Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Megelőzéssel a mellrák ellen

Európában a 35 és 59 év közötti nők körében a mellrák a leggyakoribb halálok, holott a betegség esélye harminc százalékkal csökkenthető lenne rendszeres szűréssel és az időben megkezdett terápiával. Erre hívja fel a figyelmet a „Rózsaszín október” nemzetközi kezdeményezés, amihez az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő mammográfiás szűrési akcióval kapcsolódott. A mellrák elleni küzdelemről dr. Nahm Krisztinával, az egészségügyi intézmény radiológus osztályvezető főorvosával beszélgettünk.

  • Mennyire gyakori Magyarországon a mellrák?
  • Sajnos azt kell mondanom, hogy rendkívül sokakat érintő betegségről van szó. Hazánkban az emlőrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség, a harmadik helyen áll a sorban a tüdő és a bélrendszer rosszindulatú elváltozásai mögött. Ha csak a női daganatokat nézzük, akkor a méhnyak- és az emlőrák fordul elő a legtöbbször. Évente nyolc-kilencezer új megbetegedést diagnosztizálunk, a halálesetek száma kétezer-kétszáz körül van a nők esetében. Hozzá kell tenni, hogy a kór a férfiakat is megtámadja, igaz, náluk lényegesen kisebb arányban fordul elő.
  • Mit lehet tenni, hogy javuljon a helyzet?
  • Mint minden betegség, az emlőrák is akkor gyógyítható a legnagyobb eséllyel, ha korán felismerik. Ehhez pedig elengedhetetlen a szűrés. Rendszeres mammográfiás szűréssel nagyjából két évvel korábban diagnosztizálható, mint mielőtt klinikai panaszokat, tapintható csomót okoz. Ha az érintett korú nők nyolcvan százaléka rendszeresen eljárna a szűrésekre, azzal országos szinten harminc-negyven százalékkal csökkenne a halálozás. Megelozessel_a_mellrak_ellen1
  • Ehhez képest hol tartunk most?
  • Finoman szólva az út elején, ami a lehetőségeket tekintve rendkívül szomorú. 2000 óta folyik rendszeres területi adatbázishoz kötött mammográfiás emlőrákszűrés, viszont a megjelenési arány maximum negyven százalék. Ez nagyon kevés! Pedig a szűrésből kiemelt, nem tapintható daganatok gyógyulási aránya kilencven százalék körüli. Ezért is mondjuk, hogy a mammográfia életet menthet.
  • Kiknek kellene mindenképpen megjelenni a szűréseken?
  • A behívóleveles szűrés a 45–65 éves korcsoport tagjait szólítja meg, mert a hazai statisztikák szerint az összes emlőrák fele őket érinti. A többi eset nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a fiatalabb és az idősebb korosztályokban.
  • Milyen gyakran javasolt a mammográfia elvégzése, és a köztes időben mit érdemes tenni a felismerés érdekében?
  • Évente egyszer javasolt a szűrésen való részvétel. Legalább ennyire fontos az önvizsgálat, mert az összes mellrák hét-tíz százaléka gyorsan növekedő, agresszív daganat, ezeket a betegek maguk is észreveszik. Ám ehhez elengedhetetlen az önvizsgálat, amit havonta egyszer, a menstruációt követő ötödik-hatodik napon érdemes elvégezni. Amennyiben nincs menstruáció, akkor minden hónapban ugyanazon a napon.
  • Mire kell figyelni?
  • Ha csomót lehet kitapintani, a bimbó elkezd befelé fordulni, véres váladék ürül belőle, vagy ekcémaszerűen kisebesedik, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, nincs veszíteni való idő! Már csak azért sem, mert a kezdeti állapotú emlőrákok esetében – szükség szerint – emlőmegtartó műtét végezhető, ami kevésbé agresszív kezelés.
  • Sokan félnek a mammográfiától, mert attól tartanak, hogy a besugárzás daganatot okoz. Jogos az aggodalmuk?
  • Egyáltalán nem! A mammográfia sugárterhelése nagyon kicsi, körülbelül egy interkontinentális repülőútnak megfelelő. Teljesen veszélytelen, nem okoz emlőrákot, ahogyan ütéstől vagy összenyomástól sem alakul ki rosszindulatú daganat. Ugyanakkor csak a mammográfiával látható a mellrák egyik mikromeszesedéssel járó in-situ formája, a DCIS, ezért negyvenéves kor felett nem elég csupán az ultrahang elvégzése. Érdemes hozzátenni, hogy az alternatív módszerek, így a CT-lézer-mammográfia vagy az elektroakusztikus impedanciavizsgálat nem alkalmas a korai diagnózisra.Megelozessel_a_mellrak_ellen2
  • Hogyan zajlik a vizsgálat?
  • A felvétel elkészítése talán egy kicsit kellemetlen, de gyakorlatilag fájdalommentes. Az elkészült képeket a személyes adatlapok ismeretében két orvos leletezi, és ha szükséges, akkor kiegészítő vizsgálatra hívja vissza a pácienst. Ez nem azt jelenti, hogy mellrákja van: ilyenkor ultrahangvizsgálatot, kiegészítő célzott-nagyított felvételeket, biopsziát végeznek, és az összes eredmény ismeretében születik meg a pontos diagnózis.
  • Mi a következő lépés?
  • Ha rosszindulatú daganatot találtak, akkor a beteget onkoteam elé irányítják. Ebben a bizottságban az emlőrák kezelésében részt vevő minden szakma képviselője jelen van. Együtt döntik el a további teendőket, és javaslatot tesznek a beteg számára legkedvezőbb kezelésre.

MM.