Emléktábla Tárkány Szücs Ernő tiszteletére

Emléktáblát avatott a Hegyvidéki Önkormányzat dr. Tárkány Szücs Ernő, a néprajztudományok doktora, a jogi népszokáskutatás nemzetközi hírű néprajztudósa születésének 100. évfordulóján egykori lakóházánál, a Kék Golyó utca 4. szám alatt. Tárkány Szücs Attila, a tudós fia köszöntőjében elmondta, hogy édesapja életművét méltán nevezik tudományos hungarikumnak, hiszen a bányajogban és a jogi népszokások kutatásában is világhírűt alkotott.
A neves jogtudós életútját Nagy Janka Teodóra professzor, a Pécsi Tudományegyetemen működő Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnöke méltatta. A pályája Hódmezővásárhelyről indult, később Kolozsváron jogi tanulmányai mellett a város közéletében is részt vett. Néprajzosokkal szociográfiai kutatótáborokban tevékenykedett. Kalotaszegi gyűjtése a második világháború miatt nem fejeződhetett be. Szegeden vette át a diplomáját 1948-ban. Ebben az időben alapította meg kollégáival Hódmezővásárhelyen a Puszták népe című folyóiratot, amely szorosan kötődött Németh Lászlóhoz is.
Budapestre költözve 1949-től jogtanácsosként dolgozott, a Belkereskedelmi, utána a Nehézipari Minisztérium jogászaként folytatott joggyakorlatot, és hivatali munkája mellett továbbra is történeti, jogi-néprajzi kutatásokat végzett. Mártély népi jogszokásairól írt 1944-ben, majd 1961-ben a hódmezővásárhelyi testamentumokat tette közzé, ezzel különleges formáját adva egy várostörténeti monográfiának és példát mutatva a források interdiszciplináris értelmezéséhez.
A magyar bányajog kialakítóját nemzetközi szinten elismert alkotóként tartották számon. 1975-ben lehetősége nyílt hivatásszerűen is – a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjának munkatársaként – a jogi népszokásokkal, jogszokásokkal, jogi néphagyományokkal foglalkoznia. 1981-ben megjelent az azóta már három kiadást megélt Magyar jogi népszokások című monográfiája.
Tárkány Szücs Ernő születésének 90. évfordulóján, 2011-ben jogászok, jogtörténészek, néprajzosok, történészek, levéltárosok közreműködésével interdiszciplináris kutatócsoport alakult a Pécsi Tudományegyetem kultúratudomány és pedagógusképző karán. A jogtudós szellemi hagyatékának továbbadását, gazdagítását céljául kitűző csoport megalakításában részt vett Tárkány Szücs Attila és a hódmezővásárhelyi Testamentum Alapítvány is. Ez utóbbi szervezet kezeli a tudományos hagyatékot, támogatja a jogi-néprajzi, helytörténeti kutatások folyamatát és a következő nemzedékek munkáját.
A centenárium évében Hódmezővásárhelyen rendezett konferencián Tárkány Szücs Ernő szimbolikusan hazatért; tudományos munkásságát a város értéknek tartja, teret neveztek el róla. A szülőházán elhelyezett táblával a kutatócsoport szellemi otthonát is megjelölték.
Gazdag örökség, egyben komoly kötelezettség, feladat és hagyatéki teher Tárkány Szücs Ernő könyve – hangsúlyozta beszédében Csiszár Pál, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának igazgatója. Mint mondta, a magyar jogszokások területközi és személyközi kollízióját vizsgálva Tárkány Szücs Ernő tulajdonképpen már a mai nemzetközi magánjog és az európai polgári eljárásjog alapkérdéseivel foglalkozott, amik komoly jelentőséggel bírnak az unión belüli jelenlegi jogalkotásban.

SzD