Családok takarítottak a Széchenyihegyen
A Széchenyihegy a Hegyvidék egyik legzöldebb városrésze, ahol a házak között is megbújnak kisebb-nagyobb erdőfoltok. Szép fenyőliget található a Széchenyi-emlékmű körül, ahová egy kevesek által ismert sétaút vezet fel a Melinda út felől. Aki gyalogosan szeretné felfedezni a környéket, semmiképpen se hagyja ki ezt a hangulatos útvonalat – amelyet most már a tisztasága is kifejezetten vonzóvá tesz!
Az, hogy nem látni szemetet az emlékmű körül, nagyrészt néhány környékbeli családnak köszönhető, amelynek tagjai közösen tesznek erőfeszítéseket lakóhelyük rendezettségéért. A Melinda út mentén lévő zöld területeket először tavaly takarította ki öt-hat család, s a napokban is összeállt tíz-tizenöt felnőtt és gyerek, hogy szemetet szedjen. Munkájukhoz az önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodája biztosított kesztyűket, kommunális és zöldhulladék gyűjtéséhez szükséges zsákokat, az összegyűlt szemetet pedig elszállíttatta.
„Tavaly, amikor egykori hajléktalantanyák romjait is felszámoltuk, nagyon sok szemetet szedtünk össze. Azóta szerencsére nem keletkezett ugyanekkora mennyiség ezen a területen” – idézte fel a közelmúltat Borbély-Tóth Norbert, az akciók kezdeményezője. Mint mondta, ezúttal öt zsákot töltöttek meg a családok kisebb méretű hulladékokkal, de nagyobb „leleteket”, köztük egy kihajított babakocsit és egy rozsdásodó radiátort is találtak.
A szülők nem véletlenül vitték el gyermekeiket a nagytakarításra. „Azt szeretnénk, ha bennük is kialakulna az igény a rendre, a tisztaságra, beépülne gondolkodásmódjukba a környezetük iránt érzett felelősség” – magyarázta a program fő szervezője. Hozzátette, hogy a gyerekekkel közösen a Melinda út mentén szedtek szemetet, néhány felnőtt azonban még átment a Denevér köz környékére is, ahol összesen tízzsáknyi hulladékot gyűjtöttek össze.
Miért termelődik újra és újra a szemét a zöld területeken? – kérdeztük Borbély-Tóth Norbertet. Szerinte előfordul, hogy a kukákból kifújja a szél a szemetet, vagy az élelem után kutató állatok guberálják ki azt, de túlnyomórészt más a gond: a bokrok között százával hevernek a „féldekás” üvegek, és a hajléktalanok által életvitelszerűen begyűjtött hulladékok is sokszor ott kötnek ki. Nemrég megtörtént az is, hogy egy lomtalanítást ígérő vállalkozó a megbízó lakhelyétől nem messze, az erdő szélén szabadult meg illegálisan az elszállítandó holmiktól.
A legdurvább mennyiségben a felújításokról, építkezésekről kerülnek a zöld területekre oda nem való dolgok, a vécécsészéktől az építési törmelékig szinte bármi. Borbély-Tóth Norbert erre a Rácz Aladár út melletti, magánkézben lévő erdős részt hozta fel példaként, ahol – miként fogalmazott – „beindult a szemétturizmus”. Mivel itt már nem elegendő néhány önkéntes kétkezi munkája, a probléma megoldása érdekében a lakók felvették a kapcsolatot az önkormányzattal.
sz.