Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Főszerepben a közel nullás házak

A folyamatosan szigorodó szabványok miatt 2021 második félévében már csak úgynevezett közel nulla energiaigényű épületek vehetők használatba. Az elvárás tehernek tűnhet az építtető szemében, ugyanakkor a hasznát mindnyájan érzékeljük majd évtizedeken át.

A levegő minősége nagyban befolyásolja a városi lakosság életminőségét. A légszennyezettséget pedig jelentős részben éppen a lakóépületek energiaigénye (például a fűtése) növeli. Ráadásul a mai technológiák birtokában nagyon hatékonyan lehet javítani a házak energetikai mutatóin, ami számottevő javulást eredményezhet a városok élhetőségében is. Teljes településeket nem lehet újraépíteni, de az új épületektől elvárható, hogy egyre szigorodó előírásokat tartva hozzájáruljanak a közös környezeti szempontok javulásához. Az így megspórolt energia pedig országos szinten is jelentős megtakarítást mutat.
Az Európai Unióban több mint tíz évre visszavezethető tendencia mutatkozik az épületek fogyasztásának mérséklésére. A közösségi irányelvek alapján megszülető hazai szabályozás az idén jut el oda, hogy már csak közel nulla energiaigényű házakra adható meg a használatbavételi engedély. De milyenek is ezek a közel nullás házak?
A közbeszédben gyakrabban szereplő passzív házak olyan épületek, amiknek az energiaigénye – jellemzően észszerű mértékű fűtése, szellőztetése és hűtése – azonos a ház által megtermelt energiával. A füleinknek kicsit sután csengő módon közel nullásnak nevezett épület ehhez képest ugyanezen szolgáltatások biztosításához legfeljebb a teljes energiaigény 75%-át fedezheti külső forrásból. A fennmaradó egynegyed részt megújuló energiából kell megoldani. Városi környezetben a leggyakrabban a hőszivattyú és a napelemek segítenek az energiatermelésben, de bizonyos megkötésekkel a távhő vagy kiegészítő jelleggel a pellet és a fatüzelés is számításba jöhet.Foszerepben_a_kozel_nullas_hazakHa már a számításnál tartunk, fontos megjegyezni, hogy az energetikai értékeket a tervezés során kell számításokkal igazolni. A mérleg nyelvét pozitív irányba mozdíthatja az épület jól megválasztott alaprajza, ami csökkenti a hőleadást, továbbá a tájolás, a benapozottság, a szigetelés vagy a nyílászárók minősége. Fő szabályként a háznak légtömörnek kell lennie. Az ilyen körülmények között megnövekvő párásodást és penészesedést pedig gépi szellőztetéssel kellene megelőzni.
Hiába kész az energetikailag kecsegtető terv az asztalon, az építtetőnek szakszerű kivitelező után kell néznie. Egy hagyományos építkezési szemlélettel dolgozó vállalkozás ugyanis a kivitelezés pontatlanságaival jelentősen ronthatja az egyébként előírásszerű energetikai mérleget.
A települési önkormányzatok is – a lakók igényeit szem előtt tartva – érdekeltek abban, hogy területükön minél jobb energiamérlegű házak épüljenek, ezért lehetőségeikhez mérten az építési szabályzatban rögzített módon ösztönözhetik az építtetőket. A jobb szigetelést vállalók a Hegyvidéken az épület magassági korlátozásai, vagy a beépíthetőség terén kaphatnak némi kedvezményt az előírásnál jobb energetikai besorolás vállalása esetén. A csekélyebb energiaigény, a jobb levegőminőség mindnyájunk közös érdeke, és az épületek – nemcsak mint jelentős fogyasztók, hanem mint hosszú távra tervezett létesítmények – fontos tényezői az egyenletnek.

B. I.

Készült a KEHOP-5.4.1 – Energiatudatos Hegyvidék program keretében.