A „Hegyvidék főutcája”, a Böszörményi út (VI.)

A Böszörményi úton több irodaház is épült az elmúlt évszázadban, amelyek közül az 1940-ben átadott polgármesteri hivatal a legjelentősebb. Eleinte a XII. kerületi Elöljáróság, majd a XII. Kerületi Tanács működött itt, manapság pedig a Hegyvidéki Önkormányzat.Az épület tervezését nyilvános pályázaton Henny Ferenc nyerte el 1936-ban. Habár már 1930-ban törvény rendelkezett arról, hogy a nagyra duzzadó I. kerületből egy-egy részt kihasítva, különféle városmelléki területekkel kiegészülve jöhet létre a XI. és a XII. kerület, ameddig nem volt közigazgatási központ, ez nem történhetett meg. A tervek elkészülte után, 1939–1940-ben Morbitzer Nándor kivitelezésében készült el végül a mai önkormányzati épület.
A hivatalos megnyitó, ami egyben a XII. kerület „megalakulását” is jelentette, 1940. június 28-án 12.00 órakor volt, és nagyszabású, ünnepélyes átadóval egészült ki. Az akkori megnevezés szerint Mátyás király-város nevet kapta ez a városrész, mivel több Mátyás-legenda kötődik a környékhez, továbbá 1940-ben ünnepeltük Mátyás király születésének 500. évfordulóját. (Azóta már tudjuk, hogy Hunyadi Mátyás nem 1440-ben, hanem 1443-ban született – a szerk.)
Az avatóünnepségen jeles közönség gyűlt össze. Ott volt dr. Karafiáth Jenő, Budapest főpolgármestere, Bessenyei Zénó, a Közmunkatanács elnöke, Bornemisza Géza nyugalmazott miniszter, Ripka Ferenc nyugalmazott főpolgármester, továbbá megjelentek a város egyéb főbb tisztviselői, miniszterek, tábornokok, a rendőrség és a tűzoltóság vezetői és országgyűlési képviselők is.
Számos lap hosszú riportot írt a nagy eseményről, és rövidebb összefoglalók is megjelentek. A Pesti Hírlap így tudósított:
„A Böszörményi út 23-25. szám alatt épült székházat Némethy Károly tanácsnok, a polgármester képviselője avatta fel. Garancsy László, a kerület elöljárója ismertette az építkezés történetét. Rámutatott arra, hogy a tisztviselők és a közönség közötti összhang biztosítását tekinti fő feladatának. Dr. Cselényi Pál orsz. képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy a kerület polgársága Mátyás király nevéhez méltóan meg akarja őrizni a nagy király hagyományait és ápolni akarja az ősibudai keresztény szellemet. A polgármester képviseletében Némethy Károly tanácsnok mondott beszédet. Ennek a kerületnek a tisztviselői – mondotta – a közönséget akarják szolgálni. Azt kívánja, ne legyen a kerületnek egyetlen polgára sem, aki ne lépne be bizalommal az elöljáróság épületébe. Azt a reményét fejezte ki, hogy Mátyás király esztendeje teljessé fogja tenni Nagy-Magyarországot. A tanácsnok ezután átadta az elöljáróság kulcsát és pecsétjeit Garancsy László elöljárónak. A nagyközönség részére az elöljárósági székház hétfőn (azaz 1940. július 1-jén – a szerk.) nyílik meg.”
Garancsy László azt is megemlítette, hogy az épületben elhelyeztek egy Mátyás király-témájú falfestményt is – sajnos erről ma már csak filmfelvétel maradt fenn. 1988-ban Glatz Henrikné a XII. Kerületi Tanácsnak adományozta férje, Glatz Oszkár festőművész életművének jelentős részét, összesen 28 festményt, amik jelenleg is a polgármesteri hivatal különböző szobáiban láthatók.
A ház Kiss János altábornagy utcai bejáratánál egy kis sövénysávokkal keretezett, térkő burkolatú parkba jutunk, ahol Egressy Béni, Hunyadi Mátyás és Erkel Ferenc mellszobrai állnak. A főbejáratnál kezdetben csak a lépcső volt, és egy kis sáv, ami lassan kibővült, és parkoló is került elé. Végül 2015-ben teljesen átépült ez a rész, és létrejött a Városháza tér, amely azóta is számos nagyszabású rendezvénynek ad helyet.

