Emléktábla Halász Aladár erdőmérnök tiszteletére

Mostantól márványtábla őrzi Halász Aladár Bedő-díjas okleveles erdőmérnök, közgazdász nevét egykori otthona, az Ugocsa utca 5. számú társasház falán. A Hegyvidéki Önkormányzat, az Országos Erdészeti Egyesület és a család összefogásával az erdészeti szakember születésének 100. évfordulója alkalmából létrehozott emlékhely avatóünnepségén Sárvári János okleveles erdőmérnök, az Országos Erdészeti Egyesület Wágner Károly Erdészeti Szakkönyvtárának őre szólt Halász Aladár életútjáról.
Mint mondta, Halász 1943-ban kitűnő minősítésű erdőmérnöki oklevelet szerzett, ezt követően állt munkába a főiskola útépítési tanszékén, ám a háború közbeszólt, a nyugati frontra vezényelték. Katonaként, majd hadifogolyként kiválóan megtanult angolul, ezt a tudását később eredményesen kamatoztatta. Hazatérve a balassagyarmati és a szombathelyi erdőgazdaságnál szerzett üzemi gyakorlatot, tanított a soproni szakiskolában, műszaki és matematikai tankönyveket szerkesztett. 1949-ben került a Tervhivatalba, munkatársaival közösen sikerült leállítaniuk az esztelen fakitermelést, és megkezdeni a háborús erdőpusztítások helyrehozását.Emlektabla_Halasz_Aladar_erdomernok_tiszteletere1Az Országos Erdészeti Főigazgatóság főigazgató-helyetteseként, a Tervfőosztály vezetőjeként, majd a MÉM Erdészeti és Faipari Osztályának vezetőjeként dolgozott. Megteremtette a korszerű üzemtervezés hátterét, kidolgozta a fakitermelés és -forgalmazás nemzetközi statisztikai rendszerét, sémákat adott a vállalati tervezéshez, megalapozta a valuta és az árrendszer szabályozását. Részt vett az Erdőfenntartási Alap létrehozásában, dolgozott az EGK és az FAO erdészeti bizottságaiban, ez utóbbi elnöke lett 1975-ben.
Hét évtizeden át az Országos Erdészeti Egyesület tagja volt, amelynek megalapította a gazdasági szakosztályát. Az OEE Bedő Albert Emlékérmet 1969-ben vehette át, ezt követte az „Ember az erdőért” alapítványi díj 2010-ben, amely az egyesület legnagyobb elismerése, valamint a Tiszteletbeli Tagsági Díszoklevél. 2004-ben megkapta a Pro Silva Hungariae emlékérmet, 2011-ben pedig az Életfa Emlékplakett arany fokozatát. Számos szakkönyvet írt, a többi között angol–magyar és magyar–angol erdészeti, vadászati és faipari műszaki szótárt is összeállított.
Kilenc évvel ezelőtt egy nagyszerű ember és kiváló szakember távozott az élők sorából – kezdte beszédét Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár, aki elmondta, hogy Halász Aladárnak jelentős szerepe volt a modern magyar erdőgazdálkodás kialakításában. Az 50-es évek diktatúrája idején elindította az ország addigi legnagyobb erdőtelepítési mozgalmát, és megakadályozta a háború után megkezdett esztelen fairtást. Megérttette az állam akkori vezetőivel, hogy az erdőknek nemcsak gazdasági, hanem védelmi és szociális funkcióik is vannak. Szakirodalmi munkássága rendkívül gazdag, az erdészeti lapokban 503 cikk és bejegyzés köthető hozzá.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy nem messze az Ugocsa utcától, a Szilágyi Erzsébet fasor 10. alatti házon található Kaán Károly emléktáblája, aki a trianoni tragédia után állította helyre a magyar erdőgazdálkodást. „Minden bizonnyal nem véletlen, hogy mindketten a Hegyvidéken éltek és dolgoztak. Abban a kerületben, ahol összeér az erdő, az ember és a civilizáció. Most az az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a klímaváltozás közepette megőrizzük erdeinket. Erre int minket Halász Aladár munkássága!” – fogalmazott Zambó Péter.Emlektabla_Halasz_Aladar_erdomernok_tiszteletere2Halász Katalin köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek létrehozni az emlékhelyet. Mint felidézte, édesapja 1957-ben költözött az Ugocsa utca 5. alatti lakásba, itt születtek meg könyvei, szakmai munkái.
Az ünnepség zárásaként következett a márványtábla leleplezése, valamint a koszorúk, virágok elhelyezése. A Hegyvidéki Önkormányzat nevében Gidófalvy Dénes képviselő tisztelgett Halász Aladár emléke előtt.

MM.