„Aranymosás” a rajziskolában: hegyvidéki díszpolgár lett Lázár Zsuzsa
Közel harminc éve működik sikerrel a Budai Rajziskola, amelynek vezetője és egyik alapítója, Lázár Zsuzsa most megkapta a „Hegyvidék Díszpolgára” címet. A kitüntetés átadása alkalmából barátai, munkatársai méltatták a porcelántervező művész rendkívüli teljesítményét a MOM Kulturális Központban rendezett ünnepségen.
„Három lánya van, a negyedik gyermeke pedig a Budai Rajziskola. A negyedik után is családi pótlékot kellett volna kapnia, ami sajnos elmaradt. Ezt kárpótolja a kerületi elismerés” – mondta viccesen Rófusz Ferenc Oscar-díjas rajzfilmrendező, a Budai Rajziskola egykori tanára, a Hegyvidék díszpolgára Lázár Zsuzsáról, a Hegyvidék új díszpolgáráról a Hegyvidék Televízió kisfilmjében, amelyet a kitüntető cím idei átadása alkalmából nézett meg az ünneplő közönség.
A filmben a díjazott is megszólalt. Mesélt szüleiről, akik bár nem voltak tehetősek, mindent elkövettek annak érdekében, hogy ő és testvérei azok lehessenek, amik szeretnének lenni. Édesanyja egy alkalommal agyagot cipelt haza egy környékbeli építkezésről, hogy ő kipróbálhassa otthon a szobrászkodást. A sikerélményeket nyújtó gyerekkori kezdetnek a budapesti „kisképző”, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola lett a folytatása, ahol porcelántervező művészként diplomázott.
Dvorszky Hedvig művészettörténész laudációjában elmondta, hogy Lázár Zsuzsa, Formanek Zsuzsa és Hajdú Zsófia, akik mindhárman a MOME elődjénél, a Magyar Iparművészeti Főiskola szilikát tanszékén szereztek diplomát, 1992-ben hozták létre „egy merész döntéssel” a Budai Rajziskolát. A tanintézmény az elmúlt harminc évben Lázár Zsuzsa vezetésével „a művészeti oktatási intézmények között magas minőségű fogalommá vált” a művészetért rajongó emberek körében.
A Budai Rajziskolában kialakított többszintű oktatási program, aminek a kidolgozása alapvetően Lázár Zsuzsa koncepcióját tükrözi, unikális a művészeti oktatási iskolák között. Dvorszky Hedvig szerint az alapítványi iskola a sikerességét – a jól szervezett működési rendszerén túl – a mintegy 35-40 szakmailag elkötelezett, válogatott művész-pedagógusnak köszönheti, akik az iskolarendszerű oktatásban évente 250 hallgatóval, az úgynevezett szabadiskolában pedig ennek a létszámnak a duplájával foglalkoznak.
„Egy iskolát kitalálni, létrehozni nagy dolog, de harminc éven keresztül működtetni, életben tartani, a napi, apró gondokat folyamatosan megoldani hallatlanul komoly vezetői munka” – méltatta Lázár Zsuzsa munkáját a díszpolgári kitüntetést átadó Pokorni Zoltán. A Hegyvidék polgármestere arról is beszélt, hogy a Budai Rajziskola sok hallgatóját készítette fel a művészi pályára, ám talán ennél is fontosabb, hogy azoknak a látásmódját is szélesítette, akikből nem lett művész. „Nézni, látni, figyelni megtanítani az embereket legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint alkotni tanítani” – tette hozzá.
„Váratlanul ért az elismerés, szeretett lakóhelyem és munkahelyi környezetem megbecsülését közvetíti számomra. Jó érzéssel tölt el, hogy ez az ünnepi alkalom is ráirányítja a figyelmet a művészet, az alkotótevékenység fontosságára, személyiségformáló szerepére” – e szavakkal köszönte meg az elismerést Lázár Zsuzsa, aki úgy fogalmazott: a tanítás és a művészetoktatás szervezése sok örömet és folyamatos kreativitást igénylő kihívást, a tehetség csíráinak felfedezése pedig egyfajta „aranymosást” jelent számára.
A porcelántervező művész szerint a díszpolgári cím alapvetően egyetlen ember egyéni teljesítményét hivatott elismerni, esetében azonban egészen másról van szó: a Budai Rajziskola közel harmincéves tevékenysége során elért eredmények az alapítótársak, továbbá a tanárok, munkatársak együttesének köszönhetők. Lázár Zsuzsa a szüleinek, nővéreinek, valamint lányainak és férjének is köszönetet mondott, akik szeretettel veszik körül őt, és „türelemmel, belátással viselik” a szakmai feladatok és az iskolavezetés minden vele lévő terhét.
k.