*

A Böszörményi út 20–22. és 24. szám alatti irodaépületek közül az utóbbi a régebbi, közel egyidős a polgármesteri hivatallal, 1942-ben készült el Rumszauer György építész tervei alapján. A négyemeletes ház a Magyar Királyi Postamesterek és Postamesteri Alkalmazottak Országos Önsegélyező és Nyugdíjegyesülete számára épült. Ott működött a vidéki postamesteri családok Budapesten tanuló gyermekeit foglalkoztató Vitéz Horthy István kollégium is.A második világháború idején a ház kiégett, majd a károk elhárítása után a Földalatti Vasút Vállalat is beköltözött oda, emellett számos cég, pénzintézet, sőt a Mozgó Világ című folyóirat szerkesztősége is helyet kapott benne, több más lapéval együtt. Talán már kevesen emlékeznek a Királyhágó étteremre, amely 1957-től szintén ott üzemelt. Nem volt túl felkapott hely, de önkiszolgáló étteremként jól ellátta feladatát. Az Esti Hírlap 1958. január 21-i számában ezt olvashatjuk:
„A Böszörményi utcában olyan apró transzparens hirdeti a Királyhágó Éttermet, hogy csak az veszi észre, aki keresi. Elsőrendű zene hangja hallatszik ki. Mégis bent, bár már fél hat óra múlt, csak egyetlen asztalnál ül egy férfi, az sem vendég, hanem kottamásoló zenész. Hol maradtak a táncoló fiatalok? Úgy látszik, kevés egyetlen hirdetés és azt sem tudják, hogy a Királyhágó Étteremben táncolni lehet. Az asztalokon boríték kartonlappal, a borítékon írás: »Kérje kedvenc zeneszámát.« Még csak egyhetes múltra tekinthet vissza a táncos tea, de múlt vasárnap mégis elég nagy számban jöttek el. A helyiség jó, a zene jó, valamit kellene csinálni, hogy a környékbeli fiatalság odaszokjék.”A Böszörményi 20–22. szám alatti épületről röviden már írtunk cikksorozatunk első részében. 1914-től egy polgári barakkiskola működött ott leányok számára, majd az első világháború idején hadikórházként is funkcionált. A második világháborúban megsérültek a barakképületek, ezeket 1946–47-ben le is bontották. 1953-ban épült fel a helyükön a most látható hatalmas, vasbeton épület, ami eleinte a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) vezetőségének volt a székháza.
A hatalmas házban sokféle cég, szervezet kapott helyet, a többi között a Közlekedési Építő Vállalat, a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat Munkaügyi Osztálya, a Magyar Bridzs Szövetség és a Fesztivál Balett. Működött ott egy szórakozóhely is, amely az Esti Hírlap 1977. április 29-i lapjában így hirdette magát: „Disco-rajongók figyelem! A nyári szezonban V. 1-től 18 órától vár benneteket a »Sarokház Disco«. Budapest XII., Böszörményi út 20-22.”

*

Szinte a Böszörményi út létrejötte óta az utcakép része a villamos. 1902-től néhány évig jelzés nélkül közlekedett egy járat a Krisztina tér és a Farkasrét között, amely 1910-ben kapta meg az 59-es számot. Rövid ideig az 57-es, a 60-as és a 75-ös is megfordult errefelé. Bár sűrűn módosult a menetrend, és a végállomások is változtak, az 59-es villamos immár 120 éve rója itt töretlenül a köreit.Ez idő alatt többször is átépült a villamospálya. Az első nagyobb módosítás az 1950-es évek második felében történt, amikor az akkor még sok helyen poros utat lekövezték. 1978-ban teljesen megújult a Böszörményi út, kicserélték a közműhálózatot, a régi, köves útburkolat helyére aszfalt került, az 59-es villamos pedig új vágányt kapott.
Az Esti Hírlap így írt a munkálatokról 1978. augusztus 17-i számában: „Augusztus 29-én lezárják és szeptember 1-én megkezdik a XII. kerület főútjának, a Böszörményi útnak s a hozzá kapcsolódó Nagyenyed utcának az átépítését. Kicserélik a teljes közműhálózatot, korszerűsítik a közvilágítást s teljes vonalán új pályatestet kap az 59-es villamos. A Pest megyei KÉV vállalta, hogy 8 hónap múltán, 1979. április 30-án átadja a teljesen kész, új Böszörményi utat. A kerület lakóinak már évek óta gondot okozott a közlekedésben, hogy az elhasználódott utat állandóan toldozni-foldozni kellett. Ez év januárjában a BKV is kénytelen volt leállítani az 59-es villamost, mert a pálya állapota már veszélyeztette a közlekedés biztonságát. Helyette most autóbuszok járnak, s azok közlekednek majd egészen az új villamospálya elkészültéig – de természetesen más útvonalon. A környéken lakóknak nem mindegy, hogy a munka megkezdése után hogyan megy majd tovább itt az élet. Hiszen a Böszörményi út a kerület központja. Itt van a tanács, a HNF, az OTP és az Állami Biztosító fiókja, s jó néhány nagy vállalat központja. De itt vannak azok az üzletek is, amelyekben a mindennapos bevásárlásaikat intézik, meg a szolgáltatóegységek. A kerület vezetői megállapodtak az építőkkel, hogy az árut, tüzelőt és szemetet szállító autók, valamint a mentők és a tűzoltók bármikor bejuthatnak és céljukhoz érhetnek a Böszörményi úton.”
A XII. kerület központja, s vele a Böszörményi út, azóta is folyamatosan fejlődik. Remélhetőleg ez a jövőben sem változik, és egyre szebb lesz a „Hegyvidék főutcája”, mindannyiunk örömére. (Vége)

Földváry Gergely

Önnek van története a Böszörményi útról?

Nagy örömünkre máris sokan jelentkeztek felhívásunkra, amelyben azt kértük, osszák meg velünk a Böszörményi úttal kapcsolatos emlékeket, fényképeket. Ha Önnek is van élménye, története, fotója az útról vagy bármelyik épületéről, esetleg itt lakott, vagy ismer olyat, aki itt lakott, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteménnyel, hogy közösen a lehető legrészletesebben tudjuk feltárni az utca történetét.

E-mail-cím: hegytortenet@gmail.com

Telefonszám: 06-70/426-9807