Miért marad a levegőben a gyalogkakukk?
Amikor a prérifarkas elől menekülő gyalogkakukknak kipörögnek a lábai, egy rövid ideig felemelkedik a levegőbe. A Hegyvidéki Kulturális Szalonban rendezett Kutatók Éjszakáján sok egyéb mellett arról is szó esett, hogy ez miért is van így. A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai előadásaikban bepillantást engedtek a különböző tudományterületek titkaiba, közérthető formában, ezzel is népszerűsítve a tanulást és a kutatói életpályát.
Hogyan lehet a tudomány és a technológia szolgálatába állítani a gázkisülési plazmákat, milyen szerepet kapnak az ultragyors lézerek az orvosi diagnosztikában, vagy mi is valójában a kvantuminformatika – mindezekről is elhangoztak félórás előadások a Kutatók Éjszakáján a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. Előkerültek a mesterséges intelligencia kérdései és a lézeres spektroszkópia új alkalmazásai; a részecskefizikai észlelőrendszerekkel mérhetővé vált a láthatatlan; a bátrabbak pedig utazást tehettek a Merkúrhoz, persze csak virtuálisan.
Nagyon is élő volt viszont az online kapcsolat a CERN genfi központjával, amit még érdekesebbé tett, hogy az előadások közben a szalon előterében zajló izgalmas eszközbemutatók egyike is az Európai Nukleáris Kutatási Szervezettel volt kapcsolatos. A Wigner Fizikai Kutatóközpont tudósai ugyanis egy szupravezető mágnest fejlesztenek, amely a tervek szerint a CERN száz kilométeres, új részecskegyorsítójába kerül. Feladata, hogy kivezesse a gyorsítóban létrejövő nyalábot. Különlegessége, hogy ez az első Magyarországon tervezett és gyártott szupravezető mágnes, amelyet az érdeklődők a virtuális térben VR szemüvegen keresztül figyelhettek meg.
Egy másik asztalnál arra derült fény, hogy mi a különbség a hagyományos és a kvantumszámítógépek között. Egyszerűen fogalmazva: míg az előbbiek bit, az utóbbiak qbit alapon számolnak, azaz ábrázolhatnak 0-t, 1-et vagy a 0 és az 1 állapot tetszőleges arányú szuperpozícióját úgy, hogy egy bizonyos valószínűséggel 0, egy bizonyos valószínűséggel 1. Emiatt egyes feladatokat kevesebb alapművelettel, ezáltal lényegesen gyorsabban végeznek el a kvantumszámítógépek.
A legnagyobb sikert a filmes fizikakvíz aratta. Ennek alapgondolata az volt, hogy az emberek a gyakorlatban sok mindent felhasználnak a fizikával kapcsolatos ismeretekből, miközben az elmélet szintjén talán nincsenek is tisztában ezekkel – beszélt a játékos vetélkedő lényegéről Pothoczki Szilvia, a Wigner központ kutatója. Azért, hogy ezt az állítást bebizonyítsa, ismert sorozatokból, rajzfilmekből hozott részleteket, és a játékosoknak az ezekben megbúvó törvényeket, fizikai tételeket kellett felismerniük.
A Kengyelfutó gyalogkakukk című rajzfilmben a főszereplő madár annyira gyorsan fut, hogy már nem hat rá a gravitáció, ezért felemelkedik a földről. A Fel (Up) című animációs filmben héliumos lufik viszik fel a magasba a házat, mert ez a gáz ritkább a levegőnél. Sokak kedvence az Agymenők, amiben az egyik szereplő a centripetális erőt kihasználva emeli fel az olívabogyót egy pohárral. Társa zebrának öltözik, de valójában nem a mókás állatot utánozza, hanem a Doppler-effektust jeleníti meg. A kvíz végén a keresztrejtvényből a relatív szó jött ki, arra utalva, hogy azért még a fizikában sem minden egyértelmű.
„Nagy lelkesedéssel csatlakoztunk a Kutatók Éjszakája programsorozathoz, mert tudtuk, hogy a Hegyvidéki Kulturális Szalon közönsége nyitott a tudományok irányába. Például a Szalonegyetem előadásai mindig telt házat vonzanak” – mondta el lapunknak Menyhárt Éva, a szalon vezetője.
A kulturális és a tudományos intézmény között aktív kapcsolat van, a Wigner kutatóközpontot vezető Lévai Péter is tartott már előadást a szalonban. Menyhárt Éva hozzátette: sokan jöttek el a mostani rendezvényre, annak pedig külön örültek a szervezők, hogy rengeteg gyerek, iskolás és egyetemista nézte végig az előadásokat, hiszen pontosan ez volt a kezdeményezés elsődleges célja.
M.