsúly a helytelen étkezés és a mozgásszegény életmód következménye.
Sokan favorizálják a ketogén diétát, aminek az alapja az alacsony szénhidrátbevitel, valamint a rengeteg hús és zsír. Az egyik ismerősömnek is ezzel sikerült megszabadulnia hatvan kilótól. Az eredmény szép, de lehet így étkezni egy életen át? Mit gondol napjaink divatdiétáiról?
Nem hiszek bennük, a ketogén diétát pedig kifejezetten veszélyesnek tartom, mert a bélrendszerben felborulhat a jó és a rossz baktériumok aránya, ami hatással lehet a hormonális rendszerre is. Az egyoldalú étkezés nem egészséges. Csak a kiegyensúlyozott étrend tartható egy életen át!
Mi a tartós és eredményes fogyás titka?
A pácienseimnek azt szoktam javasolni, hogy az étkezésük 50 százaléka szénhidrát, 30 százaléka fehérje és 20 százaléka zsír legyen. Fogyni úgy lehet, ha megszámoljuk a bevitt kalóriák mennyiségét, majd azt körülbelül 20 százalékkal csökkentjük. Ez csak kicsit kevesebb a megszokottnál. Általában nem szabad többet fogyni havonta két kilogrammnál, mert fennáll a veszélye annak, hogy a gyors súlyvesztés stresszt okoz a hormonális rendszerben, aminek alapvetően az a feladata, hogy fenntartsa a magasabb testsúlyt, mert ehhez van hozzászokva. Módosítani nagyon lassan szabad, hiszen ez olyan, mintha az agyunk egy számítógép lenne, amelyet hirtelen át akarnánk programozni. Ennek eredménye lehet a jojó-effektus, vagyis az, hogy a leadott kilók hamar visszajönnek.
Ha már az effektusoknál tartunk: sokan akkor adják fel a diétát, életmódváltást, amikor „beáll” a plató, vagyis az az állapot, amikor hosszú hetekig egy grammot sem tudunk fogyni.
Ez egy természetes élettani dolog. A hormonrendszer úgy érzékeli, hogy éhínség van, tartalékolnia kell. Ilyenkor türelmesnek kell lenni, folytatni kell a diétát és a mozgást. Ha kitartunk, meglesz az eredménye. Fontos azonban, hogy csak sporttal szinte lehetetlen kompenzálni az esetleges „csalónapokat”.
A koronavírus-járványnak sok olyan áldozata is volt, akinél az orvosok a túlsúlyt jelölték meg alapbetegségként…
Igen, ők is veszélyeztettek. Az érrendszerük, a keringésük és a légzésük sem olyan, mint az egyébként egészséges embertársaiké. Az elhízás ráadásul rengeteg gyulladásos markert generál a szervezetben. Nagyon fontos a megelőzés; ahogy azt az imént is említettem, az elhízás rendszerbetegség, ami minden szervünkre negatív hatással van. A túlsúly egy időzített bomba, ami bármikor berobbanhat.
Az esztétikai előnyökön túl miért éri meg életmódot váltani?
Egy friss felmérést hoznék példaként, amelyet egy gyógyszergyártó vállalat végzett a kettes típusú diabéteszben szenvedők körében. A kutatás eredménye szerint az átlagosan 11 kilogrammot fogyó emberek 80 százalékánál tünetmentessé vált a betegség. Ez is azt példázza, hogy a túlsúly miatt éveket veszíthetünk az életünkből. Ezért éri meg tudatosan étkezni.
Boussebaa Mimi