Kormányhatározat készül Csillebérc rendezésére
Várhatóan a közeljövőben kormányhatározat jelenhet meg, ami előmozdíthatja a csillebérci üdülőterület kusza tulajdonviszonyainak rendezését, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a keskeny ösvények is megújulhassanak rendes csatornával és vízelvezetéssel.
Az 1930-as, 40-es években az úgynevezett zsidótörvények az állampolgárok egy részének tulajdonhoz való jogát is korlátozták, ezért jöttek létre egészen apró parcellák osztatlan közös tulajdonként az akkoriban kiépülő csillebérci üdülőtelepen. A mai napig ez a helyzet: öt nagy helyrajzi számon több száz kis tulajdon van széljegyen bejegyezve, emiatt szinte kibogozhatatlanok a viszonyok.
Több kezdeményezés is indult az elmúlt évtizedekben a tulajdonközösség ingatlan-nyilvántartásban történő felosztására, ezek azonban minden alkalommal meghiúsultak, hiszen gyakorlatilag lehetetlen több száz tulajdonost és jogosultat egyszerre elérni és megegyezésre bírni. A megoldást régebben nehezítette a szabványos utakat előíró építési szabály is, ezt azonban az önkormányzat évekkel ezelőtt felfüggesztette, mivel a megfelelő útszélesség elérése érdekében hatalmas beton támfalakra, valamint a házak jelentős részének elbontására lett volna szükség. Miközben a keskenyebb utakat, a házakat elkerülő szabályozási vonalakat kijelölte az önkormányzat, nem sikerült rávenni a tulajdonosokat, hogy álljanak össze, és alakítsanak kisebb csoportokban legalább 1500-2000 négyzetméteres, a jogszabályoknak megfelelő méretű telkeket.
„A víziközmű-társulások megalakításával az ivóvíz-szolgáltatás problémáját megoldottuk, és a szemétszállítás gondját is orvosoltuk zárt szeméttárolók építésével. Előttünk van még a legnehezebb ügy: egy olyan törvény előkészítése, ami jogilag lehetővé teszi, hogy kicsi, alig pár száz négyzetméteres, 1/1-es telkek jöjjenek létre” – mondta el lapunknak dr. Gottfried-Tusor Gabriella jegyző, hozzátéve: a napokban kormányhatározat jelenhet meg az úgynevezett „Csillebérc-törvény” megalkotásáról. „Az önkormányzat ebben az ügyben lakossági bevonást tervez, minden érintett, köztük a Csillebércért Egyesület véleményére is kíváncsiak vagyunk” – tette hozzá a Hegyvidék jegyzője.
Dr. Gottfried-Tusor Gabriella arról is beszélt, hogy a kormányhatározat javaslatot tehet egy útépítési program forrásainak előteremtésére. Mivel a területen kis magánutak vannak az osztatlan közös tulajdon részeként, amelyeket a több száz tulajdonos várhatóan a jövőben sem tud kiépíteni rendes vízelvezetéssel és csatornával, ezért nagyon bíznak abban, hogy a munka finanszírozását a kormány magára vállalja.
„Számítások szerint nagyjából négy-öt év alatt építhető meg az üdülőtelep úthálózata. Ha a kormány a terv megvalósítása mögé áll, akkor van rá esély, hogy ezek az utak ténylegesen megépülnek, alájuk pedig csatorna kerül, és a hegy kőzetrétegeibe eresztett szennyvíz többé nem károsítja a környezetet” – mondta a jegyző, aki hangsúlyozta, hogy a problémák rendezése mindenki érdeke, hiszen a Hegyvidéken élők különösen fontosnak tartják a környezet védelmét.
Az utak szélessége – a készülő jogszabály által lehetővé tett engedményekkel – nem változna, mivel a szélesítésre irányuló próbálkozások korábban kudarcot vallottak, ugyanakkor az osztatlan közös tulajdonban lévő magánutak közterületek lehetnének. A kerület jegyzője szerint ezek az utak kisajátítási díj nélkül kerülnének köztulajdonba, a tulajdonosokat azonban kompenzálná az ingatlanjaik értéknövekedése, a tulajdoni helyzet rendezéséből és a rendes úthálózat kialakításából adódóan.
z.