Flapjack, az angol ropogtatnivaló

Az angolok zabpehelyből készített kedvelt rágcsálnivalója, a híres flapjack (ejtsd: flepdzsek) megszólalásig hasonlít a készen kapható müzliszeletekhez. Csakhogy ebben benne van az otthoni édességek minden íze, illata, és az sem utolsó szempont, hogy pillanatok alatt elkészíthető. Szinte annyi idő kell hozzá, amíg leszaladnánk a boltba egy müzliért. A gyerekek rajonganak érte.

Éppen ezért jogos a feltételezés, hogy nemcsak az angol családanyáknak éri meg otthon elkészíteni, hanem mi is megpróbálkozhatunk vele. Iskolaidőben jól jön, ha az uzsonna mellé olyan édességet csomagolhatunk, ami otthon készült, saját kezűleg, ráadásul semmiféle mesterséges színesítő, ízesítő adalékanyag nincs benne, csak amit mi vagy a gyerekek választunk, mert természetesen ők is beszállhatnak a sütésbe. Ettől lesz igazán izgalmas és népszerű a házi flapjackünk.

A klasszikus recept szerint 18 dkg vajat 14 dkg mézzel és 5 dkg barna cukorral összekeverünk, tűzre tesszük, és addig keverjük, amíg a cukor megolvad. Ekkor a tűzről lehúzzuk, és 25 dkg zabpelyhet keverünk bele. A masszát egy kisebb vajjal kikent tepsibe simítjuk, előmelegített, 180 °C-os sütőbe toljuk, és 20-25 perc alatt megsütjük. A tepsiben még melegen csinos szeletekre vágjuk, de csak hidegen szedjük ki.

Egy gazdagabb változat szerint a zabpehely egy részét kókuszreszelékkel helyettesíthetjük (20 dkg zabpehelyhez 5 dkg kókuszt keverünk), és 10 dkg durvára vágott diót vagy mogyorót is adunk hozzá, sőt 5 dkg mandulával és 8 dkg étcsokoládéval is gazdagíthatjuk. Ezt is kivajazott tepsiben sütjük meg, melegen szeleteljük, hidegen szedjük ki.

A belevalók sora tovább is variálható: kerülhet bele apróra vágott szárított füge és alma, ízesíthető gyömbérrel és fahéjjal, sőt búzapehelyből is készíthető. Van olyan angol háziasszony, aki szerint akkor lesz igazán jó a flapjack, ha méz helyett is barna cukrot teszünk bele. Ha pedig valami csoda folytán maradna belőle, jól záródó fémdobozban 3-4 napig friss marad.

Pákozdi Judit