Menedék az egykori varroda falai között

Klinda Pál katolikus pap alapította a Boldog Katalin Nagyleányotthont, amely a mai Lauder óvoda épületében működött egykor. A második világháborúban varrodaként üzemelt az intézmény, ahol sok üldözött kapott munkát, lakhatást, menedéket. Az alapító emlékére, aki az itt dolgozó mintegy száz zsidó nő és gyerek életét védte a nyilasterror idején, emléktáblát avatott a Lauder iskola.

„Klinda Pál síron túli gesztusa, hogy mi most így, egy sokszínű csapatban együtt vagyunk” – fogalmazott Horányi Gábor, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója az intézmény által szervezett Klinda Pál-emléktábla avatóünnepségén. A „sokszínű csapat” kapcsán arra utalt, hogy az eseményt vallástól, felekezettől függetlenül többen megtisztelték jelenlétükkel, köztük jeles egyházi személyiségek, mint Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Beer Miklós nyugalmazott katolikus püspök, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítója és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke.

A főigazgató szerint mai világunk a szekértáborokról szól, arról, hogy ugyanúgy kellene gondolkodnunk, vagy harcolnunk a mindenkori ellenségeinkkel szemben, pedig egy közösséget nemcsak az azonosságok, hanem a különbségek is erősíthetnek. Az összefogás erejéről szólt Rubovszki Rita, a Patrona Hungaria katolikus gimnázium igazgatónője is, míg Deák Gábor, a Lauder iskola egyik alapítója, valamint Fehérvári Zsolt, a Leövey Klára Gimnázium tanára a katolikus pap életútját idézte fel, embermentő tevékenységét méltatta. Fabiny Tamás Klinda Pál példája alapján arra emlékeztetett, hogy „a másik szenvedése cselekvésre kell hogy indítson minket, nekünk is állást kell foglalnunk a jó és a rossz, az áldás és az átok, a háborúság és a békesség között”.Menedek_az_egykori_varroda_falai_kozott1

„Nagyon meg kell becsülnünk azokat, akik nemcsak lélekben, a szívük mélyén utasították el a kirekesztést, hanem tettek is ellene: saját életük kockáztatásával, minden ellenszolgáltatás nélkül mentették zsidó vallású embertársaikat. Nekik állít emléket az Apor Vilmos téri Igazak fala és most már Klinda Pál emléktáblája is” – mondta el lapunknak Pokorni Zoltán polgármester, aki ugyancsak részt vett az avatóünnepségen.

Klinda Pál (1903–1945) katolikus pap 1933-tól a Leövey Klára Gimnázium elődjének, az Irgalmas Nővérek Ranolder Intézetének, Pest egyik legnagyobb leányiskolájának hittantanára volt. Az intézeten belül 1937-ben ő hozta létre a Klára Római Katolikus Ipari Leányközépiskolát, amelynek igazgatója lett. Az iskolához varroda is tartozott, ahol a tanítványoknak kötelező gyakorlatot kellett szerezniük. A végzett növendékek részére alapította Klinda a szintén varrodaként működő Boldog Katalin Nagyleányotthont, amely 1941 októberében nyílt meg a Budakeszi út 46. szám alatti villaépületben.

A német megszállást követően, 1944 márciusában Klinda Pál felkereste Angelo Rotta apostoli nunciust, hogy helyezze személyes oltalma alá a Budakeszi úti varrodát, ahová ezután az üldözötteket fogadták be. A pap az apostoli nunciatúra alkalmazottja lett, ezáltal megillette a diplomáciai védelem. Emellett sikerült elérnie, hogy a varrodát hadiüzemrészleggé nyilvánítsák, a hadiüzemben dolgozóknak ugyanis bent kellett lakniuk, így az ottani zsidó lányok és asszonyok – néhányan a gyermekeikkel együtt – menedékre találtak a villa falai közt. A varroda vezetője Mallász Gitta úszóbajnok, grafikusművész és írónő lett, aki fizetség nélkül, csak azért vállalta el ezt a megbízatást, hogy megmenthesse két zsidó barátnőjét, Hannát és Lilit.Menedek_az_egykori_varroda_falai_kozott2

A nyilas hatalomátvétel után először november 5-én törtek be fegyveresek az otthonba. A házból kiterelt, majd menetoszlopban elindított nőket Klinda Pál az utolsó pillanatban – rendőri közreműködéssel – tudta visszafordítani. A következő, december 2-i betörés kimenetele már nem volt ilyen szerencsés. Noha a lakók nagy részének sikerült elmenekülni egy hátsó, titkos kijáraton, tizenhárom nőt, akik Mallász Gitta védelmében a helyszínen maradtak, elfogtak a nyilasok. Köztük volt a varroda vezetőjének két barátnője is. Az otthonba érkező Klinda Pál ez esetben is határozottan kiállt az üldözöttek mellett, ám nem tudta megakadályozni, hogy a nőket koncentrációs táborba hurcolják. Közülük csak Dános Éva maradt életben, aki naplót írt történetéről.

Klinda Pál, Mallász Gitta – akinek emlékműve szintén a Lauder kertjében áll – és Angelo Rotta is megkapták az izraeli Jad Vasem intézet Világ Igaza kitüntetését. Az elismerés azoknak a nem zsidó embereknek adható, akik önzetlenül, életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt idején.

n